A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II.

3 Holub III. 177—178.; PRT. X. 285—288., 497., 506., 546. «Holub III. 178. 6 Holub III. 178—180.; PRT. X. 285—288.; Sz. 1916., 580—584. «Holub III. 177—180. ' CD. III/2. 265.; Holub III. 178. 8 Holub III. 177—178., PRT. X. 285—288., 546.; ZO. I. 138. »Holub III. 179., 386. 10 Holub III. 179—180.; Sz. 1916., 580—584. 11 Mon. Vespr. II. 78. Füred-Dörgicse néven. 12 Sz. 1916., 580—584. 13 Holub III. 180. 11 Mon. Vespr. IV. 50. 15 HO. V. 12.; Holub III. 177—178.; Békefi 127. 18 Zs. O. I. 1602. 17 Holub III. 180. 18 Éri—Gerőné—Szentléleky: A dörgicsei középkori templomromok. Magyar Műemlékvédelem 1959—1960., Bp. 1964., 95—116.; MRT. 1., 18/2. és 18/11.; a régészeti feltárást Éri István végezte, művészettörténész Gerőné Krámer Márta, a helyreállítást tervező építész Koppány Tibor volt. 19 Régész Éri István, építész Koppány Tibor volt. L 37. ECSÉR. Tapolcai járás. Elpusztult falu Kővágóörs határában, Révfülöptől északnyugatra, a balatoni műút mentén. Nemesi település volt, bár a korai időktől kezdve részbirtokosa a veszprémi káptalan is.

1 A XV. században a káptalan, a helyi nemes Ecsérik mellett a kapornaki apátság itteni földjeiről is tudunk.

2 Többszöri törökdúlás után a XVI. század végére teljesen elnéptelenedik.

3 Az ecséri Szűz Mária egyház első okleveles említése 1353ból származik, ekkor a tőle nyugatra álló plébánia épületével együtt szerepel.

4 Papját már a XIV. század eleji pápai tizedjegyzékek is említik.

5 1433-ban kegyura, Ecséri László királyi altárnokmester kérésére pápai búcsúengedélyt kap.

6 1550-ben már elhagyott plébánia, az 1548-as Balaton-menti török hadjárat pusztításának következtében.

7 A ma is álló templomromot az Országos Műemléki Felügyelőség 1962-ben feltáratta és 1963-ban kisebb kiegészítésekkel konzerválta.

8 A helyreállítás eredményeinek közzététele

9 óta folytatott kutatásaink alapján a templom első periódusát a XI—

XII. század fordulójára helyezhetjük, a későbbi átépítések kormeghatározása általában azonos a korábbi megállapításainkkal.

10 1 Holub III. 200.; ZO. I. 171.; Veszpr. reg. 223., 240., 254., 255., 257. 453., 469., 558., 567., 836. 2 Holub III. i. h. 3 OL. Dicalisok, Cott. Zalád. 4 Veszpr. reg. 453., 469., 567. 6 1333—34.: Mon. Vespr. II. 65. (Sthir néven) és II. 73. (Echir néven). 6 Lukcsics P. : XV. századi pápák oklevelei. II. Bp. 1938. 239. reg. 7 Egyháztört. Emi. V. 454—462. 8 Régésze Sz. Czeglédy Ilona, építésze Koppány Tibor volt. • Sz. Czeglédy—Koppány; A középkori Écsér falu és temploma. AÉ. 1964., 41—60. 10 Publikációnk 57. oldalán közölt rajzsorozat módosításra szorul az azóta történt kutatási eredmények alapján, ennek részletezésére azonban itt nincs lehetőségünk. • 38. EGREGY. Keszthelyi járás. Közigazgatásilag Hévízzel egyesített község. A középkori falu a maitól északra terült el, a jelenlegi temetőben álló, Árpád-kori templom körül. Egregy a XIII. század elején az Atyusz-nemzetség birtoka volt. 1266-ban tőlük vették zálogba a Lőrinte-nembeli Essegváriak ősei, a XIV. században is ők birtokolták. A középkor végén szomszédos falvak nemesei: a Koppányi, Szentbenedeki és Hertelendi, valamint Foki családok, a XVI. században pedig az Ákosházi Sárkányok szerezték meg.

1 1560 körül pusztították el először a törökök, véglegesen 1625 táján néptelenedett el. Szt. Katalin egregyi kőegyházát a Lőrinte nemzetség 1341-es birtokosztása említi.

3 A templom feltárását és helyreállítását 1964—65-ben végezte az OMF.

4 1 A történeti adatok Czeglédy Hona régész — a templom ásatója — szíves közlései. 2 MRT. 1., 17/8. 3 DL. 66.623. — Czeglédy Ilona szíves közlése. * A templom, feldolgozása: Sz. Czeglédy—Entz—Reisinger—Mendele: Az egregyi Árpád-kori templom. VMMK. 6., 217—238. X 39. ENYERE. Keszthelyi járás. Elpusztult falu Óhídtól nyugatra. Nemesi település volt a XIII. század közepétől ismert okleveles adatok szerint, az enyeri nemesek ekkor, 1255-ben osztoztak birtokaikon.

