A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Sági Károly: Ókeresztény bazilikának vélt villa rustica hitelesítő ásatása Kékkúton

Ókeresztény bazilikának vélt villa rustica hitelesítő ásatása Kékkúton A kővágóörsi Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Kékkúton, a Savanyúkúti dűlőben 1964 decemberében szőlőtelepítést kezdett és a telepítéshez traktorral mélyszántást végeztetett. A munka során római alapfalakat és padlószinteket találtak, amelyeket az eke kiforgatni nem tudott, ezért 1965 januárjában kézierővel kezdték el az épületmaradványok eltávolítását. A történtekről néhai Jámbor Lajos írásban értesítette a Balatoni Múzeumot, melynek gyűjtőterületéhez tartozik Kékkút is. Levelének vétele után Kékkútra utaztunk, ahol a szőlőforgatási munka és az épületmaradványok kibányászása még tartott. A dolgozóktól egy nagyobb és egy kisebb római oszloplábat, valamint egy kézimalom két, összeillő lapját átvettük. Ezek tálalási helyére és leletkörülményeire is kaptunk adatokat. A Termelőszövetkezet a munkát kérésünkre a leletmentő ásatásig beszüntette. 1965. április 1—18-a között kisebb leletmentést végeztünk a lelőhelyen. Munkánk során nyilvánvaló lett, hogy az úgynevezett nagyobb kékkúti ókeresztény bazilikát fenyegeti a megsemmisülés. Az épület jelentősége részletesebb feltárást igényelt, amit 1965 júliusában és augusztus első felében végeztünk el. Az említett munkákban Füzes F. Miklós archaeobotanikus kezdettől részt vett. Ásatásunk befejezése után a Termelőszövetkezet befejezte az alapfalak megsemmisítését és a területet szőlővel ültette be. Az ásatás eredményeit az alábbiakban foglalhatjuk össze : Kékkút északkeleti szélén, a Maktyáni dűlőben található római települési jelenségekre Rómer Flóris figyelt fel.

1 A Maktyáni dűlő a mai Savanyúkúti dűlővel azonos. A dűlő a híres kékkúti ásványvízforrástól kapta ma használatos nevét. Csák Árpád és Sági János 1899ben ismerték meg ezt a lelőhelyet, mikor a Balatoni Múzeum megbízásából régészeti lelőhelyek szempontjából átvizsgálták a Balaton környékét.

2 A lelőhely a kékkúti tanító javadalomföldje volt akkor, ahol Csák és Sági látogatása után pár évvel különböző római oszlopfők kerültek elő, melyeket Kauzli Kálmán tanító a Balatoni Múzeumnak ajándékozott.

3 Az ajándékozást követően a Balatoni Múzeum ásatott a lelőhelyen. Csák Árpád 1903. augusztus 10-én kezdte el az ásatást, amely a megmaradt bérjegyzékek szerint szeptember 26-ig tartott.

4 Csák Árpád jogtudományi szigorlatát fejezte be akkor, így csupán augusztus 16-án, augusztus 30-án, szeptember 8-án és 20-án tekintette meg az ásatást Ikotits Sándor mérnök társaságában,

5 aki a feltárt alapfalak térképezését végezte el. A bérjegyzékek szerint Sirsom János keszthelyi kőművesmester, Lipp Vilmos, majd Csák Árpád ásatásainak állandó előmunkása kezdettől végig dolgozott az ásatásnál, Csák szokott munkásmódszerét valósítva meg. Ezt a módszert a fenékpusztai 2. számú ókeresztény bazilika hitelesítő ásatása során jól megfigyelhettük,

6 de másutt is észleltük.

7 Csák ásatási módszerének a megtalált alapfalak követése volt a lényege, ugyanakkor a szobabelsők feltáratlanok maradtak. A kékkúti ásatás eredményeiről Csák Árpád a Keszthelyi Hírlapban ad rövidesen számot.

8 Egy nagyobb és egy kisebb épület feltárását írja ott is, a feltárt épületek alaprajzát azonban nem közölte. A kékkúti ásatást később Kuzsinszky Bálint foglalta össze és a két feltárt épület alaprajzát és helyszínrajzát is adta Ikotits Sándor mérnök által készített felmérések alapján. E felmérések ma is a Balatoni Múzeum birtokában vannak. Kuzsinszky Bálint szerint

9 a Balatoni Múzeum 1902-ben, Sági János vezetésével ásatott Kékkúton. Az újabb szerzők Kuzsinszky nyomán Sági János munkájának tartják a kékkúti ásatást.

10 Sági Jánost néprajzi kérdések érdekelték, a Balatoni Múzeum néprajzi anyagát gyűjtötte és kezelte.

11 Az akkori, társadalmi munkában végzett muzeológiai munka időszakában természetes, hogy Csák Árpád akadályoztatása esetén Sági János is segített a kékkúti ásatás irányításánál. Csák, mint láttuk, nem túl sokat foglalkozhatott ezzel az ásatással, így természetesnek vesszük, hogy Sági János is bekapcsolódott abba. Madarassy László szerint

12 Sági János valóban közreműködött az ásatásnál és így adhatott bizonyos leletekről felvilágosítást Kuzsinszky Bálintnak.

13 Mindezt figyelembevéve az 1903-as kékkúti ásatást Csák Árpád és Sági János közös munkájának tekinthetjük.

14 Kuzsinszky Bálint könyvének kékkúti részletével

15 az Archaeológiai Értesítő A. A. aláírású írója foglalkozott azután. A cikkíró személyét nem nehéz Alföldi Andrással azonosítani, aki a következőket mondja:

16 „Kékkút községben a Balatoni Múzeum részéről Sági János ásta fel a bennünket érdeklő két épületet. A kisebbik formája (172. ábra) nagyjában megfelelne a keresztény templom „apsidenlose Saalbau" típusának, mely körülmény felemlítésére az csábít, hogy itt is előfordulnak kis oszlopocskak, melyek kapiteljei a római oszlopfő késői, leegyszerűsített alakját mutatják. De 121