A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Bálint Sándor: A somlóvásárhelyi premontrei apácák. (A szegedi Szentlélek- és a bécsi Porta Coeli-kolostor között)

Liber Corona beatae Mariae Virginis intitulatus Gradualis in pergameno, antiquus liber 1 Missalis divinorum officiorum Liber 1 Breviárium 2-dum chorum Almae Ecclesiae Patavien. 1 Rubrica generalis breviary lib. 1 Liber gradualis in parva quantte I Liber prológus in Bibliám, in magna quatte 1 Liber Missalis 1 Psalterium Romanum dilaceratum 1 Missale 2-dum chorum Almae Ecclae St rig. 1 Liber gradualis in pergameno, in folio 4-o 1 Missale antiquum in quarto folio 1 Liber gradualis in quatte parva 1 Liber in pergam, compactus epistolarum et quarundam thematum nullius momenti 1 Liber horarum B. Mariae Virginis par. 1 Officium Romanum in parva quit. 1 Simile officium dilaceratum 1 Liber Psaltery 2-dum Romanum 1 Alter Liber Psaltery eius generis 1 Liber Hungaricus manu script us de rebus gestis Apostolorum 1 Breviárium antiquum I Liber rudimentorum pro pueris 1 Libri aly duo incerti author is dilacerati 2 A leltár természetesen már nem a szebb időkről ad képet, hanem csak a maradékát mutatja be a liturgia és literatúra hajdani vásárhelyi virágzásának. Talán nem is volt valamennyi a Szent Lamberté. A számbavett kódexek és könyvek egymástól való elkülönítése, azonosítása, egyéniségük tisztázása egyébként ma már majdnem lehetetlen, de mégis szépen egészítik ki azokat a jeles kódexeket, amelyek ránk maradtak és azokat a liturgikus műveket, amelyeknek használatáról a Lányi-kódex tanúskodik. A felsorolt tárgyak további sorsa nem ismeretes. JEGYZETEK 1 Jelen dolgozat a középkor szegedi alkonyáról szóló nagyobb kézirat egyik, kissé megrövidített fejezete. A szegedi előzményeket vontuk össze. 2 Karácsonyi J. : A Lányi-codexet nem ferencrendűek, hanem premontreiek írták. Magyar Nyelv 1921, 149. Timár K.: Premontrei kódexek. Kalocsa, 1924. Magyar kódexcsaládok. Irodalomtörténeti Közlemények 1928. A szegedi premontrei apácák magyar nyelvemlékei. Szegedi Füzetek 1934. Dunántúli magyar kódexek sorsa. Pannónia Könyvtár 29. Pécs, 14—22. Gábriel A.: Breviárium-típusú kódexek. Függelékül a Lányi-kódex latin szövege. Budapest 1934. Kny. Emlékkönyv Szent Norbert halálának 800 éves jubileumára. Uő: A premontrei kódexirodalom.Hassa,1943.Kny. Új Magyar Múzeum IV. Kardos T.: A Huszita Biblia keletkezése. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 82. Budapest, 1953. 22. Mezey László széles körű középkori kutatásainak eredményeit a tudományos nyilvánossággal még csak részben közölte, de személyes megbeszélések és kéziratunk elolvasása során önzetlen barátsággal osztotta meg velünk. Fogadja itt is hálás köszönetünket. 3

