A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Sági Károly: Ókeresztény bazilikának vélt villa rustica hitelesítő ásatása Kékkúton

7. A villa déli saroktornyának részletrajza. 7. Detailzeichnung des südlichen Eckturmes der Villa. 7. La tour d'a.igle sud de la villa (plan de détail). 7. Фрагмент рисунка южной угловой башни виллы. Eredeti belmérete 5,9 Х5,7 m. Az 1903-as ásatás csak ezt az építési szakaszt figyelte meg, így adja tehát a helyiség belméretét Csák Árpád is.

35 A későbbi átépítés során a 3. és 2. számú helyiségeket elválasztó 80 cm vastag falat a padlószint alá bontották le és egy új, 97 cm vastag fal húzásával a 3. számú helyiséget 5,9 m-ről 3,7 m-re szűkítették le. A lebontott falon az 1903-as ásatás ajtónyílást jelez (2. kép). Ezt úgy magyarázhatjuk, hogy a kékkúti, 1903-as ásatás eredményeit felmérő Ikotits Sándor mérnök, szimmetria alapján rekonstruálta ezt a bejáratot. A 4. és 5. számú helyiségeket, a villa északi saroktornyát és a hozzá csatlakozó helyiséget, nem volt módunk feltárni a hitelesítő ásatás során. A két helyiséget elválasztó falon észlelt ajtónyílás adhatta az indítást az említett bejárat feltüntetéséhez. A feltáratlan részt ásatási alaprajzunkon (3. kép) szaggatott vonallal rajzoltuk, Ikotits felmérésének figyelembevételével. A déli homlokzati torony legalsó szintje, a 3. számú helyiség a 7. számú helyiség fűtőkamrája volt, a 7. számú helyiség fűtőcsatornája ugyanis ebbe a helyiségbe torkollik. Az 1903-as ásatás ezt nem vette észre és Ikotits alaprajza nyomán (2. kép) Kuzsinszky úgy gondolta még, hogy a 7. számú helyiséget magában a helyiségben, a fűtőcsatorna keleti végénél épített kemencéből fűtötték.

36 A helyiség járószintje megegyezett a pe ristylium fedett folyosójának járószintmagasságával. Ezekhez viszonyítva a 3. számú helyiség döngölt agyagpadlóját 1,29 m mélyen találtuk. A helyiséget járószintig feldúlta a szőlőforgatás, abban leletet nem találtunk. A 3. számú helyiséget túlzottan nagynak találhatták fűtőkamra céljára, ezért szűkítették belméretét. Ezt azért kell feltételeznünk, mert az átépítés nem pusztulást követő javítás eredménye. Az átépítés a torony egész felépítményének képét megváltoztatta, feltételezhetjük tehát, hogy az nem volt túlzottan magas. A fűtőkamra felett egy emeletszintet képzelhetünk még el. Cato azt javasolja, hogy a tűzifát a padláson tárolják,

37 nem lehetetlen tehát, hogy a torony emeleti szintje tüzelőraktárul szolgált esetünkben is. Az emeleti helyiséget csapóajtón át valószínű létráról közelítették meg. A 3. számú helyiség a fűtőkamra, belméretének szűkítésével bővült a 2. számú helyiség. Eredetileg 2,5 X 4,7 m méretű volt, az átépítés után a keskeny, folyosószerű helyiségből 4,6 X4,7 m méretű tágasabb rész alakult ki. A 2. számú helyiség padlószintje megsemmisült a szőlőforgatás során, így annyit mondhatunk csak róla, hogy padlószintje magasabban volt, mint a fűtőkamráé. A forgatást végző munkások szerint a helyiségnek döngölt agyagpadlója volt. 125