A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Balassa Iván: Fejezetek az eke és a szántás Balaton környéki történetéből

113 Lapuskin, I. I.: Pamjatniki kulturi, polej pogrebnij' pervoj polovini I tisziacseletnija n. e. Dneprovszkogo leszo-sztepnogo levoberezsa. Szovjetszkaja Arheologija 13(1950), 5. kép. •— Kudlacek, J.: i. m. 2/4. ábra. — Brataniô, В. : i. m. (1960), 104. 114 White, К. D.: i. m. 139—140. 115 Sach, Fr.: i. m. (1961), 100—102, 147—148. — Nightingale, M.: i. m. 26. 116 Payne, F. G.: i. m. 83—84,108. 117 Varro, M. T.: De re rustica. Mannheim 1781. 138—139. Fordítása: „Holdnak nevezik, amit egy pár ökör egy nap alatt fel tud szántani. Ezeknek nagysága minden irányban száz láb" (1 római láb = 294 mm), így ez a terület meglehetősen kicsiny volt. 118 Columella, L. J. M.: i. m. 255. 119 Payne, F. G.: i. m. 83—84. — Glob, P. V.: i. m. 122. — Nightingale, M. 1953. 20. E helyeken további részletes irodalmat talál az olvasó. 120 Columella, L. J. M.: i. m. 65. Fordítása: ,,.. .a föld legfelső rétegét a könnyű ekevasak csak alig karcolják. Ezért a kisebb ekék nem alkalmasak a parlagok feltörésére, mert azokat mélyen kell megszántani, mert az ilyen földben a gabonák, fák növései sokkal jobban gyarapodnak. E kérdésben Celsustól különbözik véleményem,aki fél a költségektől, amely a nagyobb és jobb jószág tartásából adódik: azt tartja, ha a kis talpú és vasú ekével munkálja meg a földet, azt kisebb ökrökkel lehet elvégezni; nem tudja, hogy több haszon van a gabonabőségben, mint abban a veszteségben, ha drágábban nagyobb barmokat vásárolunk". Fordítását 1. Fábián J.: i. m. 253—254. A kérdésről bővebben 1. Varro, M. T.: i. m. 234-235/2:5 fejezet/. 121 Matolcsi J. : A szarvasmarha testnagyságának változása a történelmi korszakokban Magyarország területén. Agrártörténeti Szemle 10(1958), 12. — Bökönyi S. : Az állattartás történeti fejlődése Közép- és KeletEurópában. Agrártörténeti Szemle 10 (1968), 289—290. 122 Moszynski, K.: Kultúra ludowa Slowian. Kraków 1929. 1:174. 323 Sági K.:i. m. 73. 124 Davidova, A. V.—Silov, V. Р.:К voproszu zemledelii u gunnov. Vesztnik Drevnej Isztorii 43 (1953), 193—211. 125 Vezető a Magyarország népeinek története a honfoglalás koráig с kiállításhoz. Bp. 1962. 92. 126 Brataníe, В.: i. m. (1954), 70. jegyzet. 127 Du Cange: Glossarium mediae et infimae latinitatis. Niort 1883—1887. 310. — Holder, A.: Alt-Celtischer Sprachschatz. 1—3. Graz 2:1019. 128 Sós Á. : Die Ausgrabungen Géza Fehérs in Zalavár. Bp. 1963. 67—68. és XC. tábla. 129 Sach, Fr.:i. m. 72—77. 130 Tocik, A.: Súcasny stav archeologického bádania najsarsích dejín slovenského národa. Archeologické Rozhledy 15 (1963). 131 Balassa I. : A magyar ekés földművelés kezdetei. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei. Bp. 1970. 132 Bárczi G. : Magyar szófejtő szótár. Bp. 1941. 281. 133 Léderer E. : A feudalizmus kialakulása Magyarországon. Bp. 1959. 206. 134 Sörös P.: A bakonybéli apátság története. Az önállóság kora 1023— 1548. Bp. 1903.244—245. 135

,,Van húsz eke hatvan mansioval". Bárczi G.: A tihanyi alapítólevél, mint nyelvemlék. Bp. 1951. 11. 136 ,,Egy település, melyet közönségesen Magos-nak neveznek, mely két ekét hat mansioval tartalmaz". Sörös P.: i. m. 271. 137 Szabó I.: A középkori magyar falu. Bp. 1969. 74. 138 Molnár E. : A magyar társadalom története az őskortól az Árpád-korig. Bp. 1949.200. 139 Belényesy M.: A földművelés fejlődésének alapvető kérdései a XIV. században. Ethnographia 66 (1955), 86. 140

,,eunek vei servi". Léderer E. : i. m. 41. 141 Szabó I. : i. m. 74. 142 Magyar Szófejtő Szótár: ínség alatt. 143 2:208. in

