A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)
Bubics István: Veszprém megye építő- és építőanyag-ipari földtani nyersanyagai
vastagságú, 26°-os dőléssel hajlik ÉNy felé. A fejtés a rétegdőlés irányában haladhat, kiterjedése azonban szűk területre korlátozódik. A földtani kifejlődés ismeretében a kitermelhető készlet kb. 50 ezer m 3-re tehető. 32/3. Berekkút (T—D) Gr. A bánya apró munvagödrök mellett létesült 1970ben. A feltárt felső-triász dolomit közepes szemcsenagysággal mutatkozik. A tsz a nyersanyagot csak saját felhasználására fejti. 33. NAGYVÁZSONY A nagy határral rendelkező területen működő bánya nincs. A terület nagy részét egyébként a Kabhegy bazalttakarója fedi, mely alól foltokban bukkan elő a triász dolomit és mészkő. A terület jelentősebb kőzete még a pannóniai édesvízi mészkő, mely különösen a középkor kedvelt építőanyaga volt. 34. NEMESVÁMOS Területe Veszprém határának Ny-i oldalával határos. Veszprémből Tapolcára vezető úttól D-re fekvő terület szorosan kapcsolódik a veszprémi dolomitplatóhoz, ahol néhány felhagyott kőfejtő is található. Az úttól ÉNy-ra a felszínt lösz és pannóniai takaró fedi, mely alól csak kisebb foltokban bukkan elő idősebb képződmény. A területen működő bánya nincs, a jelenleg felhagyott dolomitfejtők tapasztalata szerint (Tekeres-völgy) művelésre érdemes. 35. ÖRVÉNYES A település kis terjedelmű, határa Aszófő és Balatonudvari között terül el. A területen pannóniai és triász kori képződmények találhatók. A falutól D-re elhagyott agyaggödör van, melyet már nem használnak, de nagyon valószínű, hogy a középkori fazekasmestereknek jelentős bányahelye volt. A működő bányában dolomitmurvát fejtenek, melyet a helyi tsz üzemeltet. 35/1. Hosszúrétek (T—D) Gr. A bányahely a falutól É-ra, mintegy 500 m-re található. A képződmény középső-triász kori, eléggé durvaszemcsés kifejlődéssel. A 6—10 m magas falban bányászott dolomitot építkezésre (betonadalék) és útépítésre használják. A dolomitmurvából évente 10 ezer m 3-t adnak el. A bánya É-i irányú terjeszkedésével, mintegy 200 ezer m 3 készlettel számolhatunk. 36. ÖSI A falu területe É-ról Várpalotával, K-ről Fejér megyével határos. A területen csupán régi bányagödrök találhatók. A Deák-dűlőben dolomitot bányásztak, a falu nyugati szélén kavicsot és K-i határban homokot fejtettek. Jelenleg működő bánya nincs. 37. ÖSKÜ A falu rendkívül nagy határát triász és miocén rétegek alkotják. A miocén terület a medence mélyedéseit tölti ki. A kavicsos-homokos durva mészkövet Bántapusztánál kb. 1,5 km 2-nyi területen több, már a római, de különösen a középkorban indított bánya tárja fel. Jelenleg ezt a bányát nem használják. A területen most egy dolomitbánya van, amit a várpalotai tsz üzemeltet. 37/1. Kikeri-tó (T—D) Gr. A vékony (0,5 m) humusszal fedett területen nagy kiterjedésben és mélységben felső-triász dolomit húzódik. A bányászat nagyon korán elkezdődött, elbeszélés szerint 1914-ben már nagy mennyiséget termeltek. A bánya tulajdonképpen a 8-as műúttól D-re fekszik. A dolomitot 8 m magas fejtési homlok tárja fel. A bányafeltárás tovább bővítése szinte minden irányban lehetséges, ezért a kitermelhető készlet 80—100 évre biztosított. A dolomitot építkezési és útépítési célokra használják. A dolomit vegyi összetétele: (MÁVKI adata szerint). CaO 31,53% MgO 21,01% R 2 0 3 0,44% K 2 0 0,32% SO3 nyom 38. PALÓZNAK A kis területű palóznaki határ Csopak és Lovas között terül el. A felszínt a Balaton felől permi rétegek, a falu feletti részen alsó- és középső-triász kőzetek alkotják. Kőbányászat napjainkban a területen nem folyik. 109
