A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Bubics István: Veszprém megye építő- és építőanyag-ipari földtani nyersanyagai

29. LITER A községhez egymástól elválasztott két területrész tartozik. A nagyobbik rész a településtől D-re fekszik, melyet a Mogyorós-patak választ ketté nemcsak morfológiailag, hanem földtanilag is. A patak egy nagy szerkezeti vonal irányát követi, melynek K-i oldalán felső-triász dolomit, a Ny-i oldalán pedig felső-perm és alsó-triász folyamatos rétegsor mutatkozik. A másik kisebb területrész a Papvásárhely környékére esik, ahol pannon kori homok és édesvízi mészkő van felszínen. Liter területén több felhagyott dolomitbánya és homokbánya található — működő bánya nincs. Ismételten felhívom a figyelmet a Mogyoróshegy lábánál felszínre bukkanó diabázra, melyről korábban is említést tettem. A diabázra kutatási javaslat készült (OFKFV 1970), mely szerint a 125 m

2-es területen várható a még gazdaságosan kitermelhető diabáz. A nyersanyag kutatását a többirányú hasznosíthatóság (díszítőkő, zúzott kő) lehetőségén kívül a terület gazdaságosabb kőellátásának szükségessége is indokolja, és nem utolsósorban a kedvező szállítási lehetőségek (közút, vasút) is. Építkezésre alkalmas alsó-triász mészkő található a Cser-erdő területén, melyet a helyi lakosság esetenként építkezésre használ. A Cser-erdői domboldallal szembe, a Veszprémbe vezető út jobb oldalán, ugyancsak alsó-triász mészkövet fejtettek építkezés céljára. A mészkő márgás jellege, aprózódó volta a mai építési viszonyokhoz kedvezőtlen. Ütalapozáshoz azonban megfelel, ezért a helyi mg. tsz. bekötő utak építésére használja. 30. LOVAS A Balatontól ÉNy-i irányba nyúló hosszú sávban metamorf kőzetek, vörös-permi homokkő és alsótriász rétegek találhatók. A falutól D-re kisebb foltban pannóniai homok települ, melyet az 1960-as években még fejtettek. Egyetlen működő bányája felső-perm vörös-homokkövet tár fel, a bányát a helyi tsz üzemelteti. 30/1. Somlyó hegy (P—HKÖ) Kr. A működő bánya már az alsóörsi területre nyúlik át, a Somlyó hegy Ny-i oldalán. A vöröshomokkő az alsóörsi bányáéval azonos minőségű, vastagpados kifejlődésű. A termelőszövetkezet e korábban már megnyitott bányát, 1960-ban fejlesztette tovább. A 8—10 m magasságú falban fejtett kőzetből évente 6—7000 m

:!-t adnak el építőkő gyanánt. A kőzetből csakúgy, mint a többi hasonló helyeken, faragott ciklopsz, lépcső, fedkő és lábazatkő kialakítását végzik. A bánya terjeszkedése К felé korlátlan, tehát a perspektivikus készlet 15—20 évre adható meg. 31. MARKO A falu nagy kiterjedésű határa a veszprémi dolomitfennsíkhoz kapcsolódik. Ennek megfelelően földtani felépítése egyveretű. A falu közigazgatási területén egy dolomitbánya működik, melyet a helyi Béke Mg. Tsz. tart üzemben. 31/1. Házi-földek (T—D) Gr. A bánya a falutól K-re, a 8-as műút mellett van. A több bányaudvarból álló lelőhelyen különböző szemcseméretű felső-triász dolomitot fejtenek. A bányát 1966-ban nyitották meg a közelben fekvő bányagödrök ismerete alapján. Az átlagosan 5,5 m vastag bányahomlokkal fejtett dolomitból 20—30 ezer m"'-t adnak el évente. A bánya környezetében a műúttól DK-re, mintegy 25 kh-nyi területen vékony talajtakaró alatt húzódó dolomit beláthatatlan ideig, de minimum 20 évre elegendő. 32. MENCSHELY Nagyvázsony és Vöröstótól D-re fekvő mencshelyi terület földtani felépítése középső- és felső-triász képződményekre szorítkozik. A területen több apró bányagödör jelzi a korai kőbányászat kezdetét, mely a helyi építkezéseket szolgálta. Ma a területen három bányahely található, két mészkő- és egy dolomitfejtő, melyeket a tsz bányászai a szükségletnek megfelelően fejtenek. 32/1. Bere-dűlő (T-MKÖ) Kr. Ezt a mészkőbányát középső-triász alpi kagylómészkőbe telepítették és a mészkövet kizárólag égetet mész előállítására fejtik. A kőzet finomkristályos, vastagpados, helyenként kalciterek hálózzák. A bányát 1970-ben nyitották meg, korábban mészégetésre felszíntől gyűjtött heverő mészkődarabokat égettek. Az elmúlt évi termelés 1430 m

3 volt, a becsült nyersanyagkészlet 10 évre lesz elegendő. 32/2. Csertető (T—MKÖ) Kr. Ez a mészkőfejtő a falutól É-ra található, a Vöröstó felé vezető útelágazásban. A bányát szintén 1970-ben nyitották, ahol felül vékonypados, az alsó részén vastagpados mészkő mutatkozik. A bányaművelés csak időszakos, leginkább télen folyik, amikor mészégetést nem végeznek. Kimondottan építkezésre hasznosítható vékonypados mészkő 3—4 m 108