A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Gergelyffy András: Bátorkő és Palota. A várpalotai vár építési korszakai II.

Bátorkő és Palota A várpalotai vár építési korszakai II. Első közleményünkben beszámoltunk a Kont család 1350 és 1397 közötti időben épült palotaegyüttesének részleges feltárásáról az Újlakiak 1440 és 1445 között épített palotai várában.

1 A Palota helynév, amely nyilvánvalóan az elmúlt évtized során föltárt gótikus palotától ered, csak 1397-től fordul elő írott forrásainkban, tehát várunk helytörténeti előzményeit más név alatt kell keresnünk.

2 Minthogy a XV. század közepén korszerű, szabályos, belsőtornyos formában kiépített palotai vár mind a birtokviszonyok, mindpedig a hadtörténeti topográfia szempontjából Bátorkő várának örökébe lép, Várpalota helytörténeti előzményét az a terület kell, hogy képezze, amelyen Bátorkő vára áll.

3 Bátorkő helyét Károly Róbert 1326. évi oklevele nevezi meg, mégpedig Tykolfeldeu birtok gyanánt. Ennek a birtoknak az a fele kerül ekkor csereképpen királyi kézre, melyen maga a vár is áll. Az is kiderül az oklevélből, hogy Csák István fiai, Péter és István ezt a birtokot vásárlás útján szerezték, s most több más örökölt és vásárolt várukkal, birtokukkal, részbirtokukkal, falujukkal és földjükkel együtt adják cserébe a királynak.

4 Tikolföldének nevezik tehát azt a területet, ahol Bátorkő vára áll. 1326-ban ez már csak félbirtok, s nem sokkal korábban került a Csákok kezére, hiszen maguk a vásárlók adják tovább. Ezt a nevet követjük most nyomon, hogy a vár és a birtok helyét, illetve utóbbi kiterjedését meghatározhassuk. Tikolfölde első említésével 1271-ben találkozunk, mégpedig a Szalók nemzetség osztozkodó iratában. Ekkor tudniillik Szalók nembeli Heym cornes fiai, Heym mester, Péter és Pál fölosztják Veszprém megye különböző részein fekvő birtokaikat. Itt szerepel a fölsorolásban medietas terre eourum de terra Tjkoul cum medietate silue Varad dicte existentis supra Scenel, tehát magyarul a Szénhely fölötti Tikolfölde birtok fele a Várad erdő felével. Ezt a részt Heym mester kapja.

5 Az itt említett helynevek közül a terra Tjkoul egyszerű latin fordítása a Tikolföldének. A silva Várad, mint alább látni fogjuk, a Tikolföldét borító erdő neve, topográfiailag tehát azzal azonosnak vehető. Végül Scenel, amely Tikolfölde alatt fekszik, nem más, mint a középkori Széhely (Szénhely) község, melyet 1240-től — 1579-ig emlegetnek írott forrásaink.

6 A község egyenesen záródó szentélyben végződő templomának és kőből épült csontházának maradványait 1935-ben, a 8-as számú veszprémi műút építése kapcsán Faller Jenő és Rhé Gyula a 23,675 méternél figyelte meg.

7 Ezt a területet, mely a település délnyugati határán fekszik, ma Loncsosnak hívják, de él még a Széhel elnevezés is.

8 Veszprém megye régészeti topográfiájában legújabban teljesen indokolatlanul osztják ketté a területet, s azonosítják a templomot is magába foglaló északi részét Tikollal, hiszen egyetlenegy adatunk sincs arra, hogy Tikol nevű község létezett volna s annak temploma lett volna. Ezzel szemben már az eddigiekből is látjuk, hogy Tikolfölde erdőbirtok volt, a Szalók nemzetség osztozkodásáról fennmaradt másik oklevél pedig azt is lehetővé teszi, hogy elhelyezzük és körülhatároljuk ezt az erdőbirtokot. Heym cornes fiai imént ismertetett oklevelükben már csak félbirtok fölött osztozkodnak. Az egységes birtokot előzetesen, de ugyanebben az évben egyrészt Heym comes fiai, másrészt Ont mester között osztják föl. Ebben a másik oklevélben a Tikolfölde a Várad erdővel kifejezést egyszerűen a Várad erdő megnevezés helyettesíti. Minthogy egyébként a felosztásra kerülő Szalókbirtokok részletekbe bocsátkozó leírásával van dolgunk, a Tikol név elhagyása azt jelenti, hogy a Várad erdő elnevezés azt fölöslegessé tette, tehát a két megjelölés ennek a meggondolásnak az alapján is ugyanarra a területre vonatkozik. Lássuk azonban, hogyan osztották ketté az eddig egységes birtoktestet. így szól az okmány szövege : Siluam eorum Warad uocatam existentem supra Zenei taliter diuiserunt, quod medietas eiusdem silue a parte orientis cesset in porcione Onth supradicti, alia medietate eiusdem silue magistro Heym et suis fratribus rémanente, cuius silue prima meta est a parte ville Chuz in latere montis Monorovkerek nominati, a qua meta in medio eiusdem silue per multas metas peruenitur ad vallem Warad in qua est meta, et in eadem valle parumper curritur ad partem orientis ubi sunt due mete, a quibus postmodum reflectitur ad metas finales existentes a parte meridionali iuxta terminos terra Scenel.

9 A Várad erdő tehát itt is Szénhely fölött van (és nem Tikol fölött, hiszen mint láttuk, ez utóbbi hasonlóképpen Szénhely fölött terül el, sőt, már az eddigiek alapján is nyilvánvaló, hogy magával a Várad erdővel azonos). A kettéosztásnál Heym mesternek és fivéreinek a nyugati rész jut, tehát föntebb ismertetett másik oklevelünkben erről a feléről volt szó. Nagyszerűen kiviláglik a kettéosztásnál leírt határvonal vezetéséből az erdőbirtok észak-déli kiterjedése. A határ értelemszerűen a Várad erdő észak—déli tengelye, mely északon к,* 243