A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Sági Károly: Ókeresztény bazilikának vélt villa rustica hitelesítő ásatása Kékkúton

hagyományokkal és az antefixumok kiképzésében is megelégedett az egyszerű fogazott dísszel. A nyitott udvarrészben egy későrómai, sárgászöld fémmázzal fedett kisebb edény oldaldarabját is megtaláltuk. A töredékből még az edény típusát sem lehet rekonstruálni, így közelebbi korhatározásra alkalmatlan. A mélyszántás során a 6. számú helyiség területén fordított ki az eke két oszloplábat. A sárgásfehér, kemény mészkőből faragott nagyobb oszlopláb plinthusa 35,5 X31, 5X6 cm méretű. A plinthus felett két egyenesoldalú torust találunk. A felső tag hordta a külön kőből faragott oszloptörzset, aminek indítása 23 cm átmérőjű lehetett (5. kép). Ez utóbbi sajnos nem került elő. Hasonló oszloplábat őriz a Bakonyi Múzeum ismeretlen lelőhelyről.

26 A kisebb töredék permi vörös homokkőből készült (6. kép). A 19,7X19,7X6,8 cm méretű plinthusból kiemelkedő egyszerű korongból nő ki az egybefaragott oszloptörzs. A töredék magassága 33 cm. A csopaki Kőkoporsó dűlőből ismerünk hasonló teljes oszlopot.

27 Permi vörös homokkő oszlopláb Tüskevárról is ismert.

28 A két említett töredékkel kapcsolatban el kell mondanunk, hogy felületükön habarcsnyom nem észlelhető, így nem gondolhatunk falazóanyagként való felhasználásukra. Mivel nem eredeti helyükön kerültek elő, egykori szerepükre sajnos csak következtethetünk. Nagyon valószínű, hogy a két oszlopláb a peristylium eredeti kiképzéséhez tartozott. Az udvar nyugati és keleti részén 1903-ban még ajtónyílásokat észleltek és előreugró bázisokat figyelhettek meg. Ezek közül mi csak egyet találtunk in situ. Ezeket a bázisokon nagyobb, díszes oszlopok állhattak. Ezek egyikének lába lehetett az előkerült nagyobb darab. A permi vörös homokkő oszlopocskák egykori rendeltetésével Kiss Ákos foglalkozik részletesebben. Az alzeyi táborban emeleti árkádsorokat, galériákat tartottak

29 hasonló oszlopok. A kékkúti épületben az udvar mellvédjén lehettek ezek az oszlopocskák elhelyezve és a tetőszerkezet terhét viselték. Kiss Ákos mutatta ki, hogy a markomann háborúkat követő fél évszázad ezeknek az oszlopocskáknak a virágzási ideje.

30 Szerinte

31 a kékkúti teremtemplom oszlopai korábbi épületből származnak és másodlagosan 5. Mészkő oszloplábazat a peristyliumból. 5. Säulenpostament aus Kalkstein aus dem Peristyl. 5. Base de colonne en pierre calcaire du péristyle. 5. Известняковая база колонны перистиля. 124 6. Permi vörös homokkő oszloptöredék a peristyliumból. 6. Bruchstück einer permischen Säule aus rotem Sandstein aus dem Peristyl. 6. Débris de colonne en grès rouge permien du péristyle. 6. Обломок колонны перистиля из пермского красного известняка. voltak már felhasználva. Megállapítása nyilván az általunk feltárt épület említett oszloplábaira is érvényes. Nagy Lajos a 6. számú helyiséget a kettős templom baptisteriumának vélte még.

32 Ha az 1903-as ásatás tisztázta volna a helyiség tényleges rendeltetését, Nagy Lajos is mentesült volna a téves következtetéstől. A 6. számú helyiség rendeltetését felismerve, nagyméretű, peristyliumos római villa rustica-nak tarthatjuk ezt az épületet. A peristyliumos villák a III. század végén, IV. század elején saroktornyos megoldással épültek már védelmi okokból.

33 A kékkúti villánál a 3. és 5. számú helyiségek voltak a bejárati oldalon emelkedő saroktornyok. A déli homlokzati torony legalsó szintje a 3. számú helyiség, melynek feltárása a nagyfokú bolygatottság ellenére is eredményes volt. A tornyot, mint a 7. számú képen látjuk, a villával egyidőben építették. A hosszúhetényi villa esetében a saroktornyokat utólag építették hozzá a korábbi épülethez.

34 A 3. számú helyiség feltárásánál két építési periódust észleltünk, ami a részletrajzból ki is tűnik (7. kép). A tornyot a villa építésekor nagyobbra méretezték.