A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Bubics István: Veszprém megye építő- és építőanyag-ipari földtani nyersanyagai

IRODALOM — LITERATUR 1. BADINSZKY P. (1969): Veszprém környéki felsőkarni dolomit üledékföldtani vizsgálata. — Kézirat, ELTE — Budapest. 2. BARNA J. (1953): A magyar bentonit. — Magyar Tech. 5. sz. 3. BÁRDOSSY GY.-NÉ (1956): Ipari dolomitkutatás Inota környékén. Összefoglaló jelentés. •— Kézirat, OFKFV adattár. 4. BUBICS I. (1970): Kutatási javaslat a literi diabáz hasznosítására. —• Kézirat, OFKb'V adattár. 5. CSAGOLY J. (1955): Építőanyagok. — Mérnöki Kézikönyv, Bp. 6. CSILLAG PÁLNÉ: (1956): Cserszegtomaj-i tűzálló agyag és festékföld előfordulás összefoglaló jelentése. — Kézirat, OFKFV adattár. 7. FÜLÖP J —LIBOR О.—MEISEL, J. (1954): A Bakonybéli glaukonitos terület földtani és kémiai vizsgálata. — Földt. Közi. 8. HAJOS M. (1954) : A kővágőörsi Alsókőhát és Nyárvölgy kvarchomokkő, üveg és öntödei homok földtani vizsgálata. — Földt. Közi. 9. HAJOS M. (1956): A kővágóörsi és kisörspusztai homok és kvarchomokkő előfordulás. — MÁFI évi jel. 1955—56. p. 73—82. 10. JUGOVICS L. (1957—58) : Kovácsi-hegy bazalttakarójának összefoglaló földtani jelentése és készletszámítása. — Kézirat. OFKFV adattár. 11. JUGOVICS L. (1963): Összefoglaló földtani-kőzettani beszámoló és készletszámítás a diszeli Hajagoshegy bazaltterületéről. — Kézirat, OFKFV adattár. 12. KERTÉSZ P. (1959): A műszaki létesítmények természetes építőanyagai (Mosonyi—Papp: Műszaki földtan — Bp., p. 309—325). 13. Kőbányászat kézikönyve 1.(1955): Bp. Műsz. Kiadó. 14. KRIZSÁN P. (1963): Összefoglaló földtani jelentés és készletszámítás a Kisörspuszta Salföldi homok és kvarchomokkő kutatásáról. — Kézirat, OFKFV adattár. Das Komitat Veszprém nimmt infolge des Transdanubischen Bau- und Bauindustrie-Rohstoffvorkommens sowie durch die abwechslungsvolle geologische Struktur einen zentralen Platz ein. Dementsprechend richtet sich diese Arbeit auf die Bekanntgabe der geologischen Entwicklung der im Gebiet des Komitates liegenden Grubenplätze in allgemeiner und auch in gebietlicher Teilung. Dadurch ergibt sich die Möglichkeit, dass man auf den geologischen Vorratsstand in den einzelnen Fundorten sowie auf solche Gebiete, die wirtschaftlich abbauwürdiges Material enthalten, hinweisst. In einigen Fällen, wo sich die Gelegenheit ergab, erwähnt Verfasser auch bergbaugeschichtliche Momente. 15. LIFFA A. (1933—35): Néhány hazai kaolin és tűzálló agyag előfordulás geológiai viszonyai. — MÁFI évi jel. 1933—35. évről p. 1248—1287. 16. LACZKÖ D. és LÖCZY L. (1898) : A papocli liás/. — Földt. Közi., 38. p. 65. 17. LACZKÓ D. (...): Veszprém városának és tágabb környékének geológiai leírása. 18. LÓCZY L. (1913): A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei, Budapest. 19. Magyarország kőbányái. (1949): PAPP F. közreműködésével kiadta az Építéstudományi Int., Bp. 20. MAJOROS Gy. (1963): A Balatonmelléki permi rétegösszlet üledékföldtani vizsgálata. — Kézirat, Egyetemi Dokt. Disz., ELTE irattár. 21. MÁFI (1963—67): Távlati Földtani Kutatás. 22. MÜLLER К. (1929): Az építőanyagok gyakorlati kézikönyve, Pécs. 23. NÉMEDI, V. Z. (1967): Földtani kutatási jelentés a Sümeg-hegyi mészkő területről. — Kézirat, OFKFV adattár. 24. PAPP F. (1943): Termésköveink előfordulása és hasznosíthatósága. — MÁFI 18. Kt. Bp. 25. PODANYI T. (1955): Hazai dolomit előfordulások. Hazai dolomitbányászat fejlesztése. — Mérn. Továbbképző Kiadv., 3139. 26. SZABÓ A. (1966): Karmacs, pannóniai homokkő kutatás terve. — Kézirat, OFKFV adattár. 27. SZENTGYÖRGYI K. (1968): A Sümegharaszti inocerámuszos márga és mészkő. Kutatási terv. — Kézirat, OFKFV adattár. 28. VADÁSZ E. (1953) : Magvarország földtana. — Bp. 29. VENDL A. (1953): Geológiai I. — Bp. 30. VENDREY F. (1954): Kő- és kavicsbányászat minőségi kérdései. — Mérn. Továbbképző Kiadv. 1730. Bp. 31. VEGH S. (1961): A Bakony hegység bentonitképződményeinek áttekintése. — Bány. Lap., 94. 3. 32. VÉGH S.-NÉ (1964): Nem ércek földtana és felhasználása. — Tankönyvkiadó. Bp. Im allgemeinen Teil werden in chronologischer Reihenfolge die Gesteinstypen und Ausbildungen vorgestellt, die auf Grund der geologischen Struktur bei der heutigen Technologie der Bauindustrie wirtschaftlich abzubauen sind. Weiterhin macht uns die Arbeit mit den im Gebiet des Kreises Veszprém erkundeten Vorräten und mit denen der sich in Betrieb befindenden Bergwerke bis zu einem gewissen Grade mit dem Charakter einer Katasterialaufnähme (Abb. 14) bekannt, die durch eine Übersichtskarte eine räumliche Orientierung bietet. István Bubics ROHSTOFFE DER BAUINDUSTRIE IM KOMITAT VESZPRÉM 114