A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Bubics István: Veszprém megye építő- és építőanyag-ipari földtani nyersanyagai

CaO — 30,79% MgO — 21,00% Si0

2 — 0,33% Fe

2

0

3 — 0,25% AI2O3 — 0,22% CO2 — 46,59% Old. mar. — 0,58% Számított MgCo

3 — 43,98% 52/2. Csererdő (T—D) Gr. A cseri dolomitlelőhely a Márkó felé vezető műúttól 500 m-re É-ra található. A bánya megindításának kezdete ismeretlen, a működtető vállalat 1949-ben vette át és korszerűsítette a lelőhelyet. A dolomit fizikai tulajdonságaiban és kémiailag is nagyon hasonló a seredombi kifejlődéssel. A művelés 5 m-es falban történik, ahonnét évente 60 ezer m

3 anyagot fejtenek le. A fekvés alapján a bánya közelében levő terület kitermelhető készlete 120 ezer tonna. A bánya tovább nem bővíthető, valószínűleg a bányát megszüntetik 1971-ben. A dolomit térfogatsúlya 2,4 gr/cm

3

. A kőzet kémiai összetétele: (NEVIKI Veszprém) CaO — 29,96% Mgo — 21,00% R2O3 — 0,62% Si0

2 — 0,10% Izz. veszt. — 47,29% 52. VESZPRÉMFAJSZ A kis területű település nagy részét lösz borítja, csupán a terület peremi részein találunk alsó- és középső-triász rétegeket. Bányászatra alkalmas kőzetkifejlődés a határ Ny-i részén kis kiterjedésben mutatkozik, ahol felhagyott bányagödrök lelhetők. Ugyancsak a település Ny-i határában felhagyott homokbánya mutatja az építőanyag helyi jelentőségű felhasználását. A homok, amely tulajdonképpen homokos lösz, nagyobb termelésre közepes, vagy gyenge minősége miatt nem alkalmas. Működő bánya a területen nincs. 53. VILONYA A község határa Öskü alatt húzódik. A berhida—• vilonyai út szinte két részre osztja a területet, úgy morfológiai, mint földtani vonatkozásban. Az úttól É-ra középső- és felső-triász dolomitok, D-re a lapályosabb részen pannon és miocén törmelékes felhalmozódás ismeretes. Vilonya térségében több felhagyott és működő dolomitbányát ismerünk. A fiatalabb képződmények közül kavics, kavicsos homok rétegeket fejtik. A működő bányák a balatonkenesei Mg. Tsz. kezelése alatt állnak. 53/1. Sukorói-dűlő (T—D) Kr. A lelőhely a Belső-hegy D-i oldalán található. Ez a kifejlődés középső-triász korú ún. diploporás dolomit, amely vékony- és vastagpados kifejlődésben, ÉNy-i dőléssel a felszínen is jól nyomozható. A kőzet aprózódása közepes, leginkább csak útépítésre alkalmas. A 6—7 m magas falban feltárt kőzetből időszakos fejtés mellett 2000 m

3-t adnak el évente. A bánya tovább bővíthető, a kitermelhető becsült készlet 5000 m

3 lehet. 53/2. Felsőurasági-dűlő I. (T—D) Kr. A falu É-i határában működő murvabánya felsőtriász anyagot szolgáltat. A termék közepes szemcseméretű, erősebben porló részletekkel. A 4—5 m-es falban fejtett dolomitból évente 2 ezer m

3-t szállítanak el. Az itt fejtett anyag betonadaléknak és útépítésre hasznosítható. A bányaterület becsült kitermelhető készlete kb. 20 ezer m

:i

. 53/3. Felsőurasági-dűlő II. (T—D) Kr. A Belső-hegy Ny-i oldalát több bányahely tárja fel, ahol ugyancsak durva dolomitmurva fejthető. A 6—7 m falban feltárt helyekről évi 500 m

3 anyagot szállítanak. Durvaszemcsés megjelenése csak útalapozáshoz teszi alkalmassá. A fejtés a Belsőhegy irányában bővíthető, becsült készlete 50 ezer m

3-re tehető. 53/4. Szélesi csapás-felső (Pl—

H és K) Gr. Berhidáról a falu felé vezető út D-i oldalán 1970ben megnyitott bányát még az elmúlt évben csak saját használatra fejtették. Az útépítő vállalat azonban alkalmasnak találta úttöltés felhasználására, ezért 1971-ben 3—4000 m

3 anyagot szállít el. A látott feltárás alapján úgy tűnik, érdemes volna a kavicsréteg szemcseeloszlási és finomfrakció-vizsgálatát elvégezni. A vizsgálat kideríthetné a kavics beton-adalékanyagként való hasznosíthatóságát. 54. VÖRÖSTÓ Határa a Vázsonyi medence DK-i szélén fekszik. A kis területen triász mészkövek az uralkodók, melyből az útépítés alkalmából nagy mennyiséget használtak fel. Innét ered a területen hátrahagyott több bányagödör. Jelenleg a területen kőbányászat nem folyik. Bubics István (A kézirat lezárva 1971 május.) 113