A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

T. Knotik Márta: Zászlók restaurálásáról

SZÁRÍTÁS A most következő művelet gondos elvégzése nagy mértékben befolyásolja a műtárgy restaurálásának sikerét. Az erősen rongált állapotban levő textíliák nem vasaihatók, ezért szá­rításuk egyben kisimulásuk is kell hogy legyen. A gyors szá­rításra legalkalmasabb a papírvatta használata. 11 Alkalmazá­sával elkerülhetjük a régi vásznak, hajtások és szélek mentén történő visszasárgulását. A negyvennyolcas zászlót (2.) gyengén kinyomva emeltük ki az öblítő vízből. Majd kettőbehajtva papírvattával lazán felgöngyöltük. Kis idő múlva újabb papírvattás göngyölés következett, melyből félig nedvesen emeltük ki a zászlót. A céhzászlók hasadozott selyemszövetének szárítása hasonló módon történt. A tisztításkor alkalmazott felső háló leeme­lése után a vizet azonnal leitattuk a zászlóról papírvattával. Majd megfelelő méretű sima asztallapra előre elkészítettük a 4—5 soros papírvatta réteget. Mivel a hálón már felitattuk a víz nagy részét, a benne maradt mennyiség már nem zavarta a művelet következő lépését, azt hogy a zászlót a rövidebbik oldalánál fogva lazán felgöngyöljük, s a vattarétegre átemelve kigöngyöljük. 20—25 cm-es sávonként haladva igazítottuk helyükre a foszlott szálakat. A rojtozás kiegyengetését úgy Végeztük, hogy egy keskeny műanyaglapot csúsztattunk a rojt és a papírvatta közé, így a rojt szálait ecset szárával vagy csipesszel a műanyaglapon választottuk szét. A lap hirtelen kirántásával változatlan helyzetben, kisimulva került a rojt a papírvattarétegre. Egy-egy sáv teljes elrendezése után fel­göngyöltük, majd előkészítettük a következő sávot. A fel­göngyölt zászlót pár óráig szikkadni hagytuk, majd egy sima asztallapra kigöngyölítettük — miközben a papírvattát párhuzamosan, de külön göngyöltük — majd kiemeltük (2. kép). A műtárgy a kifektetéskor jól áttekinthető, még igazítható. Itt kapják meg Végleges formájukat, kisimulásu­kat, mivel céhzászlóink nem vasaihatók. Teljes száradás után közvetlenül az alábélelő vászonra emeltük át. A bojtokat úgy emeltük ki az öblítő vízből, hogy szálait a kicsorgó víz rendezze és felfüggesztve szárítottuk. A rojt­darabok kiemelése is hasonlóképpen történt, a vízben rende­ződött szálakat a ferdén elhelyezett műanyaglapra igyekez­tünk úgy átmenteni, hogy egyengetésükre már ne legyen szükség. így a rojt selyemszálainak iránya a szárításkor rög­zítődött. VASALÁS A vasalható textil mindig tartalmazzon annyi nedvességet — félig nedves — amennyi a vasaló melegségével együttesen a kisimuláshoz szükséges. A vasaló hőfoka ne lépje túl a si­mításhoz szükséges pontot, mivel a magas hőfok a meggyen­gült textíliának ártalmára van. A vasaló mozgatásánál ügyel­jünk a könnyed továbbításra, nehogy nyomással deformáljuk az anyagot. Szakadt, lyukas részeknél mindig emeljük meg a vasalót és az eligazított szélekre óvatosan, mozgatás nélkül tegyük rá. Teljes kiszáradásig lehetőleg kifektetve hagyjuk a vasalóasztalon. A negyvennyolcas zászló (2.) vasalása az itt leírt módon történt. A céhzászlókat (3—6.) és textil tartozékaikat nem vasalhattuk, azok kisimulása az előző művelettel megtörtént. TANULMÁNYOZÁS A tisztított, vasalt, ill. kisimult műtárgyon jól tanulmányoz­ható a kivitelezés minősége, a textília szövése és színe. Az itt megfigyelt adatokat pontosan vezessük be a restaurálási naplóba. A