A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II.

Akettős település Sz.Bereckről elnevezett temploma a falu névadója lett. A középkorban Szentbereck vagy Szentbereckfalva néven említett faluról az első adatot 1354-ből ismerjük.

4 Az egyhajós, egyenes szentélyzáródású, keletéit templom ma is álló romjainak méretei, arányai és részletei alapján XIII. századi.

5 Plébánosáról 1523-ból még maradt ránk adat,

6 1550-ben azonban már betöltetlen, üres plébániaként írták össze.

7 1 Árokfő: 1352. Veszprémi püspöki lt. Árokfő 1. BMHA — Oszvald. Szentbereck: 1354. Holub III. 746. 2 MRT. 1., 4/1., 4/2. 8 Uo.; Árokfő a XVI. század végén időlegesen újraépült. 4 L. 1. jegyzet. 5 1861-ben ezt is Römer Flóris fedezte fel és irta le. "Holubi.h.; Békefii 78. 7 Egyháztört. Emi. V. 454—462. X 112. SZENTERZSÉBET. Tapolcai járás Elpusztult falu Mihályfa határában, a Kisvásárhelyre vezető bekötőút torkolatából nyugatra, a Fenyősi-patak mentén.

1 A templomának védőszentjéről elnevezett falu történetét a XIV. századtól ismerjük.

2 Birtokosai az e század közepén élt Bors nemes

3 utódai, a Szenterzsébeti Borsok voltak.

4 A kisnemesi falut 1548-ban pusztították el a törökök.

5 Szt. Erzsébetről elnevezett és valószínűleg XII. századi templomának papjait a pápai tizedjegyzékből ismerjük 1333ból és 1334-ből.

6 Plébánosát 1421-ben is említik.

7 1550-ben már üres volt az elpusztult falu plébániája.

8 ' MRT. 3., 37/4. 2 1333.: Mon. Vespr. II. 66., 74. 3 1364.: Jakubovich—

Pais.: Ó-magyar olvasókönyv. Pécs, 1929., 204. 4 Holub I. 463.; III. 747—748. 5 OL. Dicalisok, Cott. Zalád. fi L. 1 • isEvzet. 7 Holub III. 748.; Mon. Vespr. IV. 410., 413. ' Egyháztört. Emi. V. 454—462. X 113. SZENTGYÖRGY Devecseri járás. Elpusztult falu Káptalanfa határában, a községtől délre.

1 A templomának védőszentjéről elnevezett, tehát valószínűleg a XIII. században keletkezett települést okleveles adatokból csak 1384-től ismerjük.

2 Birtokosai a faluról elnevezett Hanyszentgyörgyi, Szentgyörgyi, és Szentgyörgyi Török családok voltak.

3 Többszöri időleges elnéptelenedés után 1564-ben pusztult el végleg.

4 Szt. György tiszteletére emelt templomáról a falu nevéből kiolvasható XIV—

XVI. századi adatokon kívül semmit sem tudunk. 1550-ben betöltetlen plébániaként írták össze.

5 1 MRT. 3..41/2. 2 Holub III. 762. 3 Uo. és HO. III. 289. 4 OL Dicalisok, Cott. Zalád. 5 Egyháztört. Emi. 454—462.; az 1503-ban említett szentgyörgyi plébános nem a hanyszentgyörgyi. X 114. SZENTGYÖRGYVÁR A templomáról elnevezett középkori település a XIV. századtól váras hely volt. Valószínűleg a Péc nemzetségnek a XIII. században adományozott területen alakult ki, hiszen később — várával ezütt — a nemzetségből származó Marcaliak birtoka.

1 A középkori falu a mai temető helyén volt.

2 A templomra vonatkozó adatokat nehéz különválasztani a Felső-zalavölgyi Zalaszentgyörgyre vonatkozóktól, de valószínűleg erre a Szt. György templomra vonatkoznak az 1335—1479 közötti adatok.

3 1550-ben még működő plébániája volt.

4 1 Holub III. 755—757.; Csánki III. 15—16. 2 MRT. l.,44/8. 3 1335.: ZO. I. 301.; Csánki III. 105. 1403.: Dl. 42.788. MDK-A-I-10. Oszvald. 1418—19.: Mon. Vespr. III. 13—22., IV. 410., 413. 1433.: Mon. Vespr. III. 91. 1437.: Dl. 44.188. MDK-A-I-10. Oszvald. 1448—1479.: Csánki III. 105. 4 Egyháztört. Emi. V. 454—462. X 115. SZENT IMREFALVA. Devecseri járás. A Veszprém és Zala vármegyék határát alkotó középkori Sárosd folyó menti területet a folyóról elnevezve, a rajta kialakult településekkel együtt Sárosdnak nevezték. Eredetileg zalai várföld lehetett, várszolgák és jobbágyak lakóhelye, amelyet a XII—

XIII. században királyaink eladományoztak.

1 A fehérvári káptalan Sárosd birtokát (a későbbi Káptalanfát) 1252-ben határolták el a csatári apátság Sárosdjától (a későbbi és elpusztult Barátfalva).

