A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)
Keve András–Sági Károly Jenő: Emlékezés Vönöczky Schenk Jakabra (1876–1945)
1899-ben, mint egy éves „önkéntes" katonai szolgálatra vonult be az osztrák—magyar közös 14. Inf. Regimenthez. Százada a tiroli Niederdorfban állomásozott. Innét írta 15 volt munkatársának és barátjának, Csörgey Titusznak 1901. április 4-én: „Furcsa gusztusa van a németnek, mikor Niederdorfnak nevezi ezt a falut, mert hiszen csak 1150 m magasságban fekszik". Ez az apró, gúnyos megjegyzés mutatja, hogy Schenk német csengésű neve ellenére is magyarnak érezte magát! A katonaéletet nehezen viselte. „Annyira megszűntem »én« lenni, hogy semmi sem számít" írja említett levelében. Nemcsak érzékeny egyéniségének elnyomása, anyagi helyzete is nehezítette létét: „Fájt ugyan, hogy a többi magyar fiúval együtt nem mehettem haza szabadságra, de mit csináltam volna otthon komisz jáger ruhámban ..." Arra ugyanis nem volt lehetősége, hogy „extra ruhát" csináltasson, mint a többi „önkéntes". Barátai és Herman Ottó apró ajándékai csak a lét nehézségein segítették át. így írt erről Csörgeynek idézett levelében: „Az 5 forintot megkaptam, igen kapóra jött, jórészt ki is adtam már avval a 15 forinttal együtt, a mit a főnök úr küldött..." Egyetemi tanulmányait be akarta fejezni, azonban ahhoz is pénz kellett. Fizetése az Ornithológiai Központnál csak a megélhetéshez volt elég, abból megtakarítani nem tudott. Leszerelése után 1901-ben és 1902-ben Sajókazán, Radvánszky bárónál nevelősködött. 16 1902 nyarán két hónapot újból a Központban dolgozhatott ideiglenesen, ahol akkor főként a kakukk-vonulást tanulmányozta. 17 Ezt követően a budapesti tudományegyetemre iratkozott be, 18 hogy befejezze Kolozsvárott megkezdett tanulmányait. Úgy látjuk, több körülmény is közrejátszott abban, hogy mégsem szerzett számtantanári oklevelet. Érdeklődése ekkor már teljesen a madárvilág felé fordult, valószínű ez volt az alapvető ok. Közben az Ornithológiai Központ életében is változások történtek és a változások biztos jövőt ígértek már az Intézet dolgozóinak. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium keretéből 1901. január 1-én a Földművelésügyi Minisztérium kötelékébe került az Ornithológiai Intézet. A Magyar Nemzeti Múzeum két szűk és sötét helyisége helyett ekkor a József körút 65. számú ház I. emeletén négy nagy termet kaptak, ahol a munkaszobák mellett a gyűjtemények számára is alkalmas hely jutott. 19 1903 szeptemberében Vezényi Árpád asszisztens kivált az Ornithológiai Központ kötelékéből, a megüresedett állást Schenk Jakab tanárjelölt kapta meg. Folytatta a kakukk-vonulás feldolgozását, amit 1902 nyarán kezdett el, de be nem fejezhetett. 20 Választásának helyességét az idő igazolta! 1905-ben a X. fizetési osztályba sorolták, 1906-ban a IX. fizetési osztályba nevezték ki. 21 A Magyar Nemzeti Múzeum tudományos kutatói is ebben a fizetési osztályban kezdték akkor közszolgálati pályájukat. Herman Ottó, a Magyar Ornithológiai Központ igazgatója 1907. augusztus 1-én egy éves szabadságra ment. Az Intézet vezetését Csörgey Titusz vette át erre az időre, a magyar madártan tudományos folyóiratának, az Aquila-nak szerkesztése viszont egészében Schenkre hárult. 22 A szerkesztési munka nem volt új feladat számára, hiszen Herman mellett 1905-től lényegileg ő végezte már ezt a munkát. 23 Herman Ottó 1908. november 1-én másodízben is kapott egy év szabadságot, hogy a magyar ősfoglalkozásokról készülő nagy művét befejezhesse. 24 Ez alatt az idő alatt ugyancsak Schenk Jakab szerkesztette az Aquila-t. 25 Nemcsak az Aquila szerkesztési feladatait látta el, a megjelenő cikkeket is ő fordította németre. Herman kívánsága volt, hogy az Aquila párhuzamos magyar és német szöveggel közölje a közleményeket, hogy a nemzetközi tudományos világ maradék nélkül hasznosíthassa a magyar madártan eredményeit. 26 Schenk azonban nemcsak fordított és szerkesztett, a madárvonulással és madárvédelemmel kapcsolatos jelentős levelezést is ő intézte. 27 Arra is maradt ideje, hogy 1908 tavaszán Szlávy Kornél társaságában az Al-Duna ártereinek madáréletét tanulmányozza. 28 A Német Ornithológiai Egyesület ez évi közgyűlésén Schenk Jakab képviselte az Ornithológiai Központot. Október 3-án a közgyűlésen előadást tartott a fehér gólya magyarországi vonulásáról. 29 1908. év egyébként jelentős a magyar madártan történetében. A dán Mortensen 1899-ben kezdte a madarak gyűrűzését, hogy ennek segítségével kutathassa vonulásukat. A német Thienemann 1904-ben vette át a módszert, amitől a szakemberek általában nem sokat vártak. Schenk felismerte a madárgyűrűzés jelentőségét, a magyar szakemberek ellenvéleménye ellenére is volt bátorsága ahhoz, hogy Herman Ottónak javasolja a gyűrüzés bevezetését. Herman elfogadta Schenk javaslatát, így Magyarország harmadiknak a világon, 1908-ban megkezdhette ezt, a ma már világviszonylatban nagy sikerrel alkalmazott kutatási módszert.'' 0 Ezzel Schenk munkaköre új feladattal bővült. Szinte fáradhatatlan volt ebben is. Ha az egykori gyűrűzési jelentéseket 31 nézzük, azt látjuk, hogy szinte állandóan vonaton ült. A gólyákkal kezdte ezt a munkát. Egyik nap Erdélyben gyűrűzött, néhány nap múlva már a Csallóközben találjuk, majd a Bácskában, vagy az Alföldön. Egyúttal gólya-katasztert is készített. Schenk munkája már az első évben jelentős eredményt hozott: az általa gyűrűzött gólyák afrikai visszajelentéseit. 32 A gólyák után a nádasok madártelepein végezte a gyűrűzést, gémeket, kárókatonákat, kócsagokat jelöl. Járt az Obedszka-Barában, az Adonyi-szigeten, Hárosszigeten, Bellyén, legkedvesebb munkaterülete azonban a Kis-Balaton. A Kis-Balaton akkor a Festetics hitbizomány tulajdona volt, kócsagállományának pusztulása hívta fel Schenk figyelmét a természetvédelemre, melynek hazánkban előharcosa lett. Mai természetvédelmünk java része Schenk munkásságán, kutatásain alapszik. Gyűrűzésének harmadik színtere a puszta. Ürbő és Schenk neve összeforrtak egymással. Az első nagyarányú dankasirály eredmények Schenktől származnak, de még kiemelkedőbbek sikerei a bíbicekkel, cankókkal kapcsolatban. 33 Ürbői kutatásai alapján a Földrajzi Társaság Alföldi Bizottságának tagjává nevezték ki. 34 Az Ornithológiai Központ eredményei alapján Darányi Ignác akkori földművelésügyi miniszter 1909-ben az állami intézetek sorába emelte a Központot és ettől 6
