A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Katona Imre: Pápa város 1660. évi összeírása

címer tulajdonosát. A Tahyaknak a Ráskayakkal való kapcsolata tisztázatlan. A XVII. század közepén — 1660-ban — az Acsádyak (Acsády Balázs vajda) laknak a házban. Míg a szájában gyűrűt tartó madárt ábrázoló hasított címer másodlagos elhelyezésű, a gyámokon levő címer és évszám a ház építési idejét, az építőjét jelzi. Az építtetőül feltételezett Tahy János priorsága alapján az sem tekinthető kizártnak, hogy a házat egyházi célra emelték. Ha figyelembe vesszük, hogy az 1475—84-es években letelepedett ferences barátok kolostora a Szent László utcában állt, s hogy a Szent László utcának ez volt a legelőkelőbb háza még 1660-ban is, nem tűnik lehetetlennek az a feltételezés, hogy a Korvinházban az egykori ferences-kolostor épületét sejtjük. Mintha az is erre utalna, hogy a római katolikus plébániához még a XVIII. század közepén is tartozik egy épület. Viszont úgy látszik, az Acsádyak a XVIII. században már nem ebben, hanem a mai katolikus plébánia melletti épületben laknak, tehát a Korvinház nem tulajdonuk volt, hanem Vajda-ház, ahova csak akkor 1 Esterházy cs. It. Rep. 2 Esterházy cs. It. Rep. '•' Bognár Imre: Pápa településföldrajza. Pápa, 1943. 94—95. — 4 Az égetés mikéntjét 1810. aug. 23-án is szabályozta a pápai fazekas céh. E szerint,,nem Leszen Sabad hogy iczaka Valaki igessen" hanem „hogy" nyáron estve, kilentz óráig telén pedig estve hét őrig". A pápai Fazekascéh artikulusa, Pápa Helytört. Múz. Adattára, p. 142. 6 Uo. 11 Pápa, Róm. kat. Pléb. Irattára — 7 Dunántúli Ref. Egyházker. Szt. Liszkay-iratok I. csomó (1969. ápr. 9.). 8 Pápai Lapok, 1894. szept. 23. 9 Kapossy Lucián : Pápa város egy. leírása, 219—220. 1. — Dr. Bakonyvári Ildefonz: A pápai kath. gimnasium története a pálosok idején. Pápán, 1896. A pannonhalmi Szt. Benedekrendiek... pápai kath. gimnasium Értesítője. 1896. (1892—99-es kötetben, OSzK jelzete: Ért. 1. 515.) 10 Kapossy L.: 219—220. 1. költöztek, amikor az egyik Acsády-ős szabadvajdává lépett elő. Fentiekben az 1660. évi pápai összeírás néhány kérdésével foglalkoztunk mindössze. Ennyiből is kitűnik azonban, hogy ezek az évek a város történetének legmozgalmasabb, legdrámaibb mozzanatai. Alig húsz év alatt a város vallási arculata alapvetően megváltozik. Az eddig református város 1660-ban már — egy jelentéktelen hányadától eltekintve — majdnem teljesen katolikus. S 1660-ban még mindig nem zárult le az ellenreformációs apparátus tevékenysége. Az akkortájt a városban letelepedő ferencesek újult erővel folytatják a pálosok munkáját, a város lakosságának áttérítését. Topográfiailag is sok érdekeset tudunk meg az összeírásból, ha adatait a Maynzeck-féle térképpel összevetjük. Nemcsak az ősi református kollégium és paplak helyét sikerül ezekből megtudnunk, hanem más olyan objektum egykori lakóira is fény derül, mely a várostörténetnek ma is izgató, eleven kérdése. Katona Imre 11 Tóth Endre: A pápai ref. templom tört. 3—4. 1. 12 Ezt a célt szolgálta az 1662. évi tanúkihallgatási jegyzőkönyvben a két parochiára vonatkozó adatok felsorolása. Kapossy i. m. 187. 1. •Liszkay József: A dunántúli ref. egyh. lt. 1875. 24. sz. old. — Dunántúli Ref. Egyh. Lt. Liszkay-iratok I. csomó, 56. sz. oki. 11 Dunántúli Ref. egyh. lt. I. csomó, 174. sz. oki. 15 Kiss Ernő: A dunántúli ev. ref. egyházkez. pápai főiskolája történetének első korszaka, 1531—1660. A dunántúli evang. reform, egyházkerület pápai főiskolájának Értesítője az 1894—95. isk. évről, Pápán, 1895. 38. 1. 10 Liszkay József: A pápai evang. reform, egyházkerület levéltára. 1510— 1811. 17 129. 1 18 129—130. 1 19 Gerő László: Pápa, Műszaki kiadó 1959. 150. JEGYZETEK 346