A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Körmendy József: Fa- és sövénytemplomok a Veszprémi Egyházmegye területén a XVIII. században

12 Sági Károly szíves közlése szerint Keszthely város levéltárában (elhelyezve a zalaegerszegi Megyei Levéltárban), az 1187. számú kötetben, ami 1800 és 1804 közt keletkezett, a 3-ik lapon „Boronából házakat építeni tilos" című rendelkezés olvasható. 13 V. Névtár 1963, 11. 11 Pfeiffer, 145, 150, 155. 15 Kislexikon. A—Z. Bp. 1968, 672, 502, 372, 259. 1 ' Hálás köszönetet mondok mindazoknak, akik munkám elkészítésében segítségemre voltak. Külön msg kell emlékeznem dr. Kredics László veszprémi püspöki levéltárosról, dr. Takács Endre a veszprémi Megyei Levéltár igazgatóról, dr. Pfeiffer János prépost-kanonokról, Angyal Vendel veszprémi püspöki számvevőről, a Veszprém Megyei és Országos Levéltár dolgozóiról, végül dr. Keresztúry Dezsőről a Széchényi Könyvtár főosztályvezetőjéről, aki szíves volt kéziratomat átnézni. 17 Maria Achel seu ad Quercum. Achel=Eichel tölgymakk, quercus = tölgy, innét a Makkos Mária név. 18 Magyarul: Minden ember hazug, csak egyedül az Isten igaz(mondó). Az Üdvözítő Ürnak 1698. esztendejében. 19 Genthon, 21: „Épült 1726—1736 közt", adat a fatemplomra vonatkozik. 20 Pehm, 463., Napló, 331. ref. templomokat említ. 21 A templom építési időpontja: Pehm, 461,: 1762 (1753). Genthon, 201 : 1759. 22 Zsiray Lajos szíves közlése alapján. 23 Kováts, II. 461, sövénytemplomról nem tud. A jelenlegi templom építését 1720-ra teszi. 24 Genthon, 151,1732. év építési évszáma a fatemplom restaurálásának éve. 25 Entz—Gerő, 162, szeYint a templomot 1756-ban Széchenyi Antal állíttatja helyre. 2

" A mértékek az aktához csatolt egykorú papírszeletkéken vannak megadva. A hosszúság mértékegysége : 0,205 m ( x 64), a szélesség mértékegysége: 0,228 m ( x 32). 27 A nágocsi reformátusok midőn látták, hogy számuk fogyatkozása miatt nincs reményük ,,a privatum exercitiumhoz", arra kérték a Somogy vármegyei hatóságot, hogy iskolamestert alkalmazhassanak, és „egy a végre sárbul és fábul építtendő oratóriumotskánkban naponként könyörgéseket tehessen, s azon kívül kisdedeinket a nationalis mód szerint taníthassa". (Vpl. XVI-K /14/2. évszám nélkül.) 28 Genthon, 229, szerint a ref. templom 1737-ben épült. 29 Genthon, 229, szerint a kőtemplomot 1762-ben a Bosnyák család építtette. Az 1778. Canonica Visitatio leírja, hogy Bosnyák Márton a régi fatemplomra pénzt gyűjtött, nem tudni elszámolt-e, bizonyára a végrendelstileg a templomra hagyott összegben a gyűjtött alamizsna is benne volt. (Vpl. A8/11, 203. — A8/13, 124.) 30 Az 1778. Canonica Visitatio sövénytemplomot említ. (Vpl. A8/13, 205.) 31 Kaposvár és Mernye között feküdt. A Veszprémi Egyházmegye 184l-es térképén Kenderes-Újfalu néven jelölve. (Vpl. E. 50.) 32 1738-ból való másik feljegyzés szerint a régi romok feletti kápolna veszszőfonásból készült. (Pfeiffer, 116.) 33 Napló, 286., szerint a templom visszavétele 1749-ben történt. 34 Pehm, 462; Napló, 329., evangélikusokat említ. 35 Kováts, II. 435., szerint a kőtemplom 1640-ben épült. 3

" Kováts, II. 440., szerint 1790 előtti templom sövényből készült. 37 Kemény—Gyimesy, 89., talpas fatemplomot említ. 38 A zágrábi vizitaciók „capella"-nak írják. (Pfeiffer, 62, 101.) 39 1748. Canonica Visitatio szerint Szent Anna tiszteletére. (Vpl. A8/9, 622.) 40 A kérés eredményéről nem tudunk. 41 A zágrábi Canonica Visitatio (1731, 1738, 1742.) szerint kőből épült templom állt itt. Szentélye deszkaboltozatos, amelyet égszínkékre festettek é.s aranysárga csillagokkal díszítettek. A többi rész lapos famenynyezetű volt. (Pfeiffer, 59, 67, 91.) 42 Az 1698. évi Canonica Visitatio idején még állt a boltozatos kőtemplom toronnyal és 1 harangocskával. (Pfeiffer, 136—137.) 43 A megvizsgált területen használatban levő istenházak kb. 40—60 százaléka fából és sövényből készült a XVIII. század folyamán. (Vö. Peták, 55, 57., Napló, 333.; Pehm, 459—463.) 78