A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)
Koppány Tibor: XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen
1. A zirci vásártér 1943-ban. 1. Der Marktplatz von Zirc im Jahre 1943. I. Place du marché à Zirc en 1943. 1. Зирцская базарная плошадь в 1943 году. Sem méreteit, sem kiterjedését, sem beosztását, tehát az előkerült falak összefüggéseit sem ismerjük. 4. A déli lakóház A kisebb körítőfal déli oldalához nagyjából észak-déli tájolással építették. Háromosztatü ház volt, 70 cm vastag külső és 55 cm vastag belső kőfalakkal. Belső szélessége 4,50 m; a déli helyiség 6,00 m, a középső 4,20 m, az északi pedig 5,30 m hosszú. A rendelkezésünkre álló egyetlen felmérési rajzból nem állapítható meg, hogy egyszerre épült-e, vagy több szakaszban. II. AZ UDVARHÁZ ÉS ÉPÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETE Az ásatásról sem régészeti napló, sem jelentés nem maradt, az ásatás közben megfigyeltekről ezért nem tudhatunk. A csekély leletanyag kétségtelenül korhatározó jellegű, 3 de napló hiányában építészettörténeti szempontból aligha értékelhető. Az épületek keletkezési korának meghatározásához a legszükségesebb ásatási adatok tehát nem állnak rendelkezésünkre. A feltárt falak, az épületek helyzete, összefüggése és alaprajzi formája azonban első látásra elárulja azok építési idejét, s belőlük még relatív kronológiát is összeállíthatunk. Az ásatási rajzra tekintve egyértelmű, hogy a templom románkori. A melléje épített több periódusú északi lakóház építési technikája alapján nagyjából azonos korú vele. Későbbiek a körítőfalak, illetve a rövidebb körítőfalhoz épített déli lakóház, amely későközépkorinak tűnik. Az épületek ennél pontosabb kormeghatározását az ásatás fennmaradt dokumentumai alapján nem tudjuk elvégezni. A mindent tisztázó teljes feltárás reményében, a régészeti és történeti adatok segítségével, az eddig 140 ismert épületmaradványok vizsgálata alapján mégis megkíséreljük a zirci középkori épületek építéstörténetének megközelítő meghatározását. Zirc, vagy ahogy csekély számú korai okleveles adatunk nevezi, Bakony templomáról először a XIV. század eleji pápai tizedjegyzékek tudósítanak: 1333-ban, 1334ben és 1335-ben János nevű papját adóztatták. A tizedjegyzékek Bakono, Bakon, Boconio egyházas helyét nemcsak az eddigi szakirodalom alapján azonosítjuk Zirccel. 4 A III. Béla király által alapított ciszterci monostort — amelyet a XIII. század első feléből származó okleveleink egyöntetűen a veszprémi egyházmegyében fekvőnek mondanak 5 és csak 1257-ben nevezik először „monasteriurn Beate Marie Virginis de Scyrch"nek 6 — 1199-től „de Boccan, 7 Bochan, 8 Buccon, 9 Boccon, 10 Boconio"-nak 11 nevezik. A név nyilvánvalóan a Bakonyerdőben fekvő kolostor jelzője, nem pedig falunév, mivel a Zirc elnevezés sokkal korábbi jellegű. Ugyanúgy csak jelzőnek minősíthetjük az először 1193ban említett keleti bakonyalji Bakont, amely 1469-ben „Possessio Zaloka al. nom. Bakon" és amely Fehérvárcsurgó és Isztimér közé helyezhető. 12 A későbbi időkben 1415-bőL 13 1520-ból 14 és 1523ból 15 származó oklevél említi még a zirci plébánost. A falunak tehát a XIV. század elején volt már temploma. A pápai tizedjegyzékeket, mint az ország első összeírását hasznosítja Győrffy György történeti földrajzában, ,,... az Árpád-kori viszonyok ugyanis a kora Anjou-kori forrásokból ismerhetők meg teljesebben; a pápai tizedlajstromban szereplő falvak néhány kivétellel már a XIII. században fennállottak.. . " 16 Hozzátehetjük, nemcsak a falvak voltak meg már az Árpádkorban, hanem templomaik is fennállottak, ahogy az Veszprém megye egyházas helyeinek vizsgálatából szinte 2. A szentély feltárás közben. 2. Der Chor der Kirche während der Freilegung. 2 Le choeur en cours de la mise à jour. 2. Святилище во время раскопок.
