A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Sági Károly: Ókeresztény bazilikának vélt villa rustica hitelesítő ásatása Kékkúton

Mindebből arra következtetünk, hogy a villa gazdája már nem maga gazdálkodott, bár a villával szomszédos bazilika alapján jelentékeny földterület urának tekinthetjük. Földjeit colonusok művelhették, akik haszonbért fizettek a földek használatáért. Ez a későrómai világban szokott jelenség volt már.

93 A villában talált növényi maradványok szerint a bér, legalább részben, mezőgazdasági terményekből állott, amit a villa rusticaban raktároztak el. Úgy tűnik egyébként, hogy a villát nem is lakták állandóan, az említett művelési rendszer nem is indokolta a tulajdonos folyamatos jelenlétét. Abból következtetünk a mondottakra, hogy a több évtizedig élő villa tüzelőberendezéseiben a fűtőcsatornák altalaja alig égett át. Ezt azért emeljük ki, mert a tüskevári II. számú épületben Kiss Ákos 20 cm-es átégést észlelt a fütőcsatorna alján.

94 Úgy látszik, a villa tulajdonosai csak bizonyos esetekben keresték fel kékkúti villájukat, pihenés, vagy a földjáradék beszedése céljából. A mi balatoni tájunk, a maga mediterrán arculatával különösen kedves lehetett a jómódú pannóniai vezetőréteg szemében. Ez a rész épült be tartományunkban legsűrűbben villákkal. Ha összehasonlítjuk a Balatonfelvidék villáit a Somló-vidék nagy kiterjedésű telepeivel, ahol a kő építkezés, a római mintájú tetőcserép gyakran hiányzik,

95 új szempontokat kapunk tartományunk későcsászárkori életének értékeléséhez. A Somló-vidék szegényes telepeinek feltárása után lényegesen konkrétabb formában beszélhetünk majd Pannónia IV. századi etnikai és gazdasági képéről és új szempontokat kapunk a romanizáció népvándorláskori sorsának értékeléséhez is. A leégett kékkúti villa falai között a langobardok pannóniai uralma idején valami kisebb csoport ütött átmeneti tanyát. Az elhagyott villa falai aztán hosszú ideig állhattak még, az árpádkori templomépítések idején kitűnő kőbányául kínálkozva. Kékkút közvetlen környékéről is több példát említhetünk arra, hogy a római romokat egyházi jellegű kő építkezésekhez valóban bányászták.

