A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Krizsán Pál: A nemsgulácsi ásványvíz-előfordulás vízföldtani viszonyai és vizsgálati eredménye

7. A + 109,9 A. f. magasságú szinten kifolyó szénsavas víz mennyisége a II. sz. fúrás növekvő mélységének függvényében 7. Die Menge des am + 109,9 m liegenden Horizont ausfliessenden Mineralwassers in der Funktion der zunehmenden Tiefe der Bohrung No. II. 7. The quantity of mineral water discharged at an altitude of + 109,9 in the function of the increasing depth of boring No. II. lom arra utal, hogy a rétegvíz karsztvízzel keveredik. A II. sz. fúrás mélyítése idején megfigyelést végeztünk arra nézve, hogy a +109,9 A. f. magasságban kifolyó szénsavas víz mennyisége, a fúrás mélységének növelésével miképpen változik. Megállapítottuk, hogy legkedvezőbb vízhozam (6,2 liter percenként) 19,2 m mélység elérésénél nyerhető (7. ábra). További mélység növeléssel lényegesen nagyobb vízhozam nem érhető el. A kifolyó savanyúvíz mennyiségét befolyásolja a lehullott csapadék, valamint a szakszerű kútkiképzés. Krizsán Pál IRODALOM — LITERATUR 1. CZIRAKY J.-SCHIEFNER K. (1961): A Balatonkörnyéki szénsavas források — Hidr. Közi. 5. sz. p. 387—487. 2. KRIZSÁN P. (1967): Jelentés a Szentgyörgyhegy É-i területén — 1966-ban lemélyített homokkutató fúrások eredményeiről — Nemesgulács, kézirat. 3. KRIZSÁN P. (1971): A Nemesgulács-Gyulakeszi felderítő jellegű mészkőkutatás értékelő jelentése. — Nemesgulács, kézirat. 4. LÔCZY L. (1913) : A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése — A Bal. Tud. Tanúim. Eredm., I. rész. I. szakasz, p. 1—617. 8. tábla. DIE HYDROGEOLOGISCHEN VERHÄLTNISSE UND UNTERSUCHUNGSERGEBNISSE DES MINERALWASSERVORKOMMENS VON NEMESGULÁCS Im NE-lichen Gebiet der Szigligeter Bucht zwischen den Dörfern Nemesgulács—Kisapáti befinden sich mehrere wasserspeichernde, wasserliefernde und wasserundurchlässige Schichten. Die oberste holozäne Bachablagerung und die von dem levantinischen Flusswasser stammende kieselige Sandschicht speichert das Grundwasser. Unter der ersten wasserundurchlässigen Schicht befindet sich sandiger Ton von blaugrauer Farbe. In diesem hellgrauen klein- und feinkörnigen Sand speichert sich das Schichtwasser, das, sich mit gelösten Jonen von Tiefenherkunft und Kohlensäure vermischend, zu Sauerwasser wird. Das Kohlendyoxid entsteht infolge postvulkanischer Tätigkeit. Auf Grund der chemischen Untersuchungsergebnisse des Schichtwassers mit Kohlensäure sowie nach der Fachliteratur ist es ein zur Trinkkur geeignetes Heilwasser mit Kalzium-Magnesiumhydrokarbonat. Pál Krizsán 121