A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Koppány Tibor: XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen

kibontása tovább segíthetne a kőtemplom korának meghatározásában. A hitelesítő ásatással és a barokk templom falkutatásával készíthetnénk el XI. századi építészetünk jelentős emlékének elméleti rekonstrukcióját, s gazdagíthatnánk egy olyan kort, amelynek építészeti emlékei úgyis gyér számban maradtak ránk. A zirci udvarház és környékének feltárása az Árpádkori településtörténet kutatásához is szolgáltatna további adatokat. A távolabbi környék vizsgálatával választ adhatna a Bakony betelepülésének kérdéseire. Koppány Tibor JEGYZETEK Az ásatás építészeti eredményeinek közlésre történő átengedését ezúton köszönöm Nagy Lászlónak és a Bakonyi Múzeumnak. Az ásatásra vonatkozó feljegyzések, fényképek, a leletek és a felmérési rajz a Bakonyi Múzeum régészeti adattárában vannak. A felmérési rajzot 1943. november 14-én Vándor Ferenc építészmérnök készítette. Horváth Konstantin: Zirc története. Veszprém, 1930. 179—180. — Aggházy Mária: A zirci apátság templomépítkezései a XVIII. században. Veszprém, 1937. 24. XII—

XIII. századi fenékbélyeges töredékek, hullámvonalas palack és fazék, későközépkori vastárgyak: Magyarország Régészeti Topográfiája készülő 4. kötete, 81/1. számú lelőhely. Adatainak felhasználásáért a társszerző Éri István megyei múzeumigazgatónak mondok köszönetet. Lukcsics—Fraknói: A veszprémi püspökség római oklevéltára. 11. 65., 73., 80. (a következőkben: Mon. Vespr.) és Békefi Rémig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Bp. 1907. 86. 1203.: CD. II. 419; Knauz: Mon. Strig. I. 165; 1218.: Békefi: A pilisi apátság története. I. Bp. 1891. 308; 1237.: ÁUO. II. 59; Fuxhoffer—Czinár Monasterológiája (Tom. II. 81.): „Abbatia de Boconio. . . fundata est sub Béla III Rege anno 1182 in DioecesiVesprimiensi." 1 ÁUO. 11.291. 1199.: CD. II. 356. ' 1203.: CD. II. 419; Knauz: Mon. Strig. I. 165. » 1204.: Knauz: Mon. Strig. I. 175. '1231.: PRT. I. 706. 1246.: CD. IX/7.,660. Csánki ITT. 357; Knauz: Mon. Strig. I. 142. Békefi: A Balaton. . . 86. 'Uo. CD. X/6.,603. Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. 1. Bp. 1963. 9. ' Koppány: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei. 6., 117—150. ' Pákay Zsolt: Veszprém megye története a török hódoltság korában. Veszprém, 1942. 158. és Ha—Kovacsics: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Bp. 1964. 414. » Horváth K. i. m. 131. 'Uo. 171. Uo. 19. 1 Aggházi i. m. 24. Azt a feltevését, amely szerint ,,az apátsági romok köveit használták fel" az új templom építkezéséhez, módosítanunk kell, mert azt valószínűleg a mellette álló középkori templom köveiből építették. 'CD. X/6., 602—603. 1 Háromosztatú alaprajzával Veszprém megyében a Balaton-környék több helyéről ismert XV—

XVI. századi kőházakkal rokon, közvetlen analógiái az alsóőrsi gótikus ház (Entz Géza: Gótikus udvarház Alsóőrsön. Műv. tört. Ért. 1956. 125—132.),a Nagyvázsony-csepelyi nemes udvarház (Kovalovszky Júlia: Ásatások Csepelyen. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei. 8., 1969. 225—231.) és az átépített vilonyai református paplak. ' Dercsényi—Csapodiné: Képes Krónika. Bp. 1964. II. 118; PRT. X. 15; Szentpétery SRH. I. 357., II. 38. 'Veszprémi Hírlap, 1943. X. 20., 84. sz. 3. oldal: „Megindult az ősi zirci templom feltárása". c„ cikk. г Kozák Károly : Félköríves szentélyű templomaink a XI. században. Arch. Ért. 1966. 51—55. A méreteket Henszlmann és Foerk ott idézett munkáinak adatai alapján számítottuk ki. s OMF Tervtár 15.012 lsz. A rajta jelölt passust sümegi, nagyvázsonyi, keszthelyi és csobánci, helyszínen végzett méret-ellenőrzéseinkből egységesen a római kettős lépés méretében, 148 cm-ben állapíthattuk meg. ä Kozák K. i. h. és Ferenczy Károly építész szíves szóbeli közlése. 0 Zalavárra: Entz Géza „XL századi kőfaragó műhely Zalaváron" с tanulmánya. Bulletin du Musée National Hongrois des Beaux-Arts. Bp. 1964. 109—124. 3. 11. 1. Zirc, 2. Zalavár, 3. Kalocsa I. 11.1, Zirc, 2. Zalavár, 3. Kalocsa I., 11. 1. Zirc, 2. Zalavár. 3. Kalocsa I, 11.1. Зирц, 2. Залавар, 3. Калоча I. Pécsváradra és Kalocsára Kozák Károly i. m. és legújabban: Nagy Árpád ,,A kalocsai XI. századi érseksír leletei." Műv. tört. Ért. 1968. 1—2., 112—120. Hümpfner Tibor: Azirci apátsági templom ásatása (1912—13). A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. 1964. 119—140. Győrffy György: Opponensi vélemény Cs. Sós Ágnes ,,A Dunántúl IX. századi szláv népessége" с kandidátusi értekezéséről. Arch. Ért. 1968. 1., 114. (a továbbiakban: Győrffy Arch. Ért. 1968.) és ugyanő ,,A magyar egyházszervezés kezdeteiről újabb forráskritikai vizsgálatok alapján". A MTA. II. Oszt. Közi. XVIII. 1969. 2—3. sz. 214. (a továbbiakban: Győrffy MTA П. О. K. 1969.) Győrffy Arch. Ért. 1968. 114. Győrffy MTA II. О. K. 1969. 214. Megjegyezzük, hogy a zselicszentjakabiésa vértesszentkereszti monostorok napjainkban kialakuló alapítástörténetéből úgy tűnik, a korai magánalapítású monostorok is udvarházak, vadászházak helyén épültek. 10 145