A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Sági Károly: Ókeresztény bazilikának vélt villa rustica hitelesítő ásatása Kékkúton

maradványaival szemben a bemosott agyagrétegre települt tüzelési rétegben jelentősebb vastagságú, fák égéséből származó faszéndarabokat is találtunk.

79 Ez a felső tüzelési réteg azt mutatja, hogy a villa későrómai világban történt kiürítése, az azt gyorsan követő leégése után egy ideig lakatlan volt, később egy részét újból lakták és a lakott részhez tartozó tüzelési berendezést is használták. Ezzel a használattal függ össze az említett, felső égésréteg a fűtőcsatornában. Az újabb használat idejére all. számú helyiség leletanyaga ad utalást. A 11. számú helyiség terrazzo padlója a 9. számú helyiség padlószintjének magasságában húzódott, tehát a középső traktus(6—8. számú helyiségek) járószintjéhez viszonyítva 25 cm-rel magasabban alakították ki. Az 1903as ásatás ajtónyílást észlelt a helyiség nyugati falán, amely a 13. számú helyiségbe vezetett. Ezt az ajtónyílást mi nem találtuk már meg. Ali. számú helyiség terrazzo padlóján ételhulladékból adódó, szétszórt állati csontokon kívül két cserepet is találtunk. Ezek a jellegtelen töredékek annyit árulnak el csupán, hogy hurkatechnikával, könnyű kézikorongon készült edényekből valók, így elkülöníthetők a későrómai világ lábhajtású, nehéz korongján készült edényeitől. A töredékek népvándorláskoriak. Ezt összevetve a 8. számú helyiségben talált szemétgödör langobard jellegű anyagával, jogosan tételezzük fel, hogy a kékkúti későrómai villa egy részét a langobard időben lakták. Nem elszigetelt jelenség ez, Bóna István is megfigyelt hasonlót.

80 A langobard időben lakott rész fűtőcsatornájának rétegei egyébként azt mutatják, hogy a kékkúti római villa egy részének használata nem volt tartós. A 13. számú helyiség valamivel nagyobb volt, mint all. számú, belmérete 4,6 X5,5 m volt. Terrazzo padlójának szintje a szomszédos, 12. számú helyiségnek felelt meg, tehát a középső traktushoz (6—8. sz. helyiségek) viszonyítva 50 cm-rel magasabban alakították ki. A 13. számú helyiség nyugati falánál T alakban szétágazó fűtőcsatornát mi nyitva találtuk már (16. kép). A csatornában három bazalttufa tartóoszlopot in situ találtunk még, és egynek a lenyomatát észleltük a csatorna fenekén. F. Kretzschmer kísérlete szerint a fűtőcsatorna hőmérséklete + 100 C° körül mozoghatott,

81 a csatornában elhelyezett tartópilléreknek tehát ezt a hőt kellett kibírni. E célra a bazalttufa kitűnően megfelelt. Az 1903-as ásatás észlelte a fűtő tubusok indítását.

82 Az általunk megfigyelt nagyfokú bolygatottság így ennek az ásatásnak tulajdonítható. A csatorna fenékszintje a 10. számú fűtőkamrától 20 cm-t emelkedett a 13. számú helyiség nyugati zárófaláig. A nyugati falnál szétágazó csatornaszárnyak fenékszintje 4, illetve 8 cm-rel emelkedett még. A 13. számú helyiség nyugati zárófalánál ugyanazt a jelenséget figyelhettük meg, mint a 7. számúnál : a fal alapozása 10 cm-el magasabban záródott, mint a fűtőcsatorna fenékszintje. Feltételeztük már, hogy a csatorna melegével a fal szárítását akarták biztosítani. A leírt ásatási eredmények alapján nem nehéz a villa egykori képét rekonstruálni. Rekonstrukciós kísérletünket a 19. képen mutatjuk be. A kékkúti sarokrizalitos, porticusos, peristyliumos római villa rustica

83 a IV. században épült. A településnek nem volt előzménye. Csák Árpád az 1903-as ásatással kapcsolatban megjegyzi,

84 hogy „az épület törmelékei között csupán Nagy Constantin érmeit találtuk, nem kockáztatunk merész véleményt akkor, ha az épület korát Nagy Constantin uralkodása idejére 306—355 Kr. u. tesszük." Csák Nagy Constantin uralkodásának idejét (306— 337), mint láttuk, tévesen adja. Az említett érmek sajnos elvesztek a második világháború idején, így azok alapján megállapítása nem ellenőrizhető már. A balatonberényi kereszt karcolat bizonysága szerint

80 a kereszténység hatása a IV. század második évtizedében kimutatható már a balatoni tájban, a kékkúti Krisztus-monogramok is készülhettek Nagy Constantin uralkodása idején. A villa építési idejének meghatározásához az 1965. évi ásatás során talált, felsorolt gyér leletanyag sem ad közelebbi támpontot. Egyébként Kuzsinszky Bálint is észrevette, hogy a nagyméretű, jómódú tulajdonosra valló villában alig akadt leletanyag az 1903-as ásatás során. „Amit innen a Balatoni Múzeumban látni, mindössze néhány falfestménytöredék, agyag orsógombok, vas kések, egy öszszehajtott bronz fibula és egy bronz csat karikája" írja.

86 Az 1903-as és 1965-ös ásatások jelentéktelen leletanyaga, figyelembe véve azt is, hogy az épületet tűzvész pusztította el, azt mutatja, hogy pusztulás előtt a villát kiürítették. A 8. számú helyiség hulladék rétegét ezzel a kiürítéssel magyarázhatjuk. A villa pusztulási idejének meghatározásához nincs megfelelőkormeghatározó anyagunk. Annyi biztos, hogy az épület nem a 374-es nagy támadás idején égett le. Ez aratás idején érte tartományunkat,

87 a Balaton északi peremét is érintve.

88 A kékkúti villa azonban a fűtési idényben égett le. Kretzschmer megfigyelése szerint

89 a fűtőcsatornákban folyamatosan égett a tűz, csak hoszszabb idő után, esetleg a fűtési idény végén tisztították ki azokat. A fűtőcsatornák tüzelésből eredő égésrétegei szerint a villa pusztulása 374 után következett be valamikor, amikor tartományunk jómódú vezetőrétegének helyzete tarthatatlan lett már.

90 Mint említettük, 1965. évi hitelesítő ásatásunk csak a villa rustica területére terjedhetett ki, környezetét nem vizsgálhattuk át. A villa és a közelében álló ókeresztény bazilika bizonyos építési sajátosságai már Kuzsinszky Bálintnak is feltűntek,

91 nagyon valószínű, hogy a kettőt egy időben építették. Az 1903-as ásatás során feltárt „apsis nélküli teremtemplom" nyomait ma is megfigyelhetjük a szomszédos szántásban, arról azonban csak tervezett hitelesítő ásatása után beszélhetünk majd. A 60—70 cm mély szántás területét átvizsgálva azt találtuk, hogy a villa rustica környékén gazdasági épületek nem álltak. A villa rustica és Kékkút község között, a villától kb. 200 m-re rombolt csak szét a szántás egy kb. 17X7 m méretű vályogfalú, római tetőcserepekkel fedett házacskát az országút közelében,

92 134