A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Zsiray Lajos: Adatok a Dörögdi család és a felsődörögdi plébániatemplom történetéhez

érseknek, Dörögdi Miklóst pedig 1330. október 1-én egri püspöknek nevezte ki. Megerősítése azonban csak 1332-ben következett be.

17 f Mint egri püspöknek működéséről a^következőket tudjuk: 1334-ben mint tanú szerepel azon az oklevélen, melyben I. Károly a nyulak szigeti apácakolostor kiváltságait erősíti meg. 1335-ben, I. Károly megbízásából követségbe megy János cseh királyhoz, hogy a visegrádi kongresszust előkészítse. 1335-ben a visegrádi kongreszszuson, ahol — I. Károly magyar, János cseh és Kázmér lengyel királyok találkoztak egymással — Miklós egri püspök is jelen volt. Ugyancsak megjelent 1342-ben í. Lajos király székesfehérvári koronázásán is. 1347-ben mint tanú szerepel azon az oklevélen, melyben I. Lajos király megerősíti a zalavári bencés apátság kiváltságait. 1355-ben ugyancsak mint tanú szerepel azon az oklevélen, mellyel I. Lajos király a nápolyi hadjárat befejezése után Erzsébet anyakirálynővel együtt alapítja az óbudai klarissza kolostort. 1356-ban Miklós egri püspök és az egri káptalan pereskedik bizonyos tizedek felhasználásának joga miatt. 1360-ban mint tanú szerepel azon az oklevélen, melyet I. Lajos király Erzsébet anyakirálynő kérelmére állított ki az óbudai klarissza kolostor adományozására. 1360-ban hozzájárul a munkácsi Szent Vazul-rendi kolostor megalapításához, melyet Keriatovics Tódor munkácsi főispán alapított Szent Miklós püspök, a hitvalló tiszteletére. Halála 1361. január 8-án hirtelen következett be.

18 Miklós püspök közéleti és egyházi működésénél azonban sokkal jelentősebb volt építészeti tevékenysége, melyet részben saját egyház megyéje területén, részben pedig a veszprémi püspökség területén szülőfalujában, Felső-Dörögdön fejtett ki. Ipolyi Arnold szerint Miklós püspök folytatta elődei által megkezdett „csúcsíves" átépítését az egri várszékesegyháznak. Okleveles adatunk van arról, hogy 1347-ben Eger közelében alapítja a felnémeti Szent Mária Magdolna tiszteletére avatott páloskolostort. Ennek templomát Csanádi Kelemen egri kanonok igen nagy müvészetű boltozattal díszítette fel (testudine artificiosissima condecoravit). Bár okleveles adattal nem bizonyítható, a hagyomány szerint ugyancsak Miklós püspök alapította és építtette Eger mellett a felsőtárkányi vagy segedelemvölgyi karthauzi kolostort is. Bizonyítja ezt a völgy neve, Miklós völgye vagy Barátrét néven említették ezt a völgyet, ahol a karthauzi kolostor maradványait 1930-ban az Eger-lillafüredi műút építése alkalmával részben feltárták.

19 Közbevetőleg itt kell megjegyezni — Dörögdi Miklós egri püspökségével kapcsolatosan — sok adat van arra, hogy a Dörögdi család rokonságban volt az Uzsai és Töreki családokkal is. A bolognai egyetemen az ultramontanusok rektora 1343 előtt Uzsai Domokos fia János volt, ennek címe: „custos Agriensis et generalis vicarius Nicolai episcopi Agriensis." A veszprémi káptalan 1333. augusztus 12-én bizonyítja, hogy megjelent előtte egyfelől Berkerel fia Lőrinc uzsai nemes Balázs nevű fiával együtt, másfelől Töreki (de Thurek Simon fia Miklós mester és tekintettel arra, hogy Miklós mester mindig védelmében részesítette Balázst, aki főtisztelendő Miklós egri püspök udvarában tartózkodik és az említett püspök urat szolgálja (dictumqe Blasium in curia venerabilis in Christo patris domini Nicolai, Dei et apostolica episcopi Agriensis permanentem et eidem domini episcopi famulantum) uzsai részbirtokukat 100 bécsi dénármárkáért eladják az említett Miklós mesternek.

20 Az oklevélben említett Töreki Simon fia Miklós szintén Miklós egri püspököt szolgálta és a püspöknek asztalnoka volt. Bazsó Zalavár megyei alispán és a szolgabírák Tapolcán 1353. július 31-én kiadott oklevelükkel bizonyítják, hogy Miklós mester, az egri püspök asztalnoka. (magister Nicolaus dapifer venerabilis in Christo patris domini Nicolai episcopi Agriensis) Gyurk fiának Andrásnak özvegyét és Julna nevű leányát illető hozományt és hitbért Törek nevű birtokából előttük kiadta.

21 Miklós egri püspök egyházmegyéjében folytatott építő tevékenysége szinte nyom nélkül elpusztult. Fennmaradt ellenben — ha maradványaiban is — de mégis szemlélhetően, szülőfalujának a felsődörögdi Szent András plébániatemplomnak nagy méretű romja, amely a mai „csúcsíves" alakját szintén a püspök építő munkájának köszönheti. A Felső-dörögdi plébániatemplom átépítése alkalmával abban a helyzetben vagyunk, hogy annak idejét, megközelítő pontossággal, oklevél segítségével is meg tudjuk határozni. Meskó veszprémi püspök 1339. április 26-án adja ki oklevelét, melyben Miklós egri püspök kérelmére, rendezi a Felső-dörögdi Szent András plébániatemplom jogi helyzetét és tizedszedési jogát. Oklevelében úgy intézkedik, hogy a Felső-dörögdi Szent András egyházat kiveszi a zalai főesperes joghatósága alól és a saját joghatósága alá helyezi. Egyben úgy rendelkezik, hogy a Felső-és Alsó-dörögdi tizedet a Szent András egyház plébánosának adja. Rendelkezésének azonban az alsódörögdi Mária kápolnának kegyurai Dörögdi Kilián mester fiai: András és István a kápolnának az anyaegyházhoz való csatolása miatt az esztergomi érseknél panaszt emeltek. Ezért azután Meskó püspök úgy intézkedett, hogy a két falu tizedét a plébánosnak, a mesternegyedet (qarta magistralis) pedig az alsódörögdi Mária kápolnának juttatja és megengedi, hogy az alsódörögdi nemesek — tehát a Dörögdi család alsódörögdi ága — a kápolna részére papot válasszanak. Miklós püspök ezután 1347-ben azzal a kéréssel fordult a pápához, hogy Meskó püspök rendelkezéseit erősítse meg. Kérelmében mondja a Szent András egyházról: „de patronatu paterne domus et consaguineorum ipsius episcopi Agriensis existit." A kérelméből tűnik ki az is, hogy a vitás tized értéke évi 3 ezüst márka volt és a Szent András egyház papja ekkor lett rector-hó\ plebanus. Meskó veszprémi püspök oklevelét Csanád esztergomi érsek Esztergomban 1338. július 22-én kiadott oklevelével erősítette meg, VI. Kelemen pápa pedig 1347-ben hagyta jóvá, illetve erősítette meg a következő szöveggel : „Confirmantus petente eppo Agriensi qedam decimae ecclesiae beatae Andreáé de Durud ab eppo Wesprimiensi concessae." és ebben mondja az egyházról: * „cuius qidem ecclesiae idem Nicolaus eppus Agriensis 254