A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Koppány Tibor: XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen

9. Északi épület. A korábbi ház déli falára alapozott első helyiség fala. 9. Das nördliche Gebäude. Die Mauer des auf die Südmauer des früheren Gebäudes fundierten ersten Raumes. 9. Bâtiment nord. Le mur du premier local, élevé sur le mur sud de l'ancienne maison. 9. Северное здание. Стена первого помещения, базированная на южную стену более раннего дома. címét, amikor Csesznek már magánvár volt, a várnagyok pedig a magánbirtokos familiárisai közül kerültek ki.

45 Ez a folyamat az Árpád-kori Magyarország erdőterületein nagyjából azonos módon zajlott le. ,,A királyi erdőuradalmak, a későbbi erdőispánságok a XII. század végén már megvoltak" — írja Győrffy György történeti földrajzában — „Központjuk a királyok tartózkodási helyéül szolgáló udvarházak voltak, amelyek mellett a XIII. század közepére többnyire várak is épültek. Ily módon az erdőispánságok egy része a XIII—

XIV. században vármegyévé alakult, más része beleolvadt abba a vármegyébe, melynek területén az erdők elterültek".

46 A Bakonyerdő a XIII. század végére vásárlással, birtokcserékkel és királyi adományokkal a Csák nemzetség birtoka lett. Az ugodi ág tagjai: Demeter fia Csák bán, majd őt követően Demeter nevű unokaöccse az örökös bakonyi ispán címet viselte.

47 A XIV. század elején I. Károly király részben visszaváltotta, részben másoknak adományozta el a bakonyi ispánság egyes részeit, ezáltal abból nem lett önálló vármegye, hanem később beolvadt Veszprém megye területébe. Az 1942—43-as ásatás a felszínre hozta a X—

XI. századi fatemplomot — ami nyilvánvalóan nem állt önmagában, hanem valamilyen településhez, feltételezésünk szerint fejedelmi szálláshelyhez vagy vadászházhoz tartozott — a XI. század közepéig épített királyi udvarházat a kőtemplommal, amely 1182 után a XVI. század közepéig a zirci ciszterciek jobbágyfalvának plébániatemploma volt, és egy XV—

XVI. századi kőházat. Árpád-kori építészetünk legkorábbi szakaszáról olyan keveset tudunk, hogy a zirci udvarház épületeinek sürgető és feltétlenül szükséges hitelesítő ásatása és vele feltevéseink bizonyítása túlnő Zirc és Veszprém megye hely- és építészettörténeti problémáinak körén. Történeti és építészeti jelentősége elsősorban azért kiemelkedő, mert az ismert Árpád-kori királyi udvarházak közül eddig az egyetlen, amelynek épületmaradványait ismerjük. A további kutatás feleletet adhatna olyan izgalmas témákra, mint az I. István-kori királyi udvarházak kialakulásának kérdése, ebben az esetben a fatemplom és az ahhoz tartozó egyéb épületek, esetleges temető stb. tisztázásával. Megnyugtató választ kaphatnánk a XI. századi királyi udvarházak kialakításának építészeti formálására, amelyről ma még jóformán semmit sem tudunk, s közelebb vinne bennünket korai faépítészetünk megismeréséhez. A zirci kőtemplom máris azt látszik bizonyítani, hogy ezekben a korai curtisokban az államalapítás utáni évtizedekből származó kőépületekkel kell számolnunk, s közöttük ha nem is Zalavár méretű — ahogy ezt Győrffy György a récéskúti bazilikáról feltételezi —-, de a későbbi román stílusú falusi templomoknál jóval nagyobb, első egyházi központjaink és kolostoraink templomaihoz hasonló és azokkal közel egyező méretű vagy alig kisebb templomokat gyaníthatunk. Az államszervezés és a térítés munkája megkívánta, hogy a király magánbirtokain emelt templomok méretükben az uralkodói hatalmat reprezentálják. A hitelesítő ásatással egyidejűleg a feltárt templomfalak mellett álló barokk templom falkutatása is fontos lenne, mert az abba beépített középkori kőfaragványok 10. Az északi épület keleti oldala. 10. Die Ostseite des nördlichen Gebäudes. 10. Côté est du bâtiment nord 10. Восточная сторона северного здания. 144