A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)
Sági Károly: Ókeresztény bazilikának vélt villa rustica hitelesítő ásatása Kékkúton
]. A kékkúti villa rustica rétegvonalas helyszínrajza. 1. Der mit Schichtlinien versehene Lageplan der Kékkuter Villa rustica. 1. Plan des lieux stratifié de la villa rustica de Kékkút. 1. Рисунок кеккутской виллы рустики в разрезе. még feltűnőbb az a körülmény, hogy а 85 m távolságban fekvő nagyobb épület (174. ábra) homlokzata előtt két hatalmas, áttört művű Krisztus-monogrammos tégla került felszínre (175. ábra), melyeknek szerény véleményem szerint szerves összefüggésben kellett állniok magával az épülettel. Ha nem egyházi célú építményre gondolunk, bajos megállapítani a monogramok hivatását, de az alaprajz — úgy, mint Sági felvette — egyáltalán nem bazilikatípusú." A két kékkúti épületet Nagy Lajos tárgyalja azután részletesebben. Nagy Lajos 1931-ben, Kuzsinszky összefoglalása nyomán írt munkájában ókeresztény bazilikának vette az 1903-ben feltárt kékkúti épületeket. 17 A kisebb épületet „apsis nélküli teremtemplom" néven ismertette és rekonstruálta annak belső beosztását is. A nagyobbik, bennünket most érdeklő épületet „kettős templom" néven írta le. 1938-ban, Pannónia ókeresztény emlékeiről írt nagy összefoglalásában is ezt a véleményt ismételte meg. 18 Alföldi András, mint említettük, rámutatott már, hogy a nagyobbik épület nem bazilika-típusú, ugyanakkor az épület egyházi célú rendeltetését valószínűnek vette. Érthető tehát, hogy a kutatás elfogadta Nagy Lajos megállapítását. 19 Hitelesítő ásatásunk adott lehetőséget ahhoz, hogy a kérdéshez más szemszögből szóljunk hozzá. Eredményeink eltérnek Nagy Lajos megállapításától. Ezzel kapcsolatban azonban hangsúlyozottan le kell szegeznünk azt, hogy Nagy Lajos befejezetlen ásatás téves eredményei alapján dolgozott, az ásatási hiányosságokkal viszont nem számolhatott. Kékkút korábban Zala megyéhez, ma Veszprémhez tartozó község. A falu északkeleti szélén, a Kővágóörsre vezető országút északi oldalán húzódó domblejtőt régebben Maktyáni dűlőnek, ma Savanyúkúti dűlőnek nevezik már. A nyugatról keletnek lejtő domboldal 50 cm-es rétegvonalakkal készített felmérését Virágh Dénes volt szíves elkészíteni. Ezen a szőlőforgatás során talált és általunk újból feltárt római épületet feltüntetve, kiderül, hogy az épület pontosan a lejtőirányban épült fel (1. kép). Csák Árpád és Sági János 1903. évi ásatásából fennmaradt és Kuzsinszky Bálint összefoglalásából ismert 20 alaprajz (2. kép) alapján az úgynevezett nagyobb kékkúti bazilikával, vagy „kettős templommal" azonosítható az az épület, amelynek hitelesítő ásatását elvégezhettük. A kisebb épület, vagy „apsis nélküli teremtemplom" nem esett már a szőlőforgatás számára kijelölt területre, arról tehát nem beszélhetünk. Hitelesítő ásatásunk során csak az épület tisztázására szorítkozhattunk, környezetével nem foglalkozhattunk már. Munkánk nyomán észlelt épület alaprajzát a 3. számú képen mutatjuk be. Az egyes helyiségeket Kuzsinszky Bálint alapján számoztuk mi is. Az indokolja ezt, hogy Nagy Lajos is a Kuzsinszky-féle számozásnak megfelelően beszél az egyes helyiségekről. Az 1903-as ásatás (2. kép) és a mi ásatásunk (3. kép) 2. A kékkúti villa rustica ásatási alaprajza (1903). 2. Grabungsgrundriß der Kékkuter Villa rustica (1903). 2. Plan de fouilles de la villa rtstica de Kékkút (1903). 2. План раскопки кеккутской виллы рустики (1903). 122
