A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Valter Ilona–Koppány Tibor–Gedeon Tihamér–Nemcsics Antal–Lengyel Imre–Zimmer Károly: A Balatonfüred-temetői templomrom feltárása és helyreállítása

45. Honfoglaláskori veretek: 1. Dunaszekcsői, 2. Pilini veret. 45. Prägungen aus der Landnahmezeit: 1. Aus Dunaszekcső. 2. Prägung aus Pilin. 45. Ferrures de l'époque arpadienne. 1. de Dunaszekcsö 2. Ferrure de Pilin. 45. Чеканки времен «обретения родины»: 1. Дунасекчёйская. 2. Пилинская. A kereszt részeinek elemzésekor hátra van még a félgömbön levő díszítés elemzése. (34. kép) Szegélyek között hullámvonalas indadísz közeit kitöltve soklevelű vésett palmetták díszítik. Egy helyen a hármas szegélyt lekötötték. A tömör, minden tért kitöltő sokszirmú palmetták tövénél is láthatunk lekötéseket, amelyekből kiindulnak a levelek. (47. kép) A hullámvonalas indák közötti palmettás motívum nagyon messzire nyúlik vissza. Megtalálhatjuk a kopt művészetben, (kőanyagban és textíliákon egyaránt) a népvándorláskori — főleg avar — szíjvégeken, a prae-román és a románkori művészetben is gyakran előfordul.

100 Magyarországi románkori kőanyagunkban a pécsi és a székesfehérvári töredékeken látunk hasonló motívumot.

101 Ezek azonban nem ilyen dús levelűek, nem töltik ki teljesen az indák közötti teret. A füredi kereszt félgömbjén levő palmettalevelek tömörségükkel, sok szirmukkal inkább az esztergomi XI. századi oltár és oszloptöredékek, és a székesfehérvári XI. századi oszloptöredékek sokszirmú, az egész teret kitöltő palmettáihoz hasonlítanak.

102 A füredi kereszthez legközelebb álló, ismeretlen lelőhelyű kereszt szárvégződéseit is indákból kihajló palmettalevelek díszítik. (48. kép) Ez a motívum is gyakori a románkori díszítőművészetben. Hazai románkori kőanyagunkban a somogyvári szalagfonatos töredékek,

103 méginkább a pécsi székesegyház kőtárában őrzött oszlopfő és a visegrádi vállkő palmettás díszítése hasonlít hozzá.

104 A kereszt egyes részein végzett elemzések összefoglalásaként kíséreljük meg a kereszt készítési idejét meghatározni. Láttuk, hogy a corpus ikonográfiailag a XI. század második felébe helyezhető, s]ábrázolásmódja Ottó-kori hagyományokat őriz. A kereszt alaptípusa a bizánci „crux gemmata". A hozzá legközelebb álló 71/1897.3. leltári számú kereszt gyöngyös díszítésével méginkább közel áll a bizánci alapformához. Mindkét keresztnél a korai időre mutat a hegyi kristályok durva, magas foglalata. A füredi kereszt hegyi kristályának élbecsiszolt formája sem zárja ki a XI. század végi keltezést. A kereszt hátlapjának szegélyét helyenként lefogó lekötések I. Endre és I. László pénzein fordulnak elő az Árpád-kori numizmatikai anyagban. Ezt azért is érdemes figyelembe vennünk, mert I. Endre alapította a tihanyi apátságot 1055bsn, s a papsokai Szent Mihály egyház kegyura, (ahol a kereszt előkerült) a tihanyi apátság volt. A hátlapon levő szalagfonat az észak-olasz lombard szalagfonatokkal mutat rokonságot. 46. A 71/1893. 3. leltári számú kereszt hátlapjának közepe. (Mihalik. Tamás felvétele.) 46. Die Mitte der Rückseite des Kreuzes mit der Inventarnummer 71/1893 3. (Eine Aufnahme von Tamás Mihalik). 46. Le milieu du revers de la croix cotée 71/1893.3 (photo de Tamás Mihalik). 46. Средняя часть тыльной стороны креста пол инв. номером 71/1893.3. (Снимок ТамашаМихалика). 173