A szegedi premontrei apácák Szentlélek-monostoráról Katona I.: História Metropolitanae Colocensis Ecclesiae I. 86 nyomán említést tesz Szeged úttörő történetírója, Varga F.: Szeged története. Szeged, 1877, 180. Majd Erdújhelyi M: A kalocsai érsekség a renaissancekorban. Zenta, 1899, 214. Reizner János elmegy az adatok mellett. Juhász Kálmán, a csanádi egyházmegye modern történetírója sem említi. Utalunk itt Karácsonyi János és Timár Kálmán idézett dolgozatára, amelyekben már eldöntött kérdésnek tekintik a szegedi Szentlélekmonostor virágzását és premontrei apáca jellegét. Vö. még Lukcsics P.: A vásárhelyi apácák története. Közlemények Veszprém vármegye múltjából. 1. Veszprém, 1923, 35, 55. Horváth T. A. : A premontreiek Szegeden. Szegedi Szemle 1930, 24. sz., illetőleg Horváth; Antonius Tiburtius: Ad bibliographiam monasteriorum ex Hungária. Analecta Praemonstratensia 1931, 196. Oszvald A.: Fegyverneky Ferenc sági prépost, rendi visitator 1506—1535. Budapest, 1934. Kny. Emlékkönyv Szent Norbert halálának 800 éves jubileumára. Uő. : A magyarországi premontrei prépostságok. Budapest, 1939. Backmund, N.: Monasticon Praemonstratense. Id est história circariarum atque canoniarum Candidi et Canonici Ordinis Praemonstratensis. I. Straubing, 1949, 462. Addigi ismereteinket összegezi, új adatot nem hoz. A középkori premontrei apácakultúráról Erens, A.: Les soeurs dans Г Ordre de Prémontré. Analecta Praemonstratensia 1929. 4 Ilyenekről sem Fináczy Ernő, sem Békefi Rémig nevelés-, illetőleg iskolatörténete nem tud. 5 Középkori hiteleshelyeinkről Eckhart, F. : Die glaubwürdigen Orte Ungarns im Mittelalter. Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung. IX. Ergänzungsband 1914. Tanulságos Kumorovitz В.: A leleszi konvent oklevéladó működése 1569-ig. Turul 1928. e Oszvald A.: i. m. 16—20. ' Lukcsics 55—58. 8 Szent Lambert ( + 705) Tongern-Maastricht püspöke volt. Kultusza már a karoling időkben kisugárzik Európa keletibb, missziós területeire. Kemény, harcos egyéniségéért különösen az előkelő nemesség tiszteli. Ismeretét nyilván a nyugati lovagság hozta magával hazánkba. Nevét magyar királyi herceg is viselte. Szent István — ha csakugyan ő alapította — e kultikus befolyásra választja a somlóvásárhelyi bencés monostor védőszentjéül Lambertet. Kultuszáról Zender, M.: Räume und Schichten mittelalterlichen Heiligenverehrung in ihrer Bedeutung für die Volkskunde. Düsseldorf, 1959, 27—60. Somlyóvásárhelyről 56. 9 Gosztonyi Jánosról Eckhardt S.: Magyar humanisták Párizsban. Minerva 1929. 10 Acsády L: A magyar jobbágyság története. 2. kiadás. Budapest, 1944, 186. 11 Mórichidáról, vagyis a mai Árpás falu egykori premontrei templomáról Rómer F. : Árpás és a mórichidai Szent Jakabról címzett prépostság története. Pest, 1869. Dercsényi D.: Sopron és környéke műemlékei. T. Budapest, 1956, 459. Sajnos, az ottani premontrei életről, így az apácák világáról még nincs kellő méltatásunk, illetőleg forrásanyagunk. 12 Többször is közzétették. A szöveg legjobb gondozása Lukcsics 55—58. 12

a Első szűz = perjelnő (priorissa.), fejedelem — apátnő (abbatissa). 13 Bálint S.: Az 1552. évi tizedlajstrom szegedi vezetéknevei. К Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 105. Budapest, 1963. 11 Csánki D. : Magyarország történeti földrajza. I. Budapest, 1890. 15 Csánki 706. '" Csánki 686. 17 BorovszkyS.:Csanád vármegye története 1715-ig

