A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Zsiray Lajos: Adatok a Dörögdi család és a felsődörögdi plébániatemplom történetéhez

et fratres et consanguinei eius patroni existunt." azaz: „ennek az egyháznak a patrónusi jogát ugyanaz a Miklós egri püspök és testvérei és vérrokonai gyakorolják."

22 Ennek az oklevélnek kiadását megelőzően azonban a Dörögdi család Alsó- és Felső-dörögdi ága egyezséget kötöttek egymással az óbudai káptalan előtt. A káptalan bizonyítja ugyanis, hogy egyfelől megjelent előtte Kilián fia András és István fia János a zala megyei FelsőDörögdről, maga és távollevő testvérei: Péter, Benedek és András ugyanazon István fiai helyett, illetve képviseletében, másfelől megjelent előtte Miklós egri püspök képviseletében nagyságos Tolnai Péter egri kanonok, továbbá megjelent előtte István fia Pál, András és István, valamint néhai Onch fia Mihály személyesen, valamint Miklós esztergomi és egri kanonokok képviseletében. A másik Miklós és Jakab, ugyancsak a néhai nagyságos Onch fiai, továbbá Kilián fia András, István és János kijelentik a káptalan előtt, hogy ők és ivadékaik a Felsődörögdi plébánia hívei maradnak, és az Alsó-dörögdi kápolna a Felső-dörögdi egyház fiókja lesz. Ezt a Felsődörögdi Szent András apostol tiszteletére szentelt egyházat régtől fogva az említett püspök és testvéreinek ősei alapították és építették és most az említett püspök úr megnagyobbíttatta és kibővíttette (ecclesia B. Andreáé Apostoli in praedicta superiori Dörögd antiqitus per dicti episcopi et fratrum suorum progenitores fundatam et constructam et nunc per dominum episcopum amplificatam et augmentatam habuissent). Az Alsódörögdi Szent Szűz tiszteletére avatott és kőből épült és helyreállított kápolnát (de novo constructa) sem fallal körülvenni, sem ahhoz búcsút fűzni nem szabad (qam nec dedicari, nec cincturam sibi conservari facere possunt ullo modo). A Felső-dörögdi nemesek, a templom kegyurai — tehát a Dörögdi család Felső-dörögdi ága — a Szent András tiszteletére emelt főoltár előtt és a Boldogságos Szűz oltára előtt és mellette állanak, a hozzájuk tartozó úri nők pedig a Boldogságos Szűz oltára előtt helyezkednek el nyugatra érkezési sorrendben. Az Alsó-dörögdi nemesek — tehát a Dörögdi család Alsó-dörögdi ága — szintén megjelenhetnek a templomban és a férfiak a Szent Domokos oltár előtt és oldalt, a hozzájuk tartozó nők pedig az oltártól nyugatra, érkezési sorrendben helyezkednek el. A Dörögdi család Alsó-dörögdi ágának tagjai a templom déli szögleténél temetkezhetnek. Háborús időkben pedig jobbágyaikkal együtt menedéket kereshetnek a templomban és vagyonukat a templom déli részében helyezhetik el. Azonkívül Miklós püspök azt a negyven hold földet, melyet annak idején Dörögdi Andrástól 40 budai márkáért vásárolt meg, örökre és visszavonhatatlanul a Szent András plébániatemplomnak adományozza.

23 Felső-Dörögdön volt birtoka Kinizsi Pálnak is, 1521ben Tuskanith András, kamichaczi Horvát Márk özvegyét — most Kereky Gergely özvegyét — Magyar Benignát, tiltja kamichaczi Horváth Márk és János birtokainak, így Felső-Dörögd birtokoknak is, elidegenítésétől. Dörögd hódoltságkori történetéről annyit tudunk, hogy a török 1548-ban Dörögdöt felégette. Az 1548. 2. A rom délkeletről. 2. Die Kirchenruine von südöstlicher Seite. 2. Les ruines vues du côté sud-est. 2. Руины с юго-восточной стороны. évi adóösszeírás szerint Frlső-Dörögd teljesen puszta, egy év múlva 1549-ben csak adóhátralék jegyzékben szerepel, 1550-től kezdv pedig nem írják össze. Alsó-Dörögdöt a törck 15," зп égette fel és lakói akkor elmenekültek, 1;*' -.'-ben újra összeírják, 1598-ban 8 házat említenek innen, de 1600-ban már ismét puszta község. Alsó-Dörögdön az 1647—1648-as években csak У

2 adófizető telket írnak össze. Amikor 1754. február 14-én Markó Péter dörögdi kálvinista prédikátor ügyében megyei vizsgálatot folytattak le, az első tanú, agilis László Benedek öcsi lakos azt vallotta, hogy „Dörögdöt a kuruc világban is lakták és mivel Öcsrül előbb elfutottak a lakosok, a tanú Dörögdre menekült és egy télen át ott is lakott. Tavasszal azonban a haramiák miatt elhagyták Dörögdöt is, az is elpusztult és 5 esztendeig pusztán állott, azután ismét megépült."

24 A török hódoltság megszűntével Felső- és Alsó-Dörögd, valamint Imár is királyi újraadományozás folytán több család között oszlott meg. így 1718. július 3-án Erdődi Pálffy Miklós nádor meghagyja a veszprémi 255