A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II.

X 118. SZENTVIDKÁL. Tapolcai járás. Elpusztult település talán Szentbékálla határában. Helyét a régészeti topográfia terepbejárásai alkalmával sem sikerült azonosítani.

1 Az Árpád-kori Kál földön épített Szt. Vid és Modest temploma körül kialakult falu az Atyusz nem ősi birtoka volt, de királynéi népek is éltek rajta. Később a veszprémi káptalané és a szomszédos Monoszlóiaké volt;

2 valószínűleg már a középkorban elnéptelenedett. Az ismeretlen templom — és vele együtt a falu — első említése 1277-ből származik.

3 1296-os említéséről tudunk.

4 Papjairól 1327-ből,

5 1333—35-ből

6 és 1337-ből

7 értesülünk. 1 MRT. 1..43/5. 2 Holub III. 338., 340. 8 OL. Dl. 40.135. OMF Baranyainé, MDK-A-I-10. — Oszvald. 4

HO. V. 79.; Békefii 46. " Holub III. 344. 6 Mon. Vespr. II. 65., 74., 80. 7 Holub i. h. L X 119. SZIGLIGET. Tapolcai járás. A távoli környékkel együtt a Lád-nemzetség szállásbirtokához tartozott; a nemzetségi birtokok kisajátítása után a királyé, majd tőle az Atyusz nemzetségé. 1121-ben az utóbbiaktól kapott itteni mészégetőket az almádi monostor. Királyi birtokként kapta 1260-ban a pannonhalmi monostor is, amely felépítette a falu feletti hegyen a várat. Ettől kezdve a vár uradalmának tartozéka volt.

1 A XIII. századtól két falu már; az Avas nevű részen Újfalu néven új település alakul, a Várhegy oldalában pedig Szigliget.

2 A török hódítás a XVI. század közepén éri el. Újfalut 1544ig írták össze, tehát ebben az időben elpusztult,

3 Szigliget azonban a vár védelmében tovább élt. Szigliget Mindenszentek temploma Árpád-kori volt. Okleveles említését csak 1420-ból ismerjük,

5 papjait azonban már 1333—34-ben összeírták a pápai tizedszedők.

6 1493ból ismerjük plébánosát.

7 1550-ben betöltetlen plébánia volt.

8 1877 előtt bontották le, alaprajzilag egyhajós, íves szentélyű, keletéit épület volt a mai r. k. templom helyén.

9 Újfalu is egyházas hely volt, bár templomáról egyetlen okleveles adatot ismerünk csak; eszerint 1550-ben a faluval együtt elpusztult állapotban volt.

10 Ezt, a ma Avasi romnak nevezett templomot tárta fel 1958—59-ben az OMF, romjait konzerválta.

11 1 Holub III. 832—834.; Csánki III. 103. 2 A rendelkezésünkre álló okleveles adatokból úgy tűnik, hogy Újfalu a mai Avassal azonos, a fordított azonosítás téves. Az utóbbira Kozák Károly: Szigliget. Bp. 1961. 12—13. és nyomában MRT. I. 46/4. — Kozák Károly a templomot feldolgozásában (Magyar Műemlékvédelem 1961 —1962. Bp. 1966., 128.) Szigliget vagy Újfalu középkori templomának tartja. 3 MRT. l.,46/4. 4 OL. Dicalisok, Cott. Zalád. 5 Holub III. i. h. » Mon. Vespr. II. 66., 74. 'Békefil77. 8 Egyháztört. Emi. V. 454—462. » Kozák K.: Szigliget. Bp. 1961., 12—13.; Koppány 105. 10 L. 8. jegyzet. 11 A végzett munka ismertetése Kozák Károlytól: A románkori egyenes szentélyelzáródás hazai kialakulásáról. Magyar Műemlékvédelem 1961—1962. Bp. 1966., 111—134., alaprajzzal. Az avasi torony helyreállításának tervezője Sedlmayr János építészmérnök volt, a templom romjait Koppány Tibor tervei alapján mutatták be. • 120. SZŐC. Devecseri járás. A falu a XIII. században a Kaplony nemzetség dunántúli ágáé volt, s tőlük kapta meg — a nemzetségből származó Zlaudus püspök útján — a veszprémi püspökség Tátika várához. A XIV—

XVI. században már két falu: a Nyirád felőli a püspökségé, a másik, a Halimba és Dabas közötti a Rátóti Gyulaffyaké volt.

1 Feltehetően ezzel a Szőccel azonosítható az az 1432-ben említett hasonló nevű falu, amelynek parochiális egyházában Szt. Ferenc oltára állott.