2 1270-ben а Рок nemzetség kap sárosdi birtokot,

3 a XIII. század végén pedig Sárosdi Vörös Dénes halála után Szörcsöki Magh fia Péter kapta meg Sárosdot a királytól.

4 Utódai a velük talán közös nemzetségből származó Dörögdiekkel 1333-ban osztoztak meg a falu birtokában.

5 A XIV—

XVI. században is a Szörcsökiek és a velük rokon Sárosdiak jobbágyfaluja volt,

6 1572 után elpusztásodott.

7 Névadó temploma 1322-ben Szt. Imre tiszteletére emelve állt, kőből épült és harangtornya volt.

8 Buder fia Bálint nevű papját 1334-ben írták össze a pápai tizedszedők. 1493-ban már Szentimre-Sárosdnak nevezték

10 és így hívták a XVI. században is.

11 1550-ben a sümegi alesperességhez tartozó plébániája üres volt.

12 A régészeti topográfia feltételesen a mai r. k. templommal azonosítja a középkori Szt. Imre egyházat.

13 1 Holub I. 49.; III. 707. 2 Holub III. 704. '' Szentpétery Krit. jegyz. I. 1934. 4 Holub III. 704. 5

ZO. II. 128. «Holub III. 704—706.; Csánki III. 185.; TT. 1893., 713.; Zs. O. II. 4103. 7 OL. Dicalisok, Cott. Zalád. 8 Holub III. 707. 9 Mon. Vespr. II. 74.; Békefi 174. 10 Csánki III. 185. 11 L. 7. jegyzet. 12 Egyháztört. Emi. V. 454—462. i

3

MRT. 3., 58/1. X 116. SZENTISTVÁN. Devecseri járás. Elpusztult falu Csabrendek határában, az egykori és elpusztult Csáb falu helyétől északra. A XIV. század elején még Csáb része Alcsab néven,

1 tehát abból települt. Későbbi nevét templomának titulusától kapta. A XV. században Szentistváncsabinak is nevezték.

2 A Csábiak birtoka volt.

3 1536-ig írták össze az adójegyzékben, később csak lakatlan birtokként szerepelt.

4 Templomáról okleveles adatot nem ismerünk. Papját 1334-ben

5 és 1421-ben említik.

6 A falu helyének közepén emelkedő erdős, enyhe magaslaton ma is felismerhető a templom egykori helye.

7 1 1334.: Mon. Vespr. II. 74. 2 1423.: ZO. II. 435.; Csánki III. 40. 3 Holub III. 766. 4 OL. Dicalisok, Cott. Zalád. 5 L. 1. jegyzet. 6 György plébános: Mon. Vespr. IV. 410., 413. 7 MRT. 3., 10/6. о 117. SZENTJAKABFA. Tapolcai járás. A csicsói medence, vagy középkori nevén Ni végy völgy 1268ban név nélkül említett hét faluja között a királyi udvarnokok Szt. Jakab temploma körül telepedett faluja is létezett már. Név szerint először 1306-ból ismerjük Nevegyszentjakabfalvát, amelyet ekkor kapott meg a veszprémi káptalan.

2 A középkorban a káptalan és a püspökség jobbágyfaluja volt.

3 Szt. Jakab egyházának középkori képét nem ismerjük. A falu XIII. századi létéből arra következtethetünk, hogy névadó temploma Árpád-kori volt. Papjait a XIV-XV. században többször említik.

4 1550-ben már nem működött.

5 Feltevésünk szerint a falu közepén emelkedő templom a középkori helyére épült.

6 1268.: ZO. I. 53.; MRT. 1., 45/1. szerint az Almakút feletti településnek XI. századi régészeti nyomai is vannak. 2 Holub III. 769—770.; Csánki III. 86. 3

Uo. 4 1333—34.; Mon. Vespr. II. 65., 73. 1357.: Uo. IV. 346.; ZO. I. 580. 1362.: Holub III. 547., 769—770. 1476.: Mon. Vespr. III. 241. 5 Egyháztört. Emi. V. 454—462. 0 Megfigyelésünket alátámasztja a MRT. 1., 45/2., amely a középkori falut a mai helyére lokalizálja. 235