A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II.

1

MRT. 1., 13/2. 2 Holub III. 222—223.; Csánki III. 51. 3 MRT. 1., 13/2. 'Békefii 39. 5 Mon. Vespr. II. 65. •Uo. IV. 410., 413. 7 Egyháztört. Emi. V. 454--Í62. 8 Romer jkv. I. 87. »MRT. 1., 13/2. • 42. FELSŐÖRS. Veszprémi járás. A középkorban Örs,

1 Kővágóörs, a XIV. században Felső2 vagy Nagyörs a Rátót nemzetség Örsi (Batthyány) ágának és a belőle származó Fajszi Ányos és Szentgyörgyi Vince családok, valamint az általuk alapított Örsi prépostság birtoka volt.

3 A falu a környékhez hasonlóan 1552-ben pusztult el, amikor Veszprémet elfoglalta a török.

4 Plébániatemploma az Őrsiek által alapított prépostság ma is álló temploma volt.

5 Az Örsi Mária Magdolna egyház plébánosai a prépostság papjai közül kerültek ki,

6 de néha a prépost volt a plébános.

7 Kiváltságos plébánia volt, amely az esztergomi érsek joghatósága alá tartozott.

8 A török időkben elpusztított templomot 1737—38-ban állíttatta helyre Bíró Márton felsőörsi prépost.

9 1962 és 1965 között az OMF végzett régészeti feltárást a templomban és azt annak alapján helyreállíttatta.

10 1 Első említése II. István (1116—1131) korából származik, a Rátót nemzetség kőpalotájáról 1155-ből olvasunk: Holub Ш. 577—582. 2 1301.: АО. I. 9. 3 Holub III. i. h.; Csánki III. 89. 4 Bedy Vince: A felsőörsi prépostság története. Veszprém, 1934., 26. 6 A templom első említése az 1226 és 1244 közötti időből: ÁUO. II. 290. «1318.:ZO. I. 151. 1333.: Mon. Vespr. II. 66. 1357.: Mon. Vespr. IV. 346. 1454.: Békefi 161. 1459.: НО. II. 347—48. 1502.: OL. Dl. 46, 595 MDK-A-I-10. Oszvald. ' 1415.: Békefi 160. 8 1502.: 1. 6. jegyzet. 9 Bedy i. m. 88. 10 A régészeti feltárást Tóth Sándor végezte, a helyreállítás tervezője Erdei Ferenc volt. Alaprajza: Koppány 93. X 43. FELSÖPÁHOK. Keszthelyi járás. Az Árpád-kori Páh-földön kialakult négy falu között a XIV. század közepétől ismerjük Fel- vagy Németpáhot. A Nádasd-nemzetségé és a belőle származó Gersei Pethő családé volt.

1 A XVI—

XVII. században többszöri török pusztítás ellenére is tovább élt a falu.

2 Szent Kereszt templomát az Alsópáhok esetében már idézett 1369-es oklevél említi először.

3 Ezt a templomot, amelynek plébánosairól XV. századi adatok szólnak,

4 1872-ben bontják le és helyére a mai templomot építik.

5 XVIII. századi leírások szerint hajóból és boltozott szentélyből állott, a hajóban hármas ívű karzattal, torony és sekrestye nélkül. Körülötte fallal kerített temető volt.

6 ' Holub III. 592—597.; Csánki III. 90—91. 2 MRT. 1., 12/1. J Békefi 171. 4 Felsőpáhok plébánosának tartjuk az 1357-ben említett Pál páhi papot. 1421.: Mon. Vespr. IV. 410., 413. 1483.: ZO. II. 624—625. ekkor a plébános házát is említik. 5 Szántó Imre: Egy dunántúli falu. Alsópáhok története. Bp. I960., 160. Uo. X 44. FENÉK. Keszthelyi járás. Elpusztult falu a Keszthelyhez tartozó Fenékpusztától délre, a Pusztaszentegyház dűlőben.

1 Az 1347-ben királyi birtokként említett Fenék a XV. század elején a Vátkai család birtoka lett, 1491-ben pedig a Gersei Pethők kapták meg.

2 A falu templomáról okleveles adatot nem ismerünk. Egyhajós, egyeneszáródású szentéllyel épített templomának alapfalait 1948-ban részben feltárták.

3

1509-es évszámú harangjának töredékét a Balatoni Múzeum őrzi.