II.Budapest, 1897,443. 18 Később még két szegedi származású apácát említenek a monostor oklevelei. A János királytól Budán megtartott törvénykezésen (1539) egy birtokpört nyer meg Margit és Ilona (Magaretha et Elena de Zegedino moniales) a közösség javára. Lukcsics 96. Egyéb ismert nevek: 1543. Borbála. 1545. Margit. 1548. Cseh Márta. Timár K.: Premontrei kódexek 8. 19 Mezey L.: Irodalmi anyanyelvűségünk kezdetei az Arpád-kor végén. Budapest, 1955, 15. 2(1 Hivatalosan a Patrona Regni titulust kapta, amikor ereklyéit II. András elhozta a Szentföldről. Legendája többek között a CormVcs-kódexben olvasható. Nyelvemléktár VII. 233. Vö. még Schreiber, G.: Die Vierzehn Nothelfer in Volksfrömmigkeit und Sakralkultur. Innsbruck 1959. 21 Lexikon für Theologie und Kirche. V. Freiburg im Breisgau 1933, 713. Lehetséges az is, hogy a név Lüttichi Julianna begina révén terjedt el, aki úrnapja ünnepének szószólója volt. 22 Lexikon für Theologie und Kirche. IX, 672. Tisztelete hazánkban a középkor végén virágzott. 23 Kopallik, }.: Regesten zur Geschichte des Klosters St. Agnes zur Himmelpforten in Wien. Regesten zur Geschichte der Erzdiözese Wien. I. Wien, 1890, 52, 86. Zák, Alfons: Das Frauenkloster Himmelpforte in Wien (zirca 1131—1486). Jahrbuch für Landeskunde von Niederösterreich 1905—07. Rövid utalás Zák, Alfons: Österreichisches Klosterbuch. Wien

—Leipzig 1911, 270. Vö.: még Timár К.: Premontrei kódexek 10, 13, 74. Horváth T.: A.: Porta Coeli. Dunántúli Szemle 1944,226—228. A templom XVIII. századi, de még a középkori jellegeket jól tükröző ábrázolása, Kleiner S. egykorú rajza (1724) látható Tietze, H.: Alt-Wien in Wort und Bild. Wien, 1926, 88. 1. 24 Lukcsics 38. 25 Zák, Jahrbuch 1907, 98, 99. 2G Lukcsics 63, 65, 66. 27 Zák, Jahrbuch 1907, 102. 28 Zák, Jahrbuch 1907, 110. 29 Érdemes volna kinyomozni, hogy ezek az ötvösmunkák napjainkig megmaradtak-e és kapcsolatba hozhatók-e a szegedi ötvösség egyéb kétségtelen alkotásaival. 30 A legenda a kolostor Mennyország kapuja nevéhez kapcsolódik és úgy szól, hogy egyik kapusapácája valamikor visszakívánkozott a világba. Elmenőben a Mária-szobor kezére akasztotta a kulcsot,hogy ez őrködjék tovább. Mária a szökevény külső alakját magára öltve, hét évig látta el a kapusi szolgálatot. Ekkor tért vissza ugyanis az apáca töredelmes szívvel a klastromba. A Hausmutter legendájáról és tiszteletéről Donin, L.: Die marianische Austria. Wien, 1884, 24. Zák Jahrbuch 1907, 169. Missong, A.: Heiliges Wien. Wien, 1933, 19. Gugitz, G.: Die Sagen und Legenden der Stadt Wien. Wien, 1952, 91, 189. Gugitz, G.: Österreichs Gnadenstatten in kult und Brauch. 1. Wien. Wien, 1955, 12. A szoborról Zák kutatásai nyomán annyi kétségtelen, hogy a XVII. század elején, Pauhoffer Barbara augusztinus perjelnő idejében a kolostor újjáépítése alkalmával rejtekben bukkantak rá. Megtisztították és a rendház patronájává választották. Innen a név: Hausmutter. Mária Terézia is ájtatoskodott előtte. Mindehhez csak egyet szeretnénk hozzáfűzni. Nagyon lehetséges, hogy a szobor magyar eredetű és a török elől menekülő apácáink bécsi viszontagságaik miatt jónak látták az elfalazást és a maguk számára való átmentését. Gondolni lehetne Konstancia, illetőleg Ágnes adományozására is. A szobor mindenképpen megérdemelné a magyar művészettörténeti kutatás figyelmét. 31 Fejtegetéseink folytatása, vagyis a szegedi, illetőleg somlóvásárhelyi premontrei kódexek sorsáról, vándorlásáról, hely- és művelődéstörténeti tanulságairól szóló, befejezett kéziratunk is megjelenésre vár. 32 Timár K. : A szegedi premontrei apácák magyar nyelvemlékei. A Szegedi Kódex. Szegedi Füzetek 1934,194. 297