A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)
Bubics István: Veszprém megye építő- és építőanyag-ipari földtani nyersanyagai
22. HÁRSKŰT 25/1. Ürgemező (T—D) Gr. A település korábbi nevén Hárságypuszta, 1956ban kapta új nevét. A terület Márkótól É-ra fekszik, a Bakony e szakaszának vízválasztó gerincén. A település nehezen megközelíthető völgyben található. Hárskút földtani települését túlnyomóan krétakori rétegek (márga, mészkő) adják, emellett kevés középső-eocén és pleisztocén üledék említhető. Kőbánya a területen nem működik. A kisebb bányagödrök helyi jellegű termelésről tanúskodnak, melyek a Papod-hegy Ny-i oldalában találhatók. 23. HEREND Európa-szerte porcelán termékeiről híres település, a 8-as műúttól párhuzamosan húzódó miocén kori kőzetekből épített hátságon nyugszik. A kőszénbányászat időszakában a Németi-dűlő tájékán tömedékelés céljából pleisztocén löszt használtak. Ugyancsak ez időben működött a 8-as út és a herend—szentgáli útelágazás Ny-i felében egy kavicsbánya, melyet a helyi építkezéseknél hasznosítottak. Herend területén ma bánya nem működik. 24. HIDEGKÜT Balatonfüred határának ÉNy-i folytatásában találjuk a kis falut, melynek jelenleg működő kőfejtője nincs. Földtani jelentőségét kidomborítja a falu közepét szelő antiklinális. melynek magjában felső-perm rétegek kerülnek felszínre. E perm kori lilásszürke-vörös, laza homokot helyi építkezéseknél hasznosították, a bánya a Vörösföldek területén volt. Felhagyott kőfejtőket találunk a falutól D-re is, ahol alsó-triász homokkövet és mészkövet fejtettek helyi építkezések céljára. 25. KÁDÁRT A A terület az ún. veszprémi dolomitplatónak egy részét képezi. A felső-triász kori nagy kiterjedésű dolomit mellett a község DNy-i oldalán tektonikusán, alsó- és középső-triász rétegek is felszínre kerültek. A dolomit korán megkezdett bányászatát számtalan bányagödör jelzi. Jelenleg két murvabánya működik. Egyik a falutól K-re van, a Gyulafirátóti Jóbarátság Mg. Tsz. kezelésében, míg a másik a 8-as műút és literi útelágazásában található, melyet a literi tsz üzemeltet. A község ÉNy-i peremén található legelőterületen több évtizede fejtik a felső-pliocén édesvízi mészkövét, helyi építési célokra. Tisztázatlan a mészkő díszítőkőipari és égetési célokra történő hasznosíthatósága, melynek érdekében BADINSZKY P. 1968-ban nyersanyagkutatást javasolt. Az egykori bányagödör fejlesztését és a termelés megindítását 1959-ben kezdték meg. Jelenleg a bányászat 8—10 m magas fejtési falból történik. A dolomitmurva szemcsemérete a bányán belül is változó. A fejtés K-i oldalában 5—6 m sávban lisztfinomságú a szétmorzsolt kőzet, máshol 3—20 mm között változik rendszerint közepes osztályozottság mellett. A bánya K-i és D-i kibővítésével a készlet 15 évre elegendő. Az 1969—70. évi adatok alapján az évi átlagtermelés 60 ezer m 3 . 25/2. Proletárföldek (T—D) Gr. E nagyra nőtt bányahelyen a felső-triász dolomit kifejlődése nem különbözik az azonos korú, más bányahelyek anyagától. A dolomit átlagos szemcsemérete 30 mm. A bányatermék legnagyobb fogyasztója a Betonútépítő Vállalat. A bányát 1950-ben nyitották egy korábbi murvagödör helyén. Évi átlagtermelése 60 ezer m 3 . A nyersanyag fejtett vastagsága 5—10 m, fedőtakaró vastagsága 20—30 cm. A bánya úgy horizontális, mint vertikális irányban növelhető, tehát a készlet becslés szerint 15—20 évre elegendő. 26. KIRÁLYSZENTISTVÁN A település területén és határában működő bányát nem találunk. A terület K-i határát a Séd menti öntéstalaj borítja, máshol alsó- és középsőtriász rétegeket találunk. A felszínre bukkanó kőzetek java része mészkő és dolomit. A településtől É-ra található feltárások a kőzet hasznosíthatóságáról tanúskodnak. 27. KISDÖRGICSE A kis falu jelentéktelen kiterjedésű területén kőbánya nem működik. Földtani felépítése a dörgicsei területtel azonos. 28. KÜNGÖS Csajág határterületébe ékelődő területen építőipari nyersanyagbányászat nem folyik. A küngösi határban egyébként pannóniai homok található, rendszerint 30—40 cm-es agyagrétegekkel váltakozva, nagyobb bánya kialakítására alkalmatlan. 107
