A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Gergelyffy András: Bátorkő és Palota. A várpalotai vár építési korszakai II.

3. Az öregtorony belseje kelet felől. (Szerző felvétele, 1969.) 3. Das Innere des alten Turmes von östlicher Seite (Aufnahme des Verfassers 1969) 3. L'intérieur du donjon, du côté est (photo de l'auteur, 1969) 3. Внутренняя часть сторожевой вышки с восточной стороны (Фото автора, 1969). Öskütől pedig északkeletre fekszik.

16 Ma Bántapusztának hívják. A ma is középkori helyén fekvő Öskü délnyugati, valamint Szénhely keleti elhelyezkedéséből magából is következik, hogy Tikolülésének valahol északon kellett feküdnie, hogy a másik kettővel együtt Lovas, másképp Bánta prediumot közrefoghassa.

17 Tikol, másképp Várad erdő, ismét másképp Lovas déli határát tehát a középtengelytől nyugat felé haladva Szénhely, Lovas, másképp Bánta és Öskü jelöli ki. Öskü északi határa ma jócskán belenyúlik a Bakonyba, s magába foglalja Tikolfölde egy részét is. Öskü területén található a Szalók nemzetség Tikolt birtokló ágának birtokközpontja is. Az 1271-ben a Várad erdőn osztozkodó Szalóknembeliek közvetlen leszármazottai Ballaiakként is szerepelnek.

18 Az 1254-től kezdve szereplő Ballá helység 1579-ben már lakatlan, az 1690 körüli urbárium azonban még elhagyott templomáról beszél, egy 1802-es térkép pedig föltünteti.

19 Felsőballa még századunkban is ismeretes mint puszta hely, s mint a régi Várpalota-perei országút egyik állomása.

20 Két romépületet — talán Alsó- és Felsőballa középkori templomát — a mai turistatérképek is jelölnek.

21 Várpalotán egy 1696. évi összeírás szerint ekkor is élnek Ballaiak, s minden bizonnyal velük függ össze a határnevek között föllelhető Ballai föld és Ballai puszta elnevezés is.

22 Ami a XIII—

XV. században kimutatható Perét illeti, az nemcsak az imént említett útvonalon szerepel Felsőballa után, hanem már az 1802-es térképen is annak északi szomszédja. Ma Alsópere és Felsőpere néven a zirci járásban fekvő Olaszfalu határához tartozó külterületi lakott hely. Alsóperétől keletre fel lehet még ismerni a félkörös szentélyű templom alapfalait.

23 A Várad erdőből nyugati irányban kifelé igyekvő vándor tehát itt talált először emberi településeket. Ez az elméleti vonal tehát, amely Ösküt Balián keresztül Perével köti össze, Tikolfölde nyugati határának tekinthető. Az északi határt ezekután nem lesz nehéz meghúznunk: a Perét az erdőbirtok kettéosztásánál kiindulópontul vett Csősszel összekötő egyenesben levő két Tés, Kistés, a mai Kistés puszta és Egyházastés, a mai település vonala szabja meg. Először 1276-ban szereplő templomának romjai 1702-ben még láthatók voltak.

24 Tikolfölde keleti felét ugyancsak az erdő szélén épült, legtöbb esetben ma már puszta középkori településekkel határolhatjuk körül. Csősztől északra a már Fejér megye móri járásában fekvő, Bakonycsernye község határához tartozó Inotapuszta, az egykori Erdőinota, ettől északkeletre Nagygyón, majd innen dél-keletnek fordulva Kisgyón, majd az ugyanebben a járásban fekvő Isztimér község határához tartozó Mellár, majd Bakonykúti község, amely az 1271. évi osztozkodólevélben szintén szerepel, mégpedig Kutas név alatt s ma szintén a móri 245