A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Jugovics Lajos: Balaton-parti bazaltbányászat

A gulács-hegyi vulkáni kúpnak kétféle, és megjelenésre elkülönülő bazalttípusának kémiai összetételét tartalmazza az alábbi táblázat. Az I. sz. elemzés a bányászat tárgyát képező sötétszürke színű bazaltra vonatkozik, ez alkotja a kúp fő tömegét. A II. sz. elemzés a csúcs északi oldalán kis tömegben megjelenő, egyneműen tömött fekete színű bazalttípusé. A vulkáni kúp fő tömegét képező és vastagon oszlopos sötétszürke színű bazalttípus, gyakorlati szempontból fontos fizikai és kőzetmechanikai sajátságait, a végzett vizsgálatok eredményei alapján a következőkben jellemezhetjük: Ennek a bazalttípusnak a sötétszürke színe az egész csúcson egyenletes, a levegőn sötétedik és szürkésfekete lesz. Szövete egyenletesen apró szemcsés. Általában merev kőzet. A hasadása egyenetlen, nem sík, hanem mélyen kagylós, kockafaragásra nem alkalmas, már oszlopos elválása miatt sem. Bár a vastagabb oszlopok, némi rejtett elválást árulnak el. Említésre érdemes, hogy mindezek dacára a Gulács-hegyi kőbányák kockafaragásra is berendezkedtek és főleg kiskockát termeltek. A bazalt nyomószilárdsága a pesti műegyetemen végzett régebbi vizsgálatok szerint, száraz állapotban 3270—3590 kg/cm'

2 között változott; középértékben 3458 kg/cm

2 volt. Fagyálló kőzet. Térfogatsúlya 2,76—2,88 között ingadozik. A gulács-hegyi kőbányákban főleg az omlások törmelékanyagát termelték. Érdekes volt itt a bazaltbányászatnak ez a kissé szokatlan formája; a a lesuvadt bazalttörmelék igen változatos, méteres tömbökből, összefüggésben maradt oszlopos tömegekből állott. Ezek a tömbök belesüllyedtek és öszszekeveredtek az alapzat homokos tömegeivel, melyet még fiatalabb, pleisztocén homokrétegek is takartak. Ebbe a homokos képződménybe beágyazott bazalttömegek, rendszertelenül elkeveredve találhatók, és feltárásuk is véletlen. Ellenben a kitermelésük könnyű volt, mert a megrogyott, meglazult oszlopos tömegeket csak vasrúddal és csákánnyal bontották szét és vasvillákkal rakták csillékbe. Itt tehát nem volt fejtési munka, nem volt robbantás, nincsen lefedés, csak az omlások laza homokos anyagát kellett a hányóra szállítani. A Gulácson az első, rendszeres bazaltbányát WELTLER ANDRÁS nemesgulácsi birtokos nyitotta a bazaltkúp DNY-i oldalán. Ez a bányaüreg átlag 250 m tengerszint feletti magasságban bontotta meg a bazaltkúp oldalát. A kitermelt bazaltot siklón eresztették le a hegy lábáig, ahonnan kisvasúton szállították, a mai országút mentén, a nemestördemici MÁV-állomásra. Ez az üzem volt a „Csúcshegyi Bazaltbánya Rt." melyet 1936-ban állítottak le. Ez a kőbánya sajnos magasabb szinten kezdett és már a vulkáni kúp oszlopos bazaltját bontotta meg. Működésének eredményét a hegycsúcs DNy-i oldalában tátongó bányaüreg bizonyítja, melynek közel függőleges bazaltoszlopokból felépített bányafalát már erdősítéssel sem lehet eltakarni. Az első világháború utáni 1924—25. években, a Gulács nyugati, Balaton felől nem látható oldalán, a Kondor és Feledi Kőbánya és Útépítő Rt. által megindított kőbányászat „Nemesgulácsi Bazaltbánya Rt." néven működött. Ez a kőbánya 1926-ban a kereskedelmi bank érdekeltségébe került és fuzionált a bank Haláphegyen működő kőbányájával, mellyel közösen „Zalamegyei Bazaltbánya Rt." címen, egészen az államosításig működött. 1948-ban államosították ezt az üzemet és az „Nemesgulácsi bazaltbánya" néven, mint a kőbánya tröszt tagja, tehát állami kőbánya folytatta működését, melyet 1961-ben állítottak le. 1924. évtől kezdve a Gulács Ny-i és É-i oldalain a fenti vállalatok sorozatosan több szintben termeltek. A legalsó bányaszint, egyben a drótkötélpálya feladóállomása, 212 m magas volt. Fölötte 242 m-en több kisebb bányaudvaron termeltek, egymás mellett. A hegycsúcs É-i oldalán két szinten termeltek, az alsó szint 212 m-en a „Lovasbánya" és fölötte 244 m-en a „Fenyő-bánya" volt. A drótkötélpálya feladóállomása a Ny-i oldal alsó bányaudvaráról indult, és 1960 m hosszan a nemesgulácsi MÁV-megálló mellett telepített zúzó- és osztályozórészlegbe vezetett. A Gulács-hegy 393,5 m magas bazaltkúpjának kiterjedése: 219 620 m

2

. A bazalt talpszintjét a nyugati oldalon „rókalyuk" bányafeltárásban 1944. év nyarán érték el; mérésem szerint 244 m tengerszint feletti magasságban. A tömött szövetű bazalt fekükőzete, (a bazalttufa itt csak 1,5 m vastag) összepréselt réteget alkotott. Ezalatt a pannonkorú zöldesszürke homokos-agyagnak szintén préselt rétege is feltárult. A rókalyuki bányafeltárás adatai alapján, a Gulács-hegyi vulkáni kúp tömött szövetű bazalttömege tehát 149 m magas. A Tóti-hegy bazaltbányászata A Tóti-hegy 346,7 m magas karcsú vulkáni kúpja a Balaton partjától kb. 4 km-re, Káptalantóti község fölött emelkedik (6. sz. ábra). Alakra a szomszédos Gulácshoz hasonló, de a három bazalthegy közül ez a legkevésbé ismert. Felépítésére nézve az előbbiektől annyiban tér el, hogy ennek a bazaltcsúcsnak az alapzata, csak felerészben a pannonkorú homok és agyag, a másik fele már permkorú vörös homokkőre támaszkodik, mint azt a 7. sz. ábra geológiai szelvénye mutatja. A Tóti-hegy vulkáni kúpját felépítő kőzettípusok: 1. Az első vulkáni kitörések törmelékszórásából felhalmozódott barnásszürke színű tömeges bazalttufa. 129