A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Keve András–Sági Károly Jenő: Emlékezés Vönöczky Schenk Jakabra (1876–1945)

amit német-ajkú rokonságával szemben is ismételten hangsúlyozott.

67 1941-ben főigazgatói ranggal nyugdíjazták, de megbízott igazgatóként továbbra is kezében hagyták az Intézet vezetését.

68 Már fiatal korában is sokat betegeskedett, ennek ellenére hallatlan energiával végezte kutatómunkáját és járta a terepet. Dolgozott szinte éjjel és nappal. Remek könyvtára lehetővé tette, hogy még a családi körben is kutatásának éljen. Amint tehette, könyvtárába húzódott vissza és szorgos munkával, remek tudományos érzékkel cédulázta a madártan egyre bővülő irodalmát. Élete vége felé új kutatási irányba kezdett. A madártan kultúrtörténeti kapcsolatai érdekelték. Megírta a magyar solymászat és magyar sólyomnevek történetét. Hatalmas, fél termet betöltő cédula-anyaga 1945-ben megsemmisült,

69 csupán utolsó munkáinak céduláiból maradt ránk egy töredék.

70 Töredékben maradt anyaggyűjtése is bizonyítja, hogy cikkei, előadásai teljességre törekedve, nagy felkészültséggel készültek. Az óriási munkatempó, az átdolgozott éjjelek kikezdték gyenge egészségét. Az 1930-as években már többször szorult beteg szíve kórházi ápolásra. 1944 januárjában kiújult szívbajával sokáig feküdt a budapesti János-kórházban. Naponta tájékoztatta magát Intézete ügyeiről, melynek vezetését még akkor sem engedte ki kezéből.

71 A balkáni kacagógerléről írt kis cikkéből tudjuk meg, hogy 1944. április 7-től május 5-ig a balatonfüredi Szanatóriumban ápolták.

72 Balatonfüredről a nyugalmasabbnak ígérkező Kőszegre, fiához ment betegszabadságra. „Az Intézet iránt érzett mindenek felett álló szeretetére és munkakedvére jelismző, hogy betegsége alatt egy pillanatra sem engedte ki kezéből az Intézet irányítását, különösen az akkor sajtó alatt álló Aquila-kötet szerkesztését és még korrigálását is sajátkezűleg végezte el" — mondja Vertse Albert és hozzáteszi, hogy betegágya és az Intézet között 1944 december haváig volt postai kapcsolat. A háború vihara elérte Kőszeget is. 1945 február 22én bombatámadás érte a városkát. Akkor oltotta ki szívroham Vönöczky Schenk Jakab értékes, munkás életét.

74 Kőszegen temették el. Vönöczky Schenk Jakab abban a korban élt, amit a magyar zoológia hőskorának nevezhetünk. A század1 Vönöczky Schenk Jakabné szíves szóbeli közlése alapján. 2 Kéve A., Vasvári Miklós, Vönöczky-Schenk Jakab és Doming Henrik emlékezete. Állattani Közlemények 48 (1961) 5. 3 Vönöczky Schenk Jakabné levélben közölt adatai alapján. 4 Uo. 4

a. Schenk Jakab levele nyomán. A levelet Tarján Tibor közli, Békéscsaba és vidékének madárvilága című cikkében. (Békéscsaba monográfiája, 1935) 5 Vönöczky Schenk Jakabné levélben közölt adatai alapján. e Schenk Jakab levele, Tarján említett cikkében. 6

Uo. «Uo. 7 Csörgey T., Vönöczky-Schenk Jakab kísérletügyi főigazgató, a Madártani Intézetigazgatója 1876—1945. Aquila 51— 54(1944—45)212. 8 Lambrecht K., Herman Ottó az utolsó magyar polihisztor élete és kora. Bp., 1920. forduló idejére már eléggé felhalmozódott faunisztikai anyagot fel kellett dolgozni, összegezni a jövő kutatása számára. Ebből a munkából Vönöczky Schenk Jakab alaposan kivette a részét. Összeállította a faunakatalógust és a magyar madártan irodalmát 1910-ig.

75 Herman Ottó a következőket írta Schenk cikkére: „A suum cuique" és a tökéletes objectivitásnál fogva mintaszerű bevezetés 1914. júl. 16-án Herman Ottó."

76 Herman egyébként külön szekrényeket csináltatott a munka cédula-katalógusának . Vönöczky Schenk Jakab összeállította a magyar fauna-katalógus madártani részét, aminek harmadik, korszerűsített jegyzéke 1938-ban jelent meg.

77 Az 1929-ben újból kiadott Brehm-ben az addigi magyar madárfaunisztikai adatokat és ismereteket foglalta össze.

78 Ez a munka ma is alapvető, bár a kiadó értelem nélkül rövidítette Vönöczky Schenk szövegét. A munka magyar vonatkozásai az akkori ismeretek alapján tökéletesek. Vönöczky Schenk munkásságának madárvonulással foglalkozó része úttörő kezdeményezés. Munkásságának jelentős alkotásai azok az összefoglalások, amiket az egyes madárfajokról írt. Elméleti kutatásait a Deutsche Ornithologische Gesellschaft 1923-ban levelező tagsággal; az Ornithologische Gesellschaft in Bayer 1926-ban tiszteleti tagsággal; az American Ornithologists' Union 1926-ban levelező tagsággal; az Ornithologisk Föreningen i Finnland 1927-ben levelező tagsággal; a British Ornithologists' Union 1930-ban levelező tagsággal; a finn Zool.-Bot. Föreningen 1942-ben levelező tagsággal jutalmazta.

79 Vönöczky Schenk Jakab a magyar természetvédelem egyik előharcosa volt. Ennek elismeréséül 1922-ben az Audubon Society és a Club van Nederlandsche Vogelkundigen levelező tagjául választotta, 1932-ben az R. Society for the Protection of Birad tiszteleti tagja lett.

80 Ezzel függött össze, hogy 1938-ban az ICBP európai bizottsága alelnökének választotta. Huszonöt éve tett pontot a halál Vönöczky Schenk Jakab tudományos eredményekben gazdag életének végére. Az évfordulót használjuk fel arra, hogy a magyar tudományos élet és a hazai természetbarátok számára életének felvázolása mellett gazdag irodalmi hagyatékát is összegezzük. Kéve András—Sági Károly Jenő s Kéve A., i. h., 5. 10 Vönöczky Schenk J., ötven év. Aquila (1943) 25. — Aquila 4(1897) 186. 11 Vönöczky Schenk J., i. h., 25. 12 Aquila 5 (1898) 306. — Vönöczky Schenk J., i. h., 25. 13 Vönöczky Schenk J., i. h., 25. 14 Kéve A., i. h., 7. 15 Csörgey Titusz hagyatékából a Balatoni Múzeumba került levél. 18 Vönöczky Schenk Jakabné levélben közölt adata nyomán. "Aquila 9 (1902) 233. 18 Leckekönyve a Balatoni Múzeum tulajdonában. 19 Vönöczky Schenk J., i. h., 28. 20 Aquila 10(1903)293. 2t Warga K., A M. Kir. Madártani Intézet személyzeti kimutatása kronológiai sorrendben. Aquila 50 ( 1943) 420. — Aquila 13(1906) 254. 22 Aquila 14(1907)361. 23 Kéve A., i. h., 7. JEGYZETEK 8