4 J

MRT. 1., 21/24. 2 Holub III. 226—227. 3 Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Múzeum Adattára 28. F. I. 4 MRT. 1., 21/25. X 45. GERENCSÉR. Devecseri járás. Elpusztult faluNyirád határában. Árpád-kori története ismeretlen, valószínűleg a zalai vár conditionárius falvai közé tartozott. Egyes részeit a veszprémi püspökség kapta adományul, egyeseket pedig Szörcsöki Mokcs vásárolt meg a XIII. század végén. A következő század elején a Gyulaffyak foglalták el, tőlük 1329-ben perelte vissza Henrik veszprémi püspök.

1

1332ben a püspökség néptelen települése volt,

2

1341-ben azonban már lakott hely volt.

3 Később végleg elnéptelenedett, több adatot nem ismerünk róla. Egyházas hely volt, Szűz Máriáról elnevezett templomát 1341-ben említik.

4 A régészeti topográfia terepbejárása alkalmával a falu feltételezett helyén felszíni nyomokat nem találtak.

5 1 Veszpr. reg. 195. 2 Uo. 237. 3 Uo. 339. 4 Uo. 339. 6 MRT. 3., 43/20. X 46. GÓGÁNFA. Tapolcai járás. A középkorban Gógánfalva. Egy 1281-ből fennmaradt oklevél említi először Dabronc mellett Gogán comes birtokát.

1 A XIV—

XV. században a Gógán vagy Gógánfalvi,

2 majd velük együtt a szomszédos Máhi, Mihályfalvai és Dömölki családok birtoka volt.

3 A XVI. század közepétől meg-megújuló dúlások hatására az 1570-es évek után lassan elnéptelenedett.

4 Templomáról, papjairól semmit sem tudunk, 1550-ben a veszprémi egyházmegye összeírásában betöltetlen plébániaként szerepel.

5 A mai falu területén nyoma sem található.

6 1 HO. VI. 268.; Holub III. 250. 2 ZO. II. 179.; Holub I. 158., 479. 3 Holub III. 251. 4 OL. Dicalisok, Cott. Zalád. 5 Egyháztört. Emi. V. 454—462. e MRT. 3., 17. X 47. GYULAKESZI. Tapolcai járás Az Árpád-kori falu eredetileg a Zala megyét megszálló Lád nemzetség szállásterületéhez tartozott, egyes részei a XIV— XVI. századokban is a nemzetségből származó családoké.

1 A Lád-nemzetség X. század közepén kisajátított területe az államalapítás után királyi udvarnokföld lett, amelyet a XIII. századig az Atyusz-nemzetség és tőle az általa alapított almádi monostor, a Hahót nemzetség, a veszprémi káptalan és legnagyobb részben a Rátóti Gyulaffy család kapott meg.

2 A XIV. század elején már két falu: Fel- és Alkeszi.

3 A XVI. század közepén több, egymást követő török támadás pusztítja el, de véglegesen soha nem lett pusztává.

4 Szűz Máriáról nevezett plébániás egyháza a Lád nemzetség és a káptalan Felkeszi birtokán állott,

5 Alkeszin csak kápolna volt Ker. Szt. János tiszteletére.

6 Keszi plébánosát a XIV. század elejétől említik az oklevelek.

7 1550-ben, két évvel a Balaton környékét elnéptelenítő török hadjárat után plébániája elhagyott, üres volt.

8 1 Holub III. 396—405.; АО. I. 322—323. 2 Holub i. h.: Csánki III. 71. 3 Holub i. h. 4 MRT. 1., 14/6. 6 Holub i. h.; Zs. O. H/2. 7574. és nem Szt. Mihály templom, ahogy a MRT. 1., 14/6. téves értelmezés alapján jelzi. 6 1466.: Békefi 148. ' 1333—34.: Mon. Vespr. II. 66., 74. 1336.: Holub i. h. 1359.: Békefi 148., ez az Alkesziben említett Szt. György egyház az 1365-ben említettel (Mon. Vespr. II. 192.) együtt valószínűleg a mai Budakeszivel azonos. 1394.: Holub i. h. 1410.: Zs. O. II/2. 7574. 1415.: HO. III. 298. 1421.: Holub i. h. 1459.: Uo. 1466.: 1. 6. jegyzet. 8 Egyháztört. Emi. V. 454—462. X 48. HEGYESD. Tapolcai járás. A mai község középkori elődjéről semmit sem tudunk.

1 Feltételezzük, hogy a felette álló vár jobbágytelepülése volt, bár ma még a vár története sem tisztázott. Hegyesd várát 1562-ben bontották le, miután hosszabb ostrommal foglalták 223