A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Valter Ilona–Koppány Tibor–Gedeon Tihamér–Nemcsics Antal–Lengyel Imre–Zimmer Károly: A Balatonfüred-temetői templomrom feltárása és helyreállítása

43. I. Endre és I. László pénzei. 43. Münzen von Endre I. und László I. 43. Monnaies d'Endre I

er et de László 1

er

. 43. Монеты королей Эндре I и Ласло I. Dóm-kincstárában levő Madonnán (XI. század eleje), a Berlinben őrzött XI. század végi Enger kereszt szárain.

87 A magyarországi körmeneti keresztek közül az egykor Andrássy gyűjteményben volt példányon

88 és a szegedi Móra Ferenc Múzeumban őrzött XII. századi kereszteken látunk a szárvégeken hegyi kristályt áttört foglalatban.

89 Folytassuk a vizsgálatot a füredi kereszt közepén, ahol a kereszt a szárak találkozásánál körré bővül. Ez különösen az előlapon szembeötlő, ahol a kört egy keret külön hangsúlyozza, melyből ferde vonalak futnak a közép felé, ahol a corpus fekszik. E vonalakat átvitt értelemben napsugaraknak is felfoghatjuk, s így ez a körrel együtt a Napkorongot jelképezné. A középkori szimbolikában elterjedt volt Krisztus összehasonlítása a Nappal.

90 A hátlapot gazdag ornamentika díszíti. Több soros, vésett szegély fut keretként, mélyebb és kevésbé mély vonalakkal jelezve (32. kép). Helyenként, egymástól nagyjából szabályos távolságban a hosszanti vonalakat lekötötték egyes, másutt kettes csomóval. Ugyanilyen szegélyt és lekötést látunk az analógiaként említett 71/1897.3. leltári számú kereszt hátlapján is (42. kép). Érdekes megemlíteni, hogy ezek a lekötések I. Endre és I. László pénzein is előfordulnak (43. kép). Az Árpád-kori numizmatikai anyagban csak ezeken az érmeken láthatjuk őket.

91

1. Endre pénzén két sima szalagot és külső gyöngysort fog át a hármas lekötés. A sima szalagok a lekötések alatt nem folytatódnak. I. László pénzén szintén két, a lekötések alatt is folytatódó, sima szalagot és külső gyöngysort fog át a hármas lekötés. A kereszt lekötései inkább az I. László éremhez hasonlítanak. A kereten belül, a hegyikristály foglalatokig kétágú, háromosztatú szalagfonatdíszt láthatunk. A szalagfonat moítvum szinte időtlen, vele a tárgy korát megállapítani majdnem lehetetlen. E kereszt szalagfonata Bogyay Tamás közlése szerint, aki részletesen foglalkozott e motívummal, XI. századi éppúgy lehet, mint XII. századi, de későbbi nem. Ehhez hasonló kétágú, háromosztatú szalagfonatokat az észak-olasz korarománkori kőszobrászatban találunk.

92 Ilyen a milánói Castello Sforzesco-ban őrzött Ambo díszítése, valamint a vicenzai Városi Múzeumban levő oromfaldarab szalagfonat dísze.

93 A magyarországi románkori kőanyagban a pécsi kőtárban őrzött XI. századi párkánytöredék, valamint az ugyancsak XI. századi aracsi emlékkőlap szalagfonat dísze hasonlít hozzá.

94 A magyarországi románkori körmeneti keresztek egy részén is látunk fonatdíszt. Szíjfonatok díszítik a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött 6/1876.25. és 6/1876.26. leltári számú körmeneti keresztek előlapját. A Krisztust jelképező hurkoskereszt a halál feletti győzelmet jelképező motringfonattal és a lánckereszttel együtt a különféle pogány vallási rendszerekből került át a kereszténységbe. Részint önkénytelenül, részint tudatosan veszi át az ősi jeleket a népvándorláskor fiatal kereszténysége. A longobard és ó-horvát művészet menti át e díszítéseket a románkorba.

95 Szalagfonat díszíti a Ludas-pusztán 1961-ben előkerült és a nagykőrösi Arany János Múzeumban őrzött kettős keresztet, melynek mankós szárvégei faágszerűen mustrává bomlanak szét. Ez limogesi típus mintájára készült, érdekes helyi ízekkel, 1270 körül.

96 A szalagfonat, a külső több soros, helyenként lekötött szegéllyel átvitt értelemben meglehetősen stilizált életfának is felfogható. A középkori szimbólumvilágban az életfa fontos szerepet játszott. Értelmét részint — a korai időkben — a paradicsom fája, (Mózes I. 2—9.) később Krisztus keresztjével megállapított kapcsolata adta. Az életfa belekapcsolódott a Megváltás gondolatkörébe: a Keresztfát, sőt magát Krisztustjelenti az esetek többségében.

97 A magyarországi emlékanyagban több életfát utánzó kereszttel találkozunk. Az Andrássy Gyűjtemény példánya és a szegedi Móra Ferenc Múzeum XII. századi keresztje maga is élőfát utánoz. Ezekhez hasonló a Szentesi Múzeumban őrzött bökényi lelet, valamint a Nemzet Múzeum 57.23.

В leltári számú aranyozott bronzkeresztje és az 1947/5. leltári számú XII. századi kereszt, ahol még a fa levelei is ábrázolva vannak. A füredi kereszt motívumait tovább elemezve szemünkbe tűnik a hátlap közepe, ahol a kereszt körré bővül. A szalagfonatok között rombuszba írt rozettát látunk, amely vékony szárban folytatódik a kereszt végei felé (33. kép). Stilizált négy szirmú rozetta van a kereszt közepén. A négy szirom egy körből indul. A kör közepén levő keresztalakú vonással feltehetően a középpontot jelölte meg az ötvös, mielőtt a minták véséséhez hozzákezdett volna. Négyszirmú és rombuszba írható rozetták gyakoriak a honfoglaláskori emlékanyagban.

98 Rombuszba írható négyszirmú rozettákat is találhatunk, melyeknek alapmotívuma — a körből kiinduló négy szirom — hasonló a füredi kereszt közepén levő rozettához." (44. kép 1—2.) A rozetta elhelyezésére (a középpontban, ahol az ötvös az űrt akarta vele kitölteni) szintén találunk analógiát a honfoglasáskori anyagban. A dunaszekcsői, pilini veretek palmettái-indái szintén ilyen rombuszalakú keretből indulnak, (45. kép 1—2.) amilyen a füredi kereszt rozettáját keretezi. A füredi kereszthez a magyar anyagból legközelebb álló, ismeretlen lelőhelyről származó 71/1897.3. leltári számú körmeneti kereszt közepén is hasonló megoldást találunk. Két, köralakú fonat közepén rombuszalakú belső osztóból nyílnak négy oldalra az erősen stilizált palmetták (45. kép). Ez még inkább hasonlít az előbb említett pilini verethez. 44. Honfoglaláskori veretek: 1. Tokaj vidéki lelet. 2. Ceglédi ékszer veret. 44. Prägungen aus der Landnahmezeit: 1. Fundstück aus der Gegend von Tokaj. 2. Cegléder Schmuck. 44. Ferrures de l'époque de la conquête arpadienne. 1. Trouvaille de la région de Tokaj. 2. Parure de Cegléd. 44. Чеканки времен «обретения родины»: 1. Находка из окрестностей Токая. 2. Цегледское украшение. 172