A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Valter Ilona–Koppány Tibor–Gedeon Tihamér–Nemcsics Antal–Lengyel Imre–Zimmer Károly: A Balatonfüred-temetői templomrom feltárása és helyreállítása

34. A kereszt félgömbjének díszítése. (Susits László felvétele.) 34. Die Verzierungen der Halbkugel des Kreuzes (Eine Aufnahme von László Susits). 34. Ornements de l'hémisphère de la croix (photo de László Suits). 34. Украшение на верхней части креста. (Снимок Ласло Шушитча) szerszámból (36. kép). A szakállnál és a fülnél beütő szerszám nyomait látjuk, ez a plasztikai formálás nyoma, a legvégső formálásé. A szemeket lehunyt állapotban ábrázolták. A bajusz nincs részletesen kidolgozva, beütésnyomok nem láthatók, de a modellálás megvan. A test nem félkör alakú, hanem négyzetes idomú, lapított, a bordáknál összehúzott. A bordák trasszírozó szerszámmal készültek. A köldök nincs jelölve. A perizonium fonatszerű, trasszírozóval megmunkált, a ruharedők vonalakkal kitöltöttek. A szalag a fonaton belül is három részre van tagolva ugyanúgy, mint a kereszt hátlapjának fonatdísze. Itt keskenyebb a fonatdísz, de ugyanúgy van tagolva. Itt látszik vilá35. A corpus hátoldala. (Karáth József felvétele.) 35. Die Rückseite des Corpus (Eine Aufnahme von József Karáth). 35. Le dos du christ (photo de József Karáth). 35. Тыльная сторона корпуса. (Снимок Йожефа Карата). gosan, hogy a kereszt és a corpus is egy mester munkája. Azonos a fonatdíszek szélessége, a szalagfonatok három részre tagolása, és a leglényegesebb: a szalagfonatot kétold álról bezáró trasszírvonalak mélysége megegyezik. Ezt nem lehet utánozni, ez csak egy kéznél lehet azonos. A szalagfonatok között mutatkozó kis apró térközök is megegyeznek. A hátoldal fonatdísze a jobboldalon kissé szélesebb, ez kézi munkára utal. A corpus kezénél nem lehet megállapítani, hogy az ujjak vésettek-e vagy trasszírozottak. Beütő szerszámmal készültek az ujjak, a kézen és a lábon egyaránt. Különlegesség a kézfejnél a hüvelykujj kiugrása, amelyet külön az anyagból való kivésessél oldott meg készítője. A két láb választóvonala egy vésőszerű trasszírozóval van erősen beütve. A corpus és a kereszt vastagon aranyozott. A koraközépkor ötvösművészetéről Theophilus Presbiter „Schedula diversarum artium" című könyvének III. része beszél.

63 Felsorolja az ötvözések módját, s beszél az aranyozásról is. A bronz és réztárgyak díszítésére leginkább a tűzaranyozást alkalmazták. A fémtiszta és gyengén megmelegített tárgyra kefével vagy ronggyal arany foncsort (kénesőben feloldott aranyat), kentek, amelyből a kéneső elszállt és az arany a tárgy felszínén maradt. Theophilus leírását alapul vehetjük a koraközépkori ötvöstárgyak aranyozásához és feltételezhetjük, hogy a füredi kereszt aranyozása is tűzaranyozás. Kb. 10—15 g színarany volt rajta, s ez nem kevés. A corpuson vastagabb az aranyozás, mint a kereszten. Az arany nem kopott le, hanem ahol a réz oxidálódott, ledobta magáról a keletkezett oxid az aranyat.

64 A kereszt alsó szárán levő félgömb belsejébe belenézve látjuk, hogy az alsó szár vége—a szalagfonatos pánt alatt — szétkalapált. Ez tehát nem az eredeti szárvégződés. A kereszt 36. A corpus feje felnagyítva. (Susits László felvétele.) 36. Der Kopf des Corpus in Vergrößerung (Eine Aufnahme von László Susits). 36. La tête du christ agrandie (photo de László Susits). 36. Верхушка корпуса в увеличенном виде. (Снимок Ласло Шушитча.) 168