A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Valter Ilona–Koppány Tibor–Gedeon Tihamér–Nemcsics Antal–Lengyel Imre–Zimmer Károly: A Balatonfüred-temetői templomrom feltárása és helyreállítása

51. A kiegészített szentély a karzat alól. 51. Der ergänzte Chor aus der Sicht unter der Empore. 51. Le choeur complété, vue de dessous la tribune. 51. Реконструированное (дополненное) святилище со стороны хоров. gosan 75 cm vastag falakhoz viszonyított tágas belső tér (4,00 X4,35 m) arányait és méreteit vizsgálva gondolhatunk a templom déli oldalán álló, torony nélküli nyitott előcsarnokra is. Ilyen a Balaton környékén Alsóörs és Vilonya középkori templomainak gótikus déli toldaléka. A középkori Magyarország területén mindenütt megtalálható ez a déli előcsarnok, felette sokszor emelkedik torony. Építési idejük általában ismeretlen, a szakmai közfelfogás szerint XV. századiak. Véleményünk szerint a siskei déli melléképítmény is ebből az időből származik, de nem a szentéllyel együtt épült. Feltevésünket a keleti oldalára épített csontház elhelyezéséből bizonyíthatjuk. d) A csont ház A déli melléképítmény és a szentély szögletében feltárt csontház építési szakaszait könnyen elkülöníthetjük, de a három periódus építési idejét aligha határozhatjuk meg. Abból a tényből, hogy az első, sokszög — talán nyolcszög — alaprajzú, belső csontházfalra ráépült a XV. századi szentély, nyilvánvaló annak korábbi léte. Az első csontház tehát a lebontott románkori szentélyhez épült, talán a nyugati toldással egy időben, a XIV. században. A korai szentély bontásakor ez az első csontház is eltűnt. Az új szentély építésekor a régi helyre új csontház épült, amely egyik oldalával az akkor már meglevő déli melléképítményhez csatlakozott. Ez a tény megerősíteni látszik azt a feltevésünket, hogy a déli melléképítmény valamivel korábbi, mint a szentély. Az elmúlt évtizedek régészeti és műemléki kutatással középkori templomaink mellett számtalan csontházat tártak fel, közülük többet magasan álló falakkal. Ismereteink szerint azonban egyetlen középkori-csontház sem maradt ránk érintetlen állapotban, ezért nem ismerjük ezek formai alakítását, lefedésmódját, külső megjelenését. Feltételezzük, hogy a templomhoz csatlakozó, egyszerű félnyeregtetővel fedték őket, de az is elképzelhető, hogy tetejüket lefalazták és arra külön tetőt nem is építettek, ahogy ezt az ásatási beszámoló már jelezte. 2. A romkonzerválás A balatonfüred—siskei templomrom esetében — amint a megelőző fejezetben láttuk — elvégeztük a románkori hajó és a benne feltárt karzat elvi rekonstrukcióját, a gótikus szentély egykori állapotát pedig a megtalált lábméretből elindulva, aránybeli szerkesztési módszerek segítségével egyértelműen sikerült visszaszerkesztenünk. 12* 179