A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Sági Károly: Ókeresztény bazilikának vélt villa rustica hitelesítő ásatása Kékkúton

hagyományokkal és az antefixumok kiképzésében is meg­elégedett az egyszerű fogazott dísszel. A nyitott udvarrészben egy későrómai, sárgászöld fémmázzal fedett kisebb edény oldaldarabját is meg­találtuk. A töredékből még az edény típusát sem lehet rekonstruálni, így közelebbi korhatározásra alkalmatlan. A mélyszántás során a 6. számú helyiség területén fordított ki az eke két oszloplábat. A sárgásfehér, ke­mény mészkőből faragott nagyobb oszlopláb plinthusa 35,5 X31, 5X6 cm méretű. A plinthus felett két egye­nesoldalú torust találunk. A felső tag hordta a külön kőből faragott oszloptörzset, aminek indítása 23 cm átmérőjű lehetett (5. kép). Ez utóbbi sajnos nem került elő. Hasonló oszloplábat őriz a Bakonyi Múzeum is­meretlen lelőhelyről. 26 A kisebb töredék permi vörös homokkőből készült (6. kép). A 19,7X19,7X6,8 cm méretű plinthusból kiemelkedő egyszerű korongból nő ki az egybefaragott oszloptörzs. A töredék magassága 33 cm. A csopaki Kőkoporsó dűlőből ismerünk hasonló teljes oszlopot. 27 Permi vörös homokkő oszlopláb Tüskevárról is ismert. 28 A két említett töredékkel kapcsolatban el kell mon­danunk, hogy felületükön habarcsnyom nem észlelhető, így nem gondolhatunk falazóanyagként való felhaszná­lásukra. Mivel nem eredeti helyükön kerültek elő, egy­kori szerepükre sajnos csak következtethetünk. Nagyon valószínű, hogy a két oszlopláb a peristylium eredeti kiképzéséhez tartozott. Az udvar nyugati és keleti részén 1903-ban még ajtónyílásokat észleltek és előreugró bá­zisokat figyelhettek meg. Ezek közül mi csak egyet találtunk in situ. Ezeket a bázisokon nagyobb, díszes oszlopok állhattak. Ezek egyikének lába lehetett az elő­került nagyobb darab. A permi vörös homokkő oszlopocskák egykori ren­deltetésével Kiss Ákos foglalkozik részletesebben. Az al­zeyi táborban emeleti árkádsorokat, galériákat tartot­tak 29 hasonló oszlopok. A kékkúti épületben az udvar mellvédjén lehettek ezek az oszlopocskák elhelyezve és a tetőszerkezet terhét viselték. Kiss Ákos mutatta ki, hogy a markomann háborúkat követő fél évszázad ezeknek az oszlopocskáknak a vi­rágzási ideje. 30 Szerinte 31 a kékkúti teremtemplom osz­lopai korábbi épületből származnak és másodlagosan 5. Mészkő oszloplábazat a peristyliumból. 5. Säulenpostament aus Kalkstein aus dem Peristyl. 5. Base de colonne en pierre calcaire du péristyle. 5. Известняковая база колонны перистиля. 124 6. Permi vörös homokkő oszloptöredék a peristyliumból. 6. Bruchstück einer permischen Säule aus rotem Sandstein aus dem Peristyl. 6. Débris de colonne en grès rouge permien du péristyle. 6. Обломок колонны перистиля из пермского красного известняка. voltak már felhasználva. Megállapítása nyilván az ál­talunk feltárt épület említett oszloplábaira is érvényes. Nagy Lajos a 6. számú helyiséget a kettős templom baptisteriumának vélte még. 32 Ha az 1903-as ásatás tisztázta volna a helyiség tényleges rendeltetését, Nagy Lajos is mentesült volna a téves következtetéstől. A 6. számú helyiség rendeltetését felismerve, nagy­méretű, peristyliumos római villa rustica-nak tarthatjuk ezt az épületet. A peristyliumos villák a III. század végén, IV. század elején saroktornyos megoldással épül­tek már védelmi okokból. 33 A kékkúti villánál a 3. és 5. számú helyiségek voltak a bejárati oldalon emelkedő saroktornyok. A déli hom­lokzati torony legalsó szintje a 3. számú helyiség, mely­nek feltárása a nagyfokú bolygatottság ellenére is ered­ményes volt. A tornyot, mint a 7. számú képen látjuk, a villával egyidőben építették. A hosszúhetényi villa esetében a saroktornyokat utólag építették hozzá a ko­rábbi épülethez. 34 A 3. számú helyiség feltárásánál két építési periódust észleltünk, ami a részletrajzból ki is tűnik (7. kép). A tornyot a villa építésekor nagyobbra méretezték.

Next

/
Thumbnails
Contents