96 A kékkúti villa feltalajában, 45 cm mélységben talált árpádkori edénytöredék esetleg hasonló munkával kapcsolatban került a lelőhelyre. Sági Károly JEGYZETEK Romer F., Kéziratos útinaplók az OMF könyvtárában, III. 35. 1 Madarassy L., Dr. Csák Árpád emlékezete. Keszthely, 1943. 11. J Keszthelyi Hírlap 1903. április 5. szám. — A Balatoni Múzeum leltárkönyve 919. és 920. számokon egy-egy vörös permi homokkő oszloplábat és oszlopfőt tart számon. ' Balatoni Múzeum irattára, 1903. évi pénztári okmányok. ' Balatoni Múzeum irattára, uo. ' Sági, K., Die zweite altchristliche Bazilika von Fenékpuszta. Acta Ant. 9, 1961. Abb. 19, 20. ' Fenékpuszta „A" épület és az ottani 1. számú bazilika megkezdett hitelesítő ásatásai során is megfigyeltük. 1 Csák Á., Kékkút község határában kiásott római épületekről. Keszthelyi Hírlap 1904. január 24. szám, p. 2—3. ä Kuzsinszky В., A Balaton környékének archeológiája. Bp. 1920. 132. 1 Atlföldi] A., Arch. Ért. 39, 1920—22. 128. — Nagy L., Arch. Ért. 45, 1931. 32; I ricordi cristiano-romani trovati recentemente in Ungheria. Atti del III Congr. di Archeol. Cristiana. Roma, 1933. 299; Pannónia Sacra. Szent István Emlékkönyv I. Bp. 1938. 79. — B. Thomas Edit. Römische Villen in Pannonién. Bp. 1964. 56. 1 Vajkai A., Emlékezés Sági Jánosra Vp. Megyei Múz. Közi. 5. 1966. 5—18. : Madarassy L., i. h. 12. 1 Kuzsinszky В., i. h. 133. 1 Bakay K., Kalicz N., Sági K., Veszprém megye régészeti topográfiája I: A keszthelyi és tapolcai járás. Bp. 1966. 97—98. — Füzes F. M., Sági K., Agrártörténeti Szemle 9, 1967. 85. ' Kuzsinszky В., i. h. 131—141. •< Atlföldi] A., Arch. Ért. 39, 1920—22. 128. ' Nagy L., Arch. Ért. 45, 1931. 32—39. ! Nagy L., Pannónia Sacra, 79—83. ' Nagy T., A pannóniai ókeresztény egyházközségi bazilikák. Szépművészet 1—2, 1940—41. 146; A pannóniai kereszténység története a római védőrendszer összeomlásáig. Diss. Pann. II. 12. Bp. 1939. 212. — Mario Mirabella Roberti, Considerazioni sulle aule Teoderiane di Aquileia. Studi Aquileiesi. Aquileia, 1953. 235. B. Thomas E., i. h. 52—60. ' Kuzsinszky В., i. h. 174. ábra. 1 Csák A., i. h. 3. 1 Csák Á., i. h. 2. 1 B. Thomas, E., i. h. Abb. 42. Cremosnik, I., Rimska villa u Visicima. (Die römische Villa in Visici. Glasnik Zemaíjskog Muzeja u Sarajevu 20, 1965. 215. • Nagy L., Budapest Története 1/2. Bp. 1942. 560. Kiss Á., Arch. Ért. 87, 1960. 214. XXXVII. t. 2. Kiss Á., i. h. 214. III. kép 3. Kiss Á., A tüskevári római telep 1962—63. évi feltárása. Vp. Megyei Múz. Közi. 6, 1967. 46. 1 Kiss Á., Arch. Ért. 87, 1960. 216. 1 Kiss Á., Vp. Megyei Múz. Közi. 6, 1967. 47. Kiss Á., Arch. Ért. 87. 1960. 216. Nagy L., Arch. Ert. 45, 1931. 37; Pannónia Sacra, 122. В. Thomas, E., i. h. 361. B. Thomas, E., i. h. 275. Csák A., i. h. 2—3. Kuzsinszky В., i. h. 134. M. Porcius Cato, De agricultura LXIV, 55. B. Thomas, E., i. h. 337. 1 B. Thomas, E., i. h. 204. ' B. Thomas, E., i. h. 126. B. Thomas, E., i. h. 254. ; B. Thomas, E., i. h. 219. 1 Nagy L., Arch. Ért. 45, 1931. 36; Pannónia Sacra, 121. Csák À., i. h. 2. B. Thomas, E., i. h. Abb. 28. A Krisztus-monogramos tégla méretei tévesek ! Csák Á., i. h. 3. 1 Kuzsinszky В., i. h. 135. 1 Kuzsinszky В., i. h. 135. 1 Sági K., Árpád-kori varázslás régészeti emlékei. Vp. Megyei Múz. Közi. 6, 1967. 59. irodalommal. „Piroskeresztek" állnak ma Lesencenémetfalu, Lesencetomaj, Vonyarcvashegy, Balatonszentgyörgy, Zamárdi határában. Az utóbbira: Piller D, Zamárdi község helynevei. Vp. Megyei Múz. Közi. 6,1967. 311. Nagy L., Pannónia Sacra. 4., 12., 19., 31., 40., 48., 51—52., 56., 59. 63—64., 66—72., 76. ábra. — Dölger, F. J., Beiträge zur Geschichte des Kreuzzeichens. Jahrbuch für Antike und Christentum 3, 1960. 5.-—• Wessel, K., Frühbyzantinische Darstellung der Keuzigung Christi. Rivista di Archeológia Cristiana 36, 1960. 45. ,. .,... Sági К., i. h. 77. 1 Sági К., i. h. 75. 1 Ferrua, A., Paralipomeni di Giona. Rivista di Arch. Cristiana 38, 1962. 50. Fig. 33. — Fasola, U. M., Il complesso catacombale di S. Tecla. Rivista di Arch, Cristiana 40, 1964. 46. Fig. 20. • Montelius, O., Das Sonnenrad und das christliche Kreuz. Mannus 1, 1909. Fig. 8. Fremersdorf, F., Christliche Leibwächter auf einem Glasbecher des 4. Jahrhunderts. Festschrift für Rudolf Egger 1,

1952. 75; Abb. 10. 1 Fremersdorf, F., i. h. 16; Abb. 11. 1 Schaffran, E., Die Kunst der Langobarden in Italien. Jena, 1941. 76. 'Vö.. 52. j. Sági К., i. h. 75—77. ! Nagy L., Arch. Ért. 45,1931. 36; Pannónia Sacra, 122. 1 Csák Á., i. h. 3. 1 B. Thomas, E., i. h. 369. 1959. évi publikálatlan ásatás. Rhé Gy., Ős- és ókori nyomok Veszprém körül. Bp. 1906. 13. ábra. — B. Thomas, E., i. h. Taf. CVI, 1., CLXXV, 1. — Burger A., Rómaikpri villa maradványai Komló határában. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1967 (Pécs, 1966) 65. — Stb. 135