A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában. III. Táplálkozás

had, elmúlnak a szemölcsök is. „így is lett!" — Guti Ferenc, Nagyút. 212. Ha a lány el akarja magát vetetni valakivel, egy hajszálát pogácsába süti és azt megeteti a kiszemelt legénnyel. Elbeszélő sógorától hallotta, hogy az édesanyja figyelmeztetni szokta, ahová nem akar benősülni, ott ne egyék pogácsát. — Csizmadia Ferenc, rk. tanító, 1920, Nagykanizsa (családja gazdálkodó). 213. Ha a lány pogácsába süti a haját és a pogácsát megeteti a legénnyel, az elveszi. — Vaskuti József, rk, tisztviselő, 1922, Palin, Zala m. 214. Ha a lánynak kételyei vannak, hogy melyik legény udvarol neki komolyan, meghívja az érdekelt legényeket és pogácsát süt erre az alkalomra. Aki a legények közül elsőnek vesz a pogácsából, az lesz az igazi. — Benkő Béla, rk. tanító, Apc, Nógrád m. 215. Ha a lány férjhez akart menni és valakit kiszemelt már magának, akkor szokta a boszorkány hírében álló „Sára néni" (Jakabfi Sára) ajánlani, hogy „valamilyen halottnak törölje meg vizes ruhával a száját és a ruhát csavarja kiválasztottjának borába". — Vaskúti József, rk. tisztviselő, 1922, Palin, Zala m. 216. „Jakabfi Sára néni teeményt szokott csinálni" és ezt süttette bele a lánnyal a pogácsába, hogy a „legény szeme megakadjon rajta". Ez a „teemény" szárított füvekből és virágokból állott. — Vaskűti József, rk. tisztviselő, 1922, Palin, Zala m. 217. A fájó, lyukas fogba fokhagymát szoktak tenni. •— Móró Mihály, rk. fm. 1923, Nemespécsely. 218. Szilveszter este „málét", vagy „görhét" szoktak enni a faluban. — Sinka András, ref. tisztviselő, 1920, Nyírbogdány. 219. „Bobájka szentesti vacsoratészta". —• Balázs Imre, Ungtarnóc. 220. Újév napján nem szabad gömbölyűt enni". — Dr. Dlusztus József, Németboly, Baranya m. 221. „Újév napján nem szabad gömbölyűt enni". — Rokay Alajos, rk. fm. 1923, Gyergyócsomafalva. 222. „Nagypénteken nem szabad babot enni". — Csizmadia Ferenc rk. tanító, 1920, Nagykanizsa. 223. „A csiramáié böjti étel". — Pungor Gyula, Szombathely. 224. „A csiramáié böjti étel". — Hegedűs Antal, rk. tisztviselő, 1920, Markota. 225. „Mindenszentek másnapján" a házaknál kiosztják a szegényeknek az ünnepről megmaradt „süteményeket". — Szőcs János, rk. cipész, 1923, Torja, Háromszék m. 226. A vért megenni bűnnek tartotta az elbeszélő öreganyja. „A vért el szokták ereszteni". — Csiky Sándor, ref. fm. 1923, Lőrincfalva. 227. Nőnek baromfit vágni bűn az erdélyi görögkatolikus oláhok szerint. — Miklóssy István, rk. tisztviselő, 1919, Brassó. 228. Az oláhoknál nő soha nem vág le baromfit. Tyúkot, libát stb. a férfi baltával fejezi le. — Sata Mihály, rk. villanyszerelő, 1923, Pécska, Arad m. 229. Egy beszélgetés során jegyezhettem fel: A harangot tejben kifőzték, hogy ne legyen olyan erős a hangja, mesélte Mátyás János, rk. fm. 1923, Mónó, Szilágy m. 230. Születésnapi vendégségben az első és utolsó pohár bort az ünnepelt poharából sorra isszák. — Nagy Dániel, Trizs, Gömör m. 231. Ha „erdőt járó ember" pásztorral találkozik, feltétlenül megkínálja: „Faljon a tarisnyából". — Sandi Tibor, rk. fm. 1923, Futásfalva, Háromszék m. 232. Ha étkezik a család és idősebb székely lép be, az így szokta köszönteni a háziakat: „Isten áldja meg a reggelijöket (ebédjöket, vagy vacsorájokat), jó étvágyat az elfogyasztásához!" — Rokay Alajos rk. fm. 1923, Gyergyócsomafalva. 233. Ha reggeliző családhoz lép be öregebb székely, így köszön: „Álddja meg az Isten, adjon segedelmet s áldást munkájok után s álddja meg a jó Isten reggelijöket es !" A háziak erre felelik : „Köszönjük, jöjjön s használjon velünk!" Feleli az érkezett: „Köszönöm, miénk es megvolt Isten jóvoltából!" —• Kelemen Béla, baptista asztalos, 1923, Kisgalambfalva, Háromszék m. Sági Károly 455