A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Keve András–Sági Károly Jenő: Emlékezés Vönöczky Schenk Jakabra (1876–1945)

kezdve Magyar Kir. Ornithológiai Központ lett az intézmény neve.

35 A maga korában jelentős eredményben Schenk Jakab munkájának is nagy része volt, ennek elismeréseként 1908 óta a VIII. fizetési osztályba sorolva kapta illetményét.

36 Berlinben, 1910. május 30-tól június 4-ig tartott V. Nemzetközi Madártani Kongresszuson Herman Ottó, Csörgey Titusz és Schenk Jakab képviselték a Központot. A kongresszus öt szakosztálya közül a másodiknak, amely a madárvonulással foglalkozott, Herman Ottó lett az elnöke, Schenk a jegyzője. Schenk „Kísérlet a madárvonulás kutatásában" címmel előadást is tartott.

37 1914-ben az angol Witherby kereste fel Schenket, hogy az angliai madargyúrűzés megindításához tanácsot és gyakorlati útmutatást kapjon.

38 Ekkor tört ki az első világháború, Schenk Jakabot is katonának hívták be. Harctéri szolgálatból hátországi beosztást kapott, így madártannal tudott foglalkozni ebben az időben is.

39 1916-ig Schenk szerkesztette az Aquila-t, melynek csak ez évi száma jelent meg Chernél szerkesztésében.

40 1918-ban Schenk Jakabot tudományos munkássága elismeréséül titkári címmel a VII. fizetési osztályba sorolta felettes hatósága.

41 Schenk nevét már ekkor a nemzetközi tudományos világ jól ismerte. 1920-ban a holland Madárvédő Egyesület fennállásának huszonöt éves évfordulójára kiadott emlékkönyvben külön méltatják a magyar madárvédelem és természetvédelem terén elért eredményeit.

42 Szinte természetes ezek után, hogy amikor 1922-ben Magyarországon járt Gilbert Pearson, az ICBP (Nemzetközi Madárvédelmi Bizottság) alapító elnöke, majd a holland Drijver, Schenk Jakab kalauzolta őket. Bemutatta nekik a Kis-Balatont is, melynek pusztuló kócsagállományára megrázó cikkben hívta fel a tudományos világ és a közvélemény figyelmét.

43 Schenk meggyőzte külföldi vendégeit a Kis-Balaton madárvilágának nemzetközi jelentőségéről, így megszerezhette anyagi támogatásukat is „kócsagőr" alkalmazásához.

44 Az első „kócsagőr" a vörsi Gulyás József lett, aki 1945-ig töltötte be ezt az állást, mikor magas kora miatt nyugdíjba kényszerült. Az első világháború után 1926-ban tartották az első nemzetközi madártani kongresszust Koppenhágában. A VI. Nemzetközi Madártani Kongresszus elnöki megnyitójában dr. Hartert külön elismeréssel nyilatkozott Schenk Jakab erdei szalonka vonulási viszonyait tárgyaló dolgozatáról és Lambrecht Kálmán fosszilis madarakról szóló kézikönyvéről.

46 Schenk említett dolgozata adott egyébként impulzust a német Gröbbels fiziológusnak a madarak egyensúlyozó szerveinek tanulmányozásához.

47 A Kongresszuson Schenk május 2-án előadást tartott. Előadását az Aquila teljes terjedelmében közölte. A Budapesten, 1927-ben megrendezett X. Nemzetközi Zoológiai Kongresszuson Schenk is tartott előadást. Előadásának magyar szövege az Aquila-ban jelent meg.

49 A madarak áttelepülését vizsgálta, így ez az első magyar zoodinamikai tanulmány. Pozitív gyűrűzesi eredményeket foglalt össze, így előadása és cikke nemzetközi viszonylatban is úttörő jellegű. 1927-ben Schenk igazgatói címet kapott.

50 Az akkor már Madártani Intézet nevet viselő intézménynek 1922től Csörgey Titusz volt a vezetője, kinek 1927-től hivatalosan is Schenk lett a helyettese. Az Intézet tudományos életének irányítása Herman Ottó 1914-ben bekövetkezett halála

51 után Schenk kezébe került, a földművelésügyi minisztérium, azonban csak 1927-ben hagyta jóvá hivatalos formában is ilyen irányú tevékenységét. Az első világháborút követő évek a gazdasági krízis jegyében teltek el. A felettes hatóság nem tekintette eléggé gyakorlati intézménynek a Madártani Intézetet, így annak anyagi lehetőségei egyre rosszabbak lettek.

52 Schenk Jakabnak is része volt abban, hogy a Madártani Intézet kiheverte ezt a válságos időszakot, tudományos eredményekben és jó szakemberekkel bővülve fejlődhetett tovább. Schenk Jakab örökölte Herman Ottó agilitását. Világosan tudta, hogy a komoly tudományos munka alapja a jó szakkönyvtár. A vázolt gazdasági nehézség ellenére a külföldi kapcsolatok bővítésével és a folyóiratcsere kiszélesítésével naggyá fejleszthette az Intézet könyvtárát.

53 Schenk szerette és becsülte Herman Ottót, méltó emléket akart állítani mestere nevének. A főváros kezdeményezésére 1928 őszén a Debrői út nevét, ahol akkor a Madártani Intézet működött, Herman Ottó útra változtatta át.

54 A toll volt Schenk igazi erőssége, nem szívesen adott elő. A hazai tudományos üléseken viszonylag ritkán hallatta szavát,

55 a nagy nemzetközi kongresszusokon, amikor Magyarországot képviselte, kötelességének érezte, hogy előadjon. 1928-ban a Nemzetközi Madárvédelmi Bizottság genfi előértekezletén tartott előadását az Aquila közölte.

56 Felettes hatósága ez évben érdemei elismeréséül a VI. fizetési osztályba léptette elő.

57 1929. március 1-én a Természettudományi Társulat ülésén bemutatta a madarak vándorútjáról készített térképét

58 Élete munkásságának jelentős eredményét rögzítette ez az 1928-ban elkészült térkép. 1930-banrészt vett Schenk is a VII. Nemzetközi Madártani Kongresszuson Amsterdamban és június 3-án a Kongresszus második osztályában előadást is tartott.

59 Előadásának magyar szövegét az Aquila közölte.

60 1935-ben nyugalomba vonult Csörgey Titusz kísérletügyi főigazgató, a Madártani Intézet vezetője.

61 Az Intézet vezetésére Schenk Jakab kapott megbízást, majd 1936-ban főigazgatóvá nevezték ki.

62 A Madártani Intézetet Herman örökségének tekintette és bár nem volt bürokrata, szóban és írásban igyekezett Intézete érdekeit szolgálni. Ez a feladat meglehetősen elvonta kedves kutatásától. Megjelent továbbra is a külföldi kongresszusokon. Ott volt a Nemzetközi Madárvédelmi Bizottság 1937-es bécsi ülésén,

63 részt vett az 1938-ban. Rouenban tartott Nemzetközi Madártani Kongresszuson.

64 Az ICBP európai alelnökévé választották akkor.

65 Nevét ismerte már a világ! 1939-ben kitört a második világháború. Véletlen-e, hogy Schenk Jakab világszerte ismert nevét Vönöczkyre változtatta?

66 Aligha! Magyarságát kívánta dokumentálni, azt a magyarságot,