A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Katona Imre: Pápa város 1660. évi összeírása

1. Pápa utcái a XVII. században az 1660. évi összeírás és a Maynzeckféle térkép házszámai alapján. 1. Die Straßen von Pápa im 17. Jahrhundert auf Grund der Zusammenschreibung der Einwohnerschaft im Jahre 1660 und der Hausnummern der Maynzeck-Karte 1. Les rues de Pápa au XVII

e siècle, d'après le recensement de l'an 1660 et les numéros du cadastre des terrains de la carte dite Maynzeck 1. Улицы Папы в XVII веке. (На основании переписи 1660 года нумерации домов по карте Майнцека). felére terjedt ki. Tehát abból, hogy XVII. századi forrásaink csak hat utcáról beszélnek, még egyáltalán nem következik, hogy ezeken az utcákon kívül más, akkor egyáltalán nem volt a városban. A város utcaszerkezete már a középkor végén kialakult. Különböző meggondolások alapján úgy véljük, hogy a Korvinház építésének dátuma — a XV. század második fele — hozzávetőleges pontossággal tükrözi az utca kialakulásának idejét is. Ugyancsak későközépkori elemeket őrzött meg a Szondy-Kenessey-ház hátsó traktusa. Ebből viszont arra következtethetünk, hogy a város gyors ütemben épült, mert — mint térképünkből kitűnik — ugyanerre az időre tehető a város legfiatalabb utcájának, a Víz utcájának a kialakulása is. Csak érdekességként említjük, hogy 1510-ben — a XVI. század elején még csak egy ház néz a Ruszek-köz és a kastély között álló telken a tóra, viszont már ugyanebben a században több ház fennállásáról tudunk. Az egykori Szt. László utca monumentálisabb régi házai közül az ún. Korvin-ház a legjelentősebb. Az emeletes, manzárdtetős lakóépület barokk homlokzati képe ellenére is jellegzetesen reneszánsz-kori. Erről nemcsak a kapualj széles dongáinak reneszánsz gyámai tanúskodnak, hanem a gyámokon levő 1515-ös évszám és a címer is. A hasított címerpajzzsal díszített oroszlános és ferdepólyás mezőkkel tagolt címer szerint az épület tulajdonosa — Gerő szerint — ebben az időben a Tahy-család „valószínűen Tahy János auránai prioré, aki Zápolya János híve, majd átpártol 1535ben Ferdinándhoz. Vagy ő építtette a házat, vagy testvére Ferenc, Stubnica várának ura, pozsegai főispán, akinek stubnicai sírkövén (1573) találunk teljesen azonos hasított címert, fél mezejében ferde pólyákkal, másik felében buzogányt tartó oroszlánnal".

19 Az épület kapuja fölötti zárókőn egy másik címer: vízszintesen hasított pajzsán alul farkasfogak, felül repülni készülő madár, csőrében köves gyűrűvel. Ezt a címert vélték évszázadokig Korvin címernek. Innen a ház és az utca elnevezése. A címer a Ráskay-családé. Talán Ráskay Balázs tárnokmesterben tisztelhetjük a 345