2 Templomáról egyelőre közelebbi adatot nem ismerünk. A mai r. k. templomot alaprajzi formája és felépítménye alapján Árpád-korinak tartjuk,

3 és a középkori templommal azonosítjuk. 1 Holub III. 841—843.; Csánki III. 112—113. 2 Lukcsics P.: XV. századi pápák oklevelei. II. Bp. 1938., 104., 107. 3 MRT. 3., 59/3. X 121. SZÖLLŐSÖRS. Tapolcai járás. Elpusztult falu a mai Badacsonyörs helyén. 1211-ben a tihanyi apátság birtokai között szereplő három Szöllős egyike, a mai Ábrahám-hegy nyugati szomszédja.

1 Ez lehetett az apátság 1263-ban említett Örskál birtokrésze.

2 Többszöri török dúlások után a XVI. század végére tehetjük teljes elnéptelenedését.

3 Egyházáról középkori adatot nem ismerünk, de a régészeti topográfia alapján feltételezzük, hogy a helyileg azonosítót középkori temető felett templom is volt,

4 talán éppen a ma Badacsonytomaj és Ábrahámhegy határán húzódó gerincen ülő kápolna helyén. 1 PRT. X. 507. 2 Mon. Vespr. I. 152. 3 MRT. 1., 2/5. 4 Uo. X 122. TAGYON. Tapolcai járás. Veszprémi várnépek és királyi udvarnokok települése volt, amelyet az Atyusz nemzetség, a bakony béli apátság és a veszprémi püspökség kapott meg a XII—

XIII. században. Egytelkes nemes lakói is voltak.

1 A XVI. században több török dúlás pusztította el, de mindig újratelepült. A tagyoni Szűz Mária egyház 1323-ban már állt.

3 A XIV. század eleji pápai tizedjegyzékekben is összeírták papját.

4 1550-ben még működő plébánia volt. A mai r. k. templom körül középkori temető van, tehát a mai templom a középkori helyére épült.

6 1 Holub III. 856—858.; Csánki III. 114. 2 MRT. 1..47/1. 3 Holub i. h.; Veszpr. reg. 138. 4 Mon. Vespr. II. 65., 74., 80. s Egyháztört. Emi. V. 454—462. « MRT. 1., 47/1. L о 123. TALIÁNDÖRÖGD. Tapolcai járás. Az Árpád-kori Dörögd föld keleti részén települt falu már a XIV. században kettős település: Alsó- és Felsődörögd. Mindkettőben nemesek laktak, a faluról elnevezett Dörögdiek.

1 Az 1548-as török hadjárat pusztította el a két falut, s közülük csak Alsódörögd települt újjá.

2 Felsődörögdön állt Szt. András plébániatemploma, amelyről a XIV. századi pápai tizedjegyzékek emlékeznek meg először,

3 bár legalább egy évszázaddal korábban épült. Az 1330-as években építtette át Dörögdi Miklós egri püspök. Alsódörögdön ekkor Boldogságos Szűz kápolnája állott, amelyet nemrég építtettek az ottani nemesek és amely 1339től a felsődörögdi Szt. András templom filiája lett.

4 A felsődörögdi templom romjait az 1840-es években robbantották fel szentélye kivételével, köveit építőanyagként használták.

5 Az alsódörögdi kápolnát 1792-ben újjáépítették és bővítették, ez a község ma is álló r. k. temploma.

6 1 Holub III. 194—195.; Csánki III. 47. 2 MRT. 1., 48/1. 3 Mon. Vespr. II. 66., 73., 83. 4 ZO. I. 350—351.; Mon. Vespr. II. 123., 124.; Zs O. II/

1 - 1082.; Békefi 131—134.; Ádám Iván: A felsődörögi templom rom. Egyházművészeti Lap, 1882., 130—215.; Zsiray Lajos: Egy pusztuló Veszprém megyi műemlék. Műemlékvédelem I960., 14—15.; Koppány 106., alaprajzzal. 6 Ádám i. h. 130. e Uo. X о 124. TAPOLCA. Az Árpád-kori Tapolca falu királyi jobbágyok, hospesek és helyi nemesek birtoka volt. Első ismert említése a XII. század végéről származik: III. Béla király 1182—84 körül Tapolca és Keszi közötti területen adományozott birtokot.

1 A XIII. század végén már vásáros hely volt.

2 Az ezidőben kialakult nemesi vármegye Kapornak melletti másik törvényszék helye.

3 A következő században részben a király, részben a lövöldi karthauziak birtokaként a középkori Zala megye egyik legnépesebb települése.

5 A XV. század elején mezőváros, királyi sókamara székhelye,

6 236