A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Bubics István: Veszprém megye építő- és építőanyag-ipari földtani nyersanyagai

kőzet rendszerint tömör szövetű, jól faragható, hasítható, addig az utóbbi durva kristályos szövetű, egyenetlen törésű, építkezésre kevésbé alkalmas. E tulajdonságát a kőzetben tömegesen megjelenő vastag héjú kagylók vázától nyeri. A krétakori hasznosítható mészkőzetek csekély felszíni elterjedése mellett jelentős, égetett mész alapanyagként — Sümegen, mint építőkőzetet Zircen és Jásdon bányásszák. IV. Eocén Építőipari szempontból a megye területén alárendelt szerephez jut. Az alsó-eocén tarkaagyag Halimba és Nyirád területén a bauxit fedőképződménye. Nyirádon, mémely külfejtés agyagrétege nagyon sok gipszet tartalmaz. (Hazai vonatkozásban egyetlen nagyobb gipszanhidrit előfordulást ismerünk, melyet bányásznak is: Rudabányai-hegység—Perkupa). Nem tudjuk, hogy az említett külfejtés gipszkristályainak kinyerésére történt-e valamilyen próbálkozás. A nyirádi lelőhelyen a sokszor 15 cm nagyságot is elérő csillag alakú ikerkristályok agyagba ágyazódva találhatók, így esetleg különleges bányászati technológiát igényel annak kinyerése, pl. vízágyúval történő fejtési mód. Az alsó-eocén rétegben egyik-másik területen jelentőséggel bír a tűzálló agyagrétegek megjelenése, mely felszínen azonban ritkán található (Városlőd). Bár a városlődi eocén agyagot finomkerámiai célokra használják, kapcsolatát az építőanyagokkal a díszítőelemekként használt mozaik és majolika szolgáltatja. Továbbiakban az eocén képződményei közül kiemelhető a kisebb-nagyobb foltokban felszínre bukkanó főnummuliteszes mészkő. Építkezés céljára nem elterjedt kőzet, mivel sokszor márgás megjelenésű. Az eocén további kőzetkifejlődése ma még hasznosítható építőipari, nyersanyagokat nem szolgáltat. V. Oligocén és miocén A két földtörténeti kor, a megye területén leginkább törmelékes üledékeket szolgáltat, és csak alárendelt elterjedésben találjuk a vegyi eredésű kőzeteket. Az oligocénben szinte egyedülállóan, az egyes helyeken felhalmozódott kavicsok említhetők, megjegyezhetjük azonban, hogy a rendszerint magas agyagtartalom miatt betonkavicsként nem használható. Jelentősebb a miocénkori kavics (Kolontár, Devecser, Ugod) és durvamészkő Tapolca, Bántapuszta). Az utóbbit mészégetésre és építőkőzetként is használják. A rómaiak, de különösen a középkor építői és szobrászai szívesen használták a miocén durvamészkövet, melyről nagyon sok archeológiai lelet tanúskodik (Bakonyi Múzeum — kőtár). VI. Pannon és negyedkor A Bakony peremi és medencebeli megjelenésben mutatkozó pannon, fontos építőipari nyersanyagot nyújt. Ilyenek az agyag, a durvakerámiai ipar alapanyaga, valamint a homok, homokkő, bazalt, bazalttufa és az édesvízi mészkő. Kisebb elterjedésben találjuk a jó minőségű hasznosítható kavicstelepeket (Salföld, Csabrendek). A tégla- és cserépipar fontos nyersanyaga az egyébként nemritkán felszíni-felszínközeli eltérjedésű agyagréteg. A pannóniai rétegösszleten belül, különösképpen a Bakony hegység peremi területein, valamennyi képződmény változatos vastagságban és kiterjedésben mutatkozik. A különböző képződmények sűrűn, egymást váltva, egymásba fonódva jelennek meg. Ennek következménye, hogy a hegységperemi kifejlődések hasznosítható nyersanyagai is kis vastagságú rétegekben találhatók. A pannóniai üledékképződés LÓCZY L. alapvető munkájából ismeretes, mely szerint a Bakony hegység ÉNy-i oldalán is agyag, homokos agyag, felső tagozatában finomabb homokrétegek vannak. A zárórétegeket mészkonkréciós agyag jelzi. Partközeli megjelenést tükröznek a kavics-, konglomerátum- és kvarchomokkőrétegek (Kővágóörs, Berhida, Lázi). A kavics-konglomerátum egyik szép feltárása Sümegen ismeretes, ahol fehér és színes kvarc, kvarcit, fillit, lidit, permi homokkő, dolomit, helybeli krétamészkő és nummuliteszes mészkő alkotja a klasztikus törmelékanyagot. A belső öblökben édesvízi mészkő képződött (Nagyvázsony, Várpalota, Szentkirályszabadja, Kádárta). Az édesvízi mészkő, mint építőanyag megyei vonatkozásban alárendelt szerepet kap, mely csekély vastagságával hozható összefüggésbe. A pannóniai homok elterjedt képződmény, mely közül kiemelhető a kővágóörsi — salföldi — monostorapáti kvarchomokok. A pannóniai időszak kiemelkedő út- és vasútépítéséhez nélkülözhetetlen alapanyag a bazalt. A kockákra faragott és és különböző szemnagyságra zúzott bazaltot a Tapolcaimedencét övező bányák szolgáltatják. A korszerű építőelemek alapanyagául szolgálhatna, a hólyagüregessalakos bazalt, melynek elterjedése még nem mondható általánosnak. Pedig már több éve nyitva áll a mintszentkállai bánya, és az elmúlt évben kutatták meg a monostorapáti lelőhelyet. Végezetül említést érdemel, rendesen a bazalt fekvőjét képező bazalttufa, mely vékonylemezes kifejlődésben ugyancsak tetszetős építőkőzetet szolgáltat. A tihanyi kőfejtőket természetvédelmi okokból beszüntették, mellyel egyet is érthetünk. Nagy kár azonban, hogy más területek (pl. Pula) előfordulásait nem bányásszák. A pleisztocén a Bakonyban, illetve a megye területén nem szolgáltatott jelentős termékeket, a helyenként kialakult vékony kavicslepel csak helyi jelentőségű lehet. A nagyobb elterjedésű lösz [korábban több helyen (Veszprém), a durvakerámia szívesen használt alapanyaga] az építőipar számára megyénkben ma már jelentéktelen. ÉPÍTŐANYAG-IPARI NYERSANYAG-LELŐHELYEK ÉS EGYÉB TERÜLETEK FÖLDTANI ADOTTSÁGAI I. Veszprémi járás 1. ALSÓÖRS A Balaton ÉK-i partján fekvő község területe alapjában véve két, korban különböző kőzetkifejlődéssel mutatkozik. A község területének 1/3-án a D—DNy-i újtelepülés, ópaleozoós metamorf képződményeken nyugszik. 9