A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Koppány Tibor: XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen

XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen 1942—43-ban Nagy László, a veszprémi múzeum akkori igazgatója, a zirci Vásártéren, a plébánia-templom mel­lett, a Kossuth Lajos utca térré szélesedő középső sza­kaszán középkori templom falait tárta fel (1. kép). A templom körül fallal kerített temetőt, a körítőfalon kívül pedig északról egy nagyobb, délről egy kisebb épületet talált. 1 A középkori templom a mai, 1761 és 1763 között épített templom 2 északi oldalától mintegy 15 méter távolságra állott, attól eltérő tájolással. I. A FELTÁRT ÉPÜLETEK LEÍRÁSA 1. A templomot a romterület közepén tárták fel, amelynek falai a fel­színen is észlelhetők voltak és közvetlenül a gyepszint alól kerültek elő. Hosszházas elrendezésű, egyhajós, íves szentélyű épü­let volt, 9,40 X 14,20 m belméretű hajóval és 3,00 m belső sugarú szentéllyel, átlagosan 1,00 m vastag fa­lakkal (2. kép). A hajó nyugati végében, a nyugati zárófal belső síkjától kb. 1,50 m távolságra a hajó teljes szélességében húzódó, utólag beépített, másfél méter vastag fal alapozása volt látható. A templom hossztengelye a keleti iránytól 13°-kal tér el észak felé. Falai a nyugati zárófal kivételével 30 cm magasságban maradtak meg, az utóbbinak csak alapozását sikerült feltárni. Anyaguk helyi fehér kemény­mészkő, amelyből durván megmunkált, eltérő nagyságú, lapos kvádereket faragtak. A falakat nagyjából azonos magasságú sorokkal két oldalról emelték, közét vagdalt kővel kevert, erősen meszes habarccsal öntötték ki. A 60 cm mély alapozás kiásott agyaggödörbe döngölt agyaggal kevert kőből készült (3. kép). A kőtemplom padlószintje a felmenő falból meg­maradt egyetlen kősor alsó vonalára rekonstruálható, helyét az árkok metszetfalán téglatörmelékes, meszes csík jelzi. A templom belsejében, a nyugati fal és a diadalív között, mindkét oldalfal mellett kör alaprajzú, agyaggal falazott kőalapozásokat tártak fel. Az alaptestek kö­zepén cölöplyukak voltak, köztük többen az elkorhadt cölöp maradványait is megfigyelték (4. kép). A déli fal mellett hat darab ilyen cölöpalap került elő egy sorban, egymástól mért távolságuk kb. 1,75 m (5—6. kép). Az északi oldalon csak a nyugati első alaptestet ásták ki. A két cölöpsor egymástól mért távolsága 6,90 m, az egyes cölöpök közötti távolság négyszerese. A diadalív előtt a déli cölöpsoron belül még egy alapot találtak, a diadalív belső sarkai alatt pedig a kőtemplom falaival elvágott egy-egy kőalaptestet. Ezek egymástól mért távolsága 4,60 m. A cölöpalapokat a kőtemplom falainál mélyebben alapozták. Valamennyit érintetlen agyagtalajba ásták. A kőtemplom rekonstruálható me­szes padlószintje egységesen fedi a cölöpalapokat; az alaptesteket, illetve a bennük álló cölöpöket, tehát a kő­templom építésekor elbontották. Majdnem szabályos elhelyezésük és a kőtemplom falaihoz viszonyított he­lyük a kőtemplomnál korábbi, favázas építmény létéről tanúskodik (7. kép: alaprajz). A templom északi oldalán Nagy László tizenhárom, nagyobbára melléklet nélküli sírt tárt fel. 2. A körítőfal A templom körüli temetőt övező fal is kőből készült. Az ásatás alkalmával két, különböző időben épített körítőfalat tártak fel. A nagyobb területet bekerítő a feltárt kőtemplom északkeleti sarkától nagy ívben fordul dél felé, körül­belül 30 m hosszban, majd nyugat felé a mai rk. templom déli oldalánál feltárt lakóház alatt átfutva fordul ismét észak felé, s a középkori templomhoz csatlakozik. A kisebbik körítőfalnak csak a déli szakaszát ismer­jük, ezt az előbbi falon belül ásták ki, a hozzá épített és a már említett lakóházzal együtt. 3. Az északi lakóház közvetlenül a templom északnyugati sarkához csatla­kozik, egy négyzetes arányú, 4,50 X 6,00 m belméretű helyiséggel. Egy méter vastag fala több átépítésről ta­núskodik. Alig megmunkált kövekből később építették a templom mellé (8. kép). Az ásatási rajzból és a fény­képekről gyanítható, hogy nyugati fala észak felé foly­tatódott. Északi fala ráépült egy korábbi, északnyugat­délkeleti, tehát eltérő tájolású hosszú épület déli falára, amelyet nem tártak fel teljesen. Ez a ház egy 7,50 X 21,70 m belméretű, egy méter falvastagságú helyiségből áll, amelyhez tőle elváló falazattal egy kb. 1,20 m vastag falú, 7,00 X 9,50 m belméretű helyiség csatla­kozott (9. kép). Az első két helyiség falait megmunkálatlan kövekből építették, a harmadikét viszont épp olyan faragott mész­kő kváderekből, mint a templom falait (10. kép). A több periódusú épület teljes feltárása elmaradt. 139

Next

/
Thumbnails
Contents