A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Valter Ilona–Koppány Tibor–Gedeon Tihamér–Nemcsics Antal–Lengyel Imre–Zimmer Károly: A Balatonfüred-temetői templomrom feltárása és helyreállítása

A XI. századi német művészet a keresztre feszítés olyan jelentős alkotásait teremti meg, mint a mindeni Szent Péter templom bronzkeresztje,

79 az amrichshauseni bronzkereszt,

80 a cappenbergi kereszt,

81 a frauenbergi kereszt,

82 a Schütgen Múzeumban őrzött bronzkereszt.

83 Ottó-kori hagyományokat őrizve a megfeszített, halott Krisztust, magas művészi fokon ábrázolják, s ezek a balatonfüredi corpus legfontosabb ikonográfiái párhuzamainak tekinthetők. Hosszú, középen elválasztott, vállára omló hajával, rövid szakállával, egymáshoz zárt merev, egyenes lábaival, csomós övű perizoniumával, s azzal, hogy nem visel koronát, a corpus Ottó-kori reminiszcenciákat őriz. Lehunyt szeme, kissé jobb oldalra hajtott feje mutatja, hogy halottként ábrázolták. Négyzetes idomú, lapított, beesett melle is a szenvedést, elesettséget hangsúlyozza. Mindez azt mutatja, hogy a halottként ábrázolás korai időszakára, a XI. század végére keltezhetjük corpuszunkat. A többi magyarországi corpusztól elkülöníti nyújtott, elegáns formája, elsőrendű kidolgozása, amelynek szoborszerűen formált feje a magyar románkori kőemlékekre (kalocsai királyfej, apostol fej, a tihanyi múzeum kőtárában) emlékeztet. A többi magyarországi corpus primitívebb, durvábban kidolgozott, fején rendszerint nyitott koronát visel. Corpuszunkat tehát meglehetős biztonsággal a XI. század második felébe keltezhetjük. Nézzük, mit mondhatunk a kereszt többi részének elemzése alapján a kereszt készítési idejéről. Az előlapon külön ráforrasztott szegély fut körbe, s ez a szegély a szárvégeknél csapocskákban ugrik ki (30. kép). A szárak végein áttört foglalatban csiszolt hegyi kristályok voltak. A keresztnek ez a formája a bizánci ún. „crux gemmata"-ra vezethető vissza. Az sincs teljesen kizárva, hogy különös csapos szárvégű formája is a bizánci szélesedő szárvégű típusból származik, a csapocskák pedig az itt gyakran alkalmazott gyöngyöket helyettesítenék.

84 A magyar anyagban ilyen csapos szárvégződést látunk a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött 1926/108. leltári számú, ismeretlen helyről származó bronz kereszttöredéken, amelynek előlapján a füredi kereszthez hasonló, ráforrasztott szegély fut, hátoldalát kör alakúra formált, csomózott, vésett szalagfonat díszíti (39—40. kép). A 71/1897.3. leltári számú, a Nemzeti Múzeumban őrzött, ismeretlen lelőhelyű körmeneti kereszt áll minden tekintetben a legközelebb a balatonfüredi kereszthez. Előlapján ugyanúgy kidomborodó, ráforrasztott keretet látunk, (41—42. kép) ívelt szárvégződése is hasonló megoldású. A szárvégeken töredékes állapotban durva kőfoglalatot találunk. A kőfoglalat nem áttört, és kő már nincsen benne. A szárak találkozásánál is kerek kőfoglalatok vannak, az egyikben a kő is megmaradt. Ez méginkább emlékeztet a bizánci alapformára. A kereszten corpus nincs, csak a szöghelyek emlékeztetnek arra, hogy eredetileg volt. A kiskunhalasi Thorma János Múzeumba 1963-ban került be egy kisméretű körmeneti kereszt, töredékes állapotban, corpusszal. A kereszt szárai a végek felé szélesednek, íveltek, gömbben végződnek. A corpus haja középen elválasztott, rövid, redőzött perizoniumot visel. Feje nagyon szépen megmunkált. Szeme nyitott, élő Krisztus. A kereszt az elpusztult Zsana nevű középkori falu templomának romjai mellől került elő. A kereszt formailag a bizánci keresztekkel hozható kapcsolatba, s régies típusú corpuszával együtt a XI. század végére keltezhető.

85 A balatonfüredi kereszt egyik szárában megmaradt hegyi kristály élbe csiszolt formájú.

86 Élbs csiszolt hegyikristályokat már a X—

XI. századi ötvöstárgyakon láthatunk (Bambergi Evangélium borító sarkain (X. század), a hildesheimi 41—42. Körmeneti kereszt a MNM anyagából. 41—42. Prozessionskreuz aus dem Material des Nationalmuseums. 41—42. Croix processionnelle (fonds du Musée National.) 41—42. Крест, употреблявшийся при крестном ходе, из собрания Венгерского национального музея.