1 alatt. 144 Wenzel G.: Magyarország mezőgazdaságának története. Bp. 1887. 170. 145 Erdélyi L.: i. m. 194, 204—205. 146 Uo. 1:319. 147 Sörös P.:i.m. 138. 148 Belényesy M.: 84. kk. — Léderer E.: i. m. 45 kk. 149 Belényesy M.: i. m. 92. „Aratro et bobus restitutis, ferreamentis autem aratri retentis". 150 Heckenast—Nováki—Vastagh—Zoltay: A magyarországi vaskohászat története a korai középkorban. Bp. 1968. 154—171. 151 Erdélyi L.:i. m. 1:225. 152 Belényesy M.: i. m. 1954. 403. 153 Németh P.: Későközépkori vaseszköz-lelet Balatonalmádiból. Ethnographia 79(1968), 252—256. — Veszprém megye régészeti topográfiája. Bp. 1969. 2:33. 154 Pákay Zs.: Veszprém vármegye története a török hódoltság korában a rovásadó összeírás alapján. Veszprém 1942. 134. — Németh P.: i. m. a

255. — Veszprém megye régészeti topográfiája. Bp. 1969. 2:53. 154 Zákonyi F.: Balatonmelléki községek címeres pecsétjei. Balatoni Szemle 1943.258—262., közöl néhány olyan falupecsétet, amelyben ekevas, illetve csoroszlya található. A tanulmányra Sági K. hívta fel figyelmemet, amit itt is megköszönök. 155 Wathner, J. : Der volständige Kenner der Eisenwaren und ihrer Zeichen. .. Grätz 1825. 155 Balassa I.: A magyarországi faekék főbb típusai a XVIII—

XIX. században. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967—1968. 161. 157 Bakonyi Múzeum Veszprém. Ltsz: 53.7.36; 56.175. 1. 158 Dömötör S. : Bakhátas szántás és a nyugatmagyarországi eketípusok. Néprajzi Értesítő 36 (1954), 162 és 11. ábra. Itt további példák az ilyen formájú ekevassal kapcsolatban. 159 Néprajzi Múzeum Bp. Ltsz: 52455. 160 Néprajzi Múzeum Bp. Ltsz: 60.133.1.1. 161 Néprajzi Múzeum Bp. Ltsz: 58.92.4. 182 Bratanic, B. : Orace sprave u Hrvata. Publikacije Etnoloskoga Seminara u Zagrebu. Zagreb 1939. L. többek között a 28, 29, 38, 39, 46. lapokon levő ábrákat. 183 Koren, H.: Pflug und Ari. Ein Beitrag zur Volskunde der Ackergeräte. Salzburg 1950. 58,257. 181 Jankó J.: i. m. 244. 185 Seemayer, V. : Szántás faekével Zalában és Somogyban. Néprajzi Értesítő 26 (1934), 89—92. 188 Vajkai A.: Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza. Bp. 1959. 88—89 és 39. kép 13. ábra. 187 Néprajzi Múzeum Bp. Ltsz.: 52455. 168 Dömötör S.: i. m. 162 és 11. ábra, itt még további adatok is. 169 Korén, H.: i. m. pl. 12, 13, 15 ábrákon túróekék, a 14. ábrán ágyeke egyenes csoroszlyával. 170 Brataniè,B.: i. m. 1939. m. passim. 171 Eötvös K.: A Bakony. Bp. 1909. 1: 103 kk, 2: 195 kk. — Vajkai A.: i. m. 88. 172 A fafaragásról és annak gazdasági jelentőségéről 1. részletesebben: Romer F.: A Bakony. Győr 1860. 16. — Malonyay D.: A magyar nép művészete. Bp. 1912. 4:13—17. — Tálasi I.: Adatok a Bakony erdei életéhez. Néprajzi Értesítő 34 (1942), 166 kk. — Vajkai A.: i. m. 273— 276. 173

