A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)
Sági Károly: Ókeresztény bazilikának vélt villa rustica hitelesítő ásatása Kékkúton
3. A kékkúti villa rustica ásatási alaprajza (1965). 3. Grabungsgrundriß der Kékkuter Villa rustica (1965). 3. Plan de fouilles de la villa rustica de Kékkút (1965). 3. План раскопки кеккутской виллы рустики (1965). alaprajzának összevetésénél а 6. számú helyiségnél találjuk a leglényegesebb eltérést. Csák Árpád az épület „középső nagytermének" vette ezt és hosszát 13,6 mnek, szélességét 9,7 m-nek adta meg. 21 A méretekben lényeges eltérés nincs is. Szerintünk a 6. számú helyiség hossza 14 m, szélessége 9,7 m. Csák Árpád és Sági János 1903-as ásatása csak a helyiséget határoló falak tisztázására szorítkozott, a belső teret nem vizsgálták át. A falak akkor lényegesen magasabban álltak, mint ásatásunk idején. Általában 20— 30 cm föld takarta csak őket, 22 így az 1903-as ásatás két olyan ajtónyílást is megfigyelhetett, amit mi nem tudtunk már észlelni. Az ajtónyílásokhoz csatlakozó pillérekből is egyetlen, 0,7 X 0,8 méretű kőlapot találtunk csak in situ, amit gyenge minőségű terrazzo padló vett körül. A kőlap alatt alapozás nem volt, a lesimított anyatalajon nyugodott. Az 1965. évi ásatás során az derült ki, hogy fedett folyosóval körülvett nyitott udvar, peristylium volt a 6. számú helyiség. A fedett, terrazzo-padlós folyosót 40 cm vastag falnégyszög választotta el az udvar nyitott részétől. Ennek a választófalnak a keleti felét elérte a kézi erővel történt forgatás. A kézierővel történt forgatás helyén csak az alapozás alsó részét találtuk meg, míg a fal nyugati részén egy 130 cm-es ajtónyílást is megfigyelhettünk. Hasonlót a keleti, bolygatott részen is feltételezhetünk. Ásatási alaprajzunkon (3. kép) a kézi erővel történt forgatás nyugati határát feltüntettük. A peristylium fedett folyosójának gyenge terrazzo padlója volt. Ez 3—4 cm vastag meszes, dolomitporos alapozásra öntött 5—6 cm vastag, téglazúzalékos habarcsból állott. Ennek a terrazzo padlónak a simított járószintje 60 cm mélységben feküdt a mai talajszint alatt, így a mélyszántást végző eke felületét igen megrongálta. A fedett folyosó észak-nyugati sarkában egy, a 10. számú helyiségbe vezető, 1,4 m széles ajtónyílást észleltünk. Ezt az ajtónyílást az 1903-as ásatás során nem találták meg. A peristylium nyitott udvarának talajszintje 7 cm-rel volt mélyebben, mint a fedett folyosó járószintje. Egyszerű, döngölt agyagból állott. A nyitott udvar vízlevezető csatornájának nyomát a kézi erővel végzett forgatásból adódó mélyebb bolygatás folytán nem tudtuk észlelni. Vízelvezetést jogosan tételezünk itt fel. A balácai villa a peristyliumának nyitott udvarában is közvetlenül a fal mellett volt a vízelvezető csatorna torkolatnyílása. 23 A peristylium folyosójának tetőzete a nyitott udvar felé lejtett. Az udvar szintjére hullva sok tegula és imbrex töredék került elő, köztük egy díszes imbrexvéget is találtunk (4. kép). Ez a díszes imbrex-vég antefixum-nak, párkánydísznek fogható fel. A Visici-i (Jugoszlávia) római villa peristyliumának udvarában két, Medusa-fejes antefixum is előkerült. Irma Cremosnik szerint szimbolikus jelentőségük volt ezeknek a ház védelmében. 24 Nagy Lajos is apotropeikus szerepet tulajdonít az Aquincumból ismert Medusa-fejes, vagy mitologikus ábrázolásokkal díszített antefixumoknak. 25 A későbbiekben rátérünk majd arra, hogy a kékkúti villa tulajdonosa keresztény volt. Vallása parancsának megfelelően szakított a korábbi pogány 4. Díszes imbrex vég a peristyliumból. 4. Prachtvoller Imbrex-Abschluß aus dem Peristyl. 4. Bout d'imbrex orné du péristyle. 4. Украшение из перистиля. 123