1 Egyik águk a XIV. század elején kapta meg a Zala megyei Csébet, s arról kapta Csebi Pogány nevét a család.

2 A XIV— XV. században kettős falu: Egyházas- és Töttösenyere vagy Tamásfalva,

3 a Csebi Pogányok, az Enyerei Filemengek és egytelkesek birtoka.

4 1339 előtt alapították az itteni pálos kolostort az akkor még egységesen Enyereinek nevezett család tagjai.

5 A XVI. század első felében részben leányágon idegen birtokosai is voltak. 1548-ban Egyházasenyerét elpusztították a törökök és a pálos kolostort is felégették.

6 Az enyerei Szt. András egyház 1255-ben már állt, körülötte temető volt.

7 Plébánosát 1406-ban,

8 1410-ben,

9 1418-ban

10 és 1421-ben

11 említik oklevelek. A templom és plébániája fennállását a falu nevének Egyházas-jelzője is bizonyítja.

12 A XVI. század közepén elpusztult település plébániáját 1550-ben már betöltetlenként írták össze.

13 1 Festetics-cs. lt. Divers. Comit. Veszprém, No 9. — Néhai dr. Iványi Béla szíves közlése. 2

ZO. I. 226.: Sz. 1870., 621. 3 Csánki III. 50.; Holub III. 212. 4 Holub III. i. h.; Csánki III. 148., 175. 6 ZO. I. 352.; Békefi246.; Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története, I. Bp. 1938., 78., 82—83., 98. 8 OL. Dicalisok, Cott. Zalád. 7 L. 1. jegyzet. 8 ZO. II. 323. 8 Holub I. 396. 10 Mon. Vespr. III. 13—22. 11 Uo. IV. 410., 413. 12 1512.: Csánki III. 50. 1518.: Holub III. 212. 13 Egyháztört. Emi. V. 454—462.; a régészeti topográfia (MRT. 3., 45/9.) a templomot nem említi, csak Holub nyomán ismerteti Egyházas falunevét. X 40. EREK. Tapolcai járás. Elpusztult falu Sümegtől délnyugatra, a mai János-major mellett. A veszprémi püspökség ősi birtoka volt a Marcal forrásmedencéjében, a püspökség XI. század eleji adománylevelében említett Marcalfő birtok egyik települése.

1 A középkorban püspöki tizedkerület központja,

2 a XIV. század közepétől vásáros hely,

3 lakói egyházi nemes jobbágyok voltak.

4 1240-ben Bertalan püspök Ereken adta ki a veszprémi domonkos apácakolostor alapítólevelét.

5 Ebből az adatból itt álló udvarházra következtethetünk. Egyházas hely volt. Ismeretlen típusú temploma az 1180as években már állt.

6 Papját 1344-ben,

7

1357-ben,

8 1419-ben,

9 1421-ben,

10 1428-ban,

11 és 1501-ben

12 említik. A falut 1548-ban felégették a törökök, plébániája 1550ben már betöltetlen volt.

13 János-majortól keletre, mocsaras lapályból enyhén kiemelkedő, fákkal és bozóttal benőtt magaslaton állott a templom, romjait 1860 körül hordták szét.

14 1 Holub I. 26. 2 Holub III. 216. » ZO. I. 534. 4 Holub III. i. h. 6 Mon. Vespr. I. 139. 8 Uo. I. 4. 7 ZO. I. 420. 8 ZO. I. 580.; Mon. Vespr. IV. 346. 9 Holub III. 217. 10 Mon. Vespr. IV. 410, 413. 11 Holub III. 217. 12 OL. Dl. 46.538. MDK-A-I-10. Oszvald. 13 Egyháztört. Emi. V. 454—462. 14 MRT. 3., 54/26. X 41. FALUD. Keszthelyi járás. Elpusztult település a mai Gyenesdiás nyugati szélén, a balatoni országút északi oldalán.

1 Az ismert történeti adatokban a XIV. század elejétől szereplő falu Rezi vár tartozéka volt,

2 és a XVII. század első negyedében pusztult el.

3 Szt. Erzsébetről elnevezett egyházát

4 és annak papját 1333ban

5 említik először, 1421-ben pedig plébánosát, Silvestert ismerjük.

6 1548-ban felégették a törökök, plébániája 1550ben betöltetlen volt.

7 A templom romjai 1801-ben még álltak.

8 Alig látható helyét a régészeti topográfia terepbejárása alkalmával meg lehetett állapítani.

9 222