11a B.—Kovacsics J.: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Bp. 1964. 1:46. 374 На В.—Kovacsics J.: i. m. 169. — Csetényről 1. még Faller J. : Csetény község monográfiája. Veszprém 1929. Veszprém Vármegyei Múzeum és Könyvtár 1928—1929. évi jelentése. 175 Tálasi L: i. m. 167. 178 Па В.—Kovacsics J.: i. m. 46. 377 Balassa I.: A Néprajzi Múzeum favilla gyűjteménye. Ethnographia 60 (1949), 125 kk. és III. térkép. 378 Seemayer V.: i. m. 92. 379 Balassa I.: A magyarországi faekék. 162—167. és 16. térkép. 180 Erre a lehetőségre először Kovács L.: A Néprajzi Múzeum magyar ekéi. Bp. 1937. 31. lapon mutatott rá. Ezt támogatják az utóbbi időben megjelent munkák is pl. Mamonov, V. Sz. : Sztarinnie orudija dija obrabotki pocsvi íz sz. Sztaroszele na Dnepre. Szovjetszkaja Etnografija 1952. 4. sz. — Demcsenko, N. A. : Zemledelcseszkie orudija moldavan XVIII — nacsala XX. vv. Kisinyov 1967. 55 kk. — Russzkij Isztoriko-Etnograficseszkij Atlasz. Moszkva 1967. — Legutóbb a történeti előzményekről Balassa L: i. m. (1970). 381 Pethe F.: Pallérozott mezei gazdaság... Sopron 1805. 232, 235—236 kk. 382 Jankó helyenként láthatóan keveri a faekét és a félvas ekét. Az előbbin csak az ekevas és csoroszlya készült vasból, az utóbbin az egész ekefej (ekevas, köldök, kormány) és a csoroszlya, fából csak a gerendelyt és a szarvakat faragták. Ugyancsak összekeveri a két formát Vajkai A.: i. m. 88. 183 Jankó J. : A balatonmelléki lakosság néprajza. Bp. 1902. 244—245. A terület eketerminológiájával kapcsolatban 1. A Magyar Nyelvjárások Atlasza. I. rész. Bp. 1968. megfelelő lapjait,ezek elemzésébe itt most nem bocsátkozom. 184 Az ekét még csoroszlyával együtt közli Györffy István: Magyarság Néprajza

2 2:163. Seemayer V. : i. m. 90. 88 Göcseji Múzeum Zalaegerszeg. Ltsz.: 62.22.1. 87 A kérdésről részletesebben Dömötör S.: i. m. 168. — Balassa L: i. m. (1968), 180—184. 88 Nagyváti J.: A szorgalmatos mezei gazda. Pest 1791. 1:120. 89 Jankó J.:i. m. 245. 80 L. még Vajkai A.: i. m. 88—90. 93 A kérdésről 1. részletesebben Balassa L: i. m. 188—194. 92 Seemayer V.: i. m. 89 és 2. ábra. 93 Vajkai A.: i. m. 88. 94 Seemayer V.: i. m. 91. 95 Balassa L: i. m. 186—194. 98 Jankó J.: i. m. 245. — Seemayer V.: i. m. 91. — Vajkai A.: i. m. 90. 97 A kérdés nagyon sokrétű és külön feldolgozást kíván. Itt most éppen csak utalok rá. 88 Országos Levéltár: 283/342 (b). Keszthelyi Georgikon. 99 Deininger I.: i. m. 30. Vö. még 78. jegyzettel. 200 Országos Levéltár. P. 283/508. Keszthelyi Georgikon. Ugyanakkor Öfner prof. gépeket küld Bécsből 203 Pethe F. : i. m. 233—234. — Pethe F. : Magyar-eke. Nemzeti Gazda 1815 évf. 193—207., és más munkáiban is. 202 Nemzeti Gazda 1815. évf. 194—195. 203 Nemzeti Gazda 1815. évf. 195 kk. 2,14 A georgikon és a Tóttsági Mezeigazdaság. Nemzeti Gazda 1817. évf. 113. — A vigyázz ekéről 1. Balassa I.: A magyar kukorica. Bp. 1960. 181. 205 Sörös P.: i.m. 157. 208 Galgóczi K.: Magyarorzág és a Szerb vajdaság mezőgazdasági statisztikája. .. Pest 1855. 396, 384. 207 Életrajzát és működését 1. részletesebben Szakács M.: A Vidacs-gépgyár története. Folia Archeologica. 13 (1961), 299—315. 208 Vajkai A.: i.m. 90. 209 Seemayer V.: i. m. 92. 210 Vajkai A.: i.m. 90. 211 Kőnek S.: Magyar Birodalom Statisztikai Kézikönyve. Bp. 1875. 187. 212 Magyar Statisztikai Évkönyv. 3 (1874): 120—123. Bp. 1875. 213 Jankó J.: i. m. 244. 214 На В.—Kovacsics J.: i. m. 41. 215 Bojt L.: A fejérvári őrkanonokság (Custodiatus ) birtokának története a XVIII. század végétől 1833-ig Bp. 1935. 103. 238 На В.—Kovacsics J. : i. m. 42. 237 Jankó J.:i. m. 245. 218 Vajkai A.: i. m. 90. 219 Mesztegnyő. Balázs Z. Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattára. Pályázat (továbiakban: EA P.) 257/1963—64. — Somogyszob. Csóbor K.-né EA P. 262/1963—64. — Gadány. Kelemen P. EA P. 258/1963— 64. — Lábod. Mike Gy. EA P. 260,1963—64. 395