A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Gergelyffy András: Bátorkő és Palota. A várpalotai vár építési korszakai II.

Csősz falutól indul. Az első határjelet egy bizonyos Monorovkerek nevű hegy oldalában helyezték el. Innen kezdve sok határjelet helyeztek el az erdő középvonalá­ban, míg a Várad völgybe nem értek. Itt is van határkő. Innen kelet felé fordulva a völgyben magában még két határjelet helyeztek el, az utolsókat pedig déli irány­ban, egészen Szénhely földjének határáig. Fordítsuk le fenti határleírás elnevezéseit mai földrajzi neveink nyelvére. Chuz (Csősz) falu a mai Csőszpuszta, amely jelenleg a zirci járásban fekvő Tés község határá­hoz tartozik. 10 A Monorovkerek két névszóból összetett tulajdonnév. Első tagja, melyet monorunak vagy mo­nyomnak ejthetünk, tojás alakút, oválist jelent. 11 Az ösz­szetétel második tagja erdőt jelent. 12 A leírásból ki­következtethető helyen emelkedő, 469 méteres tenger­szint fölötti magasságú hegyet ma Várberek csúcsnak nevezik. Innen továbbhaladva dél felé, mégpedig a leg­nagyobb valószínűséggel a Bükkfakút-árokban, sok ha­tárjelet hátrahagyva itt az erdőben, a Várad völgybe jutottak. A Váradvölgy, már csak a továbbhaladás ke­leti, majd délre forduló irányát és a völgytorkolat Szén­hellyel határos elhelyezkedését véve is figyelembe, az el­nevezés azonosságáról nem beszélve, csakis a mai Vár­völgy lehet. 13 Ez tehát Tikolfölde észak—déli tengelye. Hossza elég tekintélyes, ebből is látható, hogy nem lakott terület, hanem erdőbirtok. Mégis, noha ma is a keleti Bakony erdőségei borítják, az erdő kiterjedése és határa a XIII. század óta módosult, területe minden bizonnyal csök­kent. Ezért szükséges, hogy a környező középkori tele­pülések segítségével megkíséreljük nagyjából körülhatá­rolni területünket. A kettéosztás határvonalának északi és déli végződé­sénél ismerjük már az eddigiekből is a szomszédos községeket: északon Csősz, délen Szénhely. A kettő egymástól számított távolsága légvonalban durván tíz kilométer. Megközelítően ez tehát Tikolfölde észak­déli kiterjedése. Ne elégedjünk meg ennyivel, hanem induljunk el, mondjuk, Szénhelytől nyugat felé, s kö­vessük nyomon az erdőbirtokkal határos településeket. A Szénhellyel nyugat felől szomszédos Lovas köz­ségre, majd ezzel délnyugat felől határos Ösküre vo­natkozóan Kont Miklós nádor 1356. évi oklevelében olvasunk. Eszerint Kont Miklós a veszprémi káptalantól évi hat pensáért örökbérletbe kapja a fehérvári káptalan Lowos, más néven Tykolylese és Ews, valamint a saját Zynil nevű birtoka közé zárt Veszprém megyei Lowos prediumban levő részét. 14 A szóban forgó Lovas predium tehát középen fekszik, s Tykolylese másként ugyancsak Lovas, Öskü és Szénhely fogják közre, ezek tehát ér­telemszerűen egymással is határosak. 15 Lovas predium, mint a fehérvári káptalan egy 1399-ben kelt okleveléből kitűnik, Bántával azonos, tehát Szénhelytől nyugatra, 2. Bátorkői romos várfalrészlet. (Szerző felvétele, 1969.) 2. Teilansicht der verfallenen Festungsmauer von Bátorkő (Aufnahme des Verfassers 1969). 2. Murailles délabrées de Bátorkő (photo de l'auteur 1969) 2. Часть разрушившейся крепостной стены. (Фого автора, 1969). 1. Bátorkő várának öregtornya. (Szerző felvétele, 1969.) 1. Der Donjon der Festung Bátorkő (Aufnahme des Verfassers 1969). 1. Donjon du château fort de Bátorkő (photo de l'auteur, 1969) 1. Сторожевая вышка баторкёйской крепости (Фото, автора).

Next

/
Thumbnails
Contents