A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II.

nembeli Béri és Szentgirolti családoké volt, bár a szomszédos falvak kisebb nemeseinek és az enyerei pálosoknak is voltak itt földjeik.

2 A XVI—

XVII. században a Szentgirolti örökös Hagymássyaké volt. 1556-tól a fehérvári töröknek is adózva menekült meg a teljes pusztulástól.

3 Ismeretlen titulusú egyházát a Bériek 1393-ból fennmaradt birtokosztásában említik.

4 Helyét a régészeti topográfia rögzíti és a községi temetőben álló és 1913-ban lebontott kápolnával azonosítja.

5 1 1281.: HO. VI. 268. 2

HolubIII. 169—171. 1340.: HO. I. 176. 1356.: CD. IX/7., 158. 1371.: ZO. II. 47. 3 OL. Dicalisok, Cott. Zalád. 4 Zs. O. I. 2760. 6 MRT. 3., 12/5. X 32. DEÁKI. Devecseri járás. Elpusztult falu Nyirád határában, a mai Deáki-puszta helyén. A veszprémi püspökség és káptalanjának egyik legrégibb birtoka volt, 1276-ban emberemlékezetet meghaladó idő óta káptalani birtoknak vallották.

1 A XIV. század elején Nyiráddal, Gerencsérrel és Szőccel együtt idegen, világi kezekre került, s csak hosszú perrel sikerült visszaszerezni.

2 Ettől kezdve a püspökség sümegi váruradalmának tartozéka volt.

3 1548-ban pusztították el a törökök.

4 Plébánosát 1333—34-ben említi először a pápai tizedjegyzék.

5 Templomáról okleveles adatot nem ismerünk; 1550ben a faluval együtt plébániáját is teljesen pusztultnak írták össze.

6 Deáki-pusztától északkeletre rögzíti a régészeti topográfia a középkori település és benne az egykori templom helyét, a Templomsűrűnek nevezett dűlőben.

7 1 HO. V. 41.; Holub III. 182—183. 2 1329.: Veszpr. reg. 217. 3 Holub III. i. h. 4 OL. Dicalisok, Cott. Zalád. 5 Mon. Vespr. II. 66. 6 Egyháztört. Emi. V. 454—462. 'MRT. 3., 43/12. X 33. DISZEL. Tapolcai járás. A XIII. század elején még az Atyusz nemzetségé volt,

1 valószínűleg tőlük került a Bogát-Radvány nemzetség dunántúli ágához még ugyanabban az évszázadban. A középkorban az utóbbi nemzetségből származó családok: a halápi Fekecsek, a Dobiak és Monakiak birtoka volt.

2 1548-ban felégették a törökök, 1572-ben végleg elpusztították és csak később települt újra.

3 Egyházas hely volt, bár templomáról közelebbit nem tudunk. Papját 1333—34-ben említik a pápai tizedjegyzékek.

4 1550-ben plébániája már üres volt.

5 1 Holub III. 184—185. 2 Uo. és Csánki III. 46. 3

MRT. 1., 11/2. 4 Mon. Vespr. II. 66., 74. 'Egyháztört. Emi. V. 454—462. LLL 34—36. DÖRGICSE. Veszprémi járás. Dörgicse területén már a XIII. században öt falu volt: Felső-, Alsó-, Kis-, Ság- és Akalidörgicse.

1 Közülük az első három a mai közigazgatási határok között napjainkban is megmaradt három különálló részből álló településként, Ságdörgicse a XVII. században elpusztult, Akalidörgicse pedig a mai Balatonakalival azonos. Felsődörgicse legelső ismert birtokosa a veszprémi káptalan

2

, mellette azonban a tihanyi apátság és a Bogát-Radvány nemzetség részbirtokos már a XIII. században.

3 A XV. században a Gyulaffyaknak is voltak itt részbirtokai.

4 Alsódörgicse a XIII. század közepétől ismert okleveles adatok alapján Ság- és Akalidörgicsével együtt a fehérvári káptalané volt.

5 Felsődörgicse több időleges pusztulás ellenére is átvészelte a török időket, Alsódörgicse azonban a XVI. század végén teljesen elnéptelenedett. 7. Alsódörgicse, templomrom. 7. Alsódörgicse, Kirchenruine 7. Alsódörgicse, ruines d'église. 7. Алшодёргиче, руины церкви. Kisdörgicse a Bogát-Radvány nemzetségé volt az egész középkorban és később is.

6 Mindhárom Dörgicse egyházas hely volt, templomaik romjai ma is állnak. Felsődörgicse Szt. Péter egyházáról 1231-ből ismerjük az első említést.

7 1312-ben kegyuraságán a tihanyi apát és a helybeli nemesek osztoztak.

8 A falut templomáról Szentpéterdörgicsének is nevezték.

9 Alsódörgicsét templomáról a középkorban Boldogasszonydörgicsének nevezték, s így neve őrizte meg a templom titulusát.

10 Kegyura a fehérvári őrkanonok volt. Papját 1334-ben említi először a pápai tizedjegyzék,

11 később 1402-ből,

12 1420-ból

13 és 1495-ből

14 tudunk a plébánosról, illetve plébániáról. A Bogát-Radvány nemzetség Kisdörgicse birtokán levő egyházat 1228-ból ismerjük.

15 1390-ben a falut Szentmiklósdörgicsének nevezték. Templomának titulusát ennek alapján ismerjük.

16 Plébánosát 1420 körül is említi egy oklevél.

17 A három rom közül a felső--és a kisdörgicseit 1959-ben,

18 az alsódörgicseit 1967—68-ban tárta fel és konzerválta az Országos Műemléki Felügyelőség a Bakonyi Múzeummal együtt.

19 1 L. Balatonakaiinál! 2 A XIV. század elején korabeli feljegyzések alapján hamisított 1082-es "oklevélben: Veszpr. reg. 7—8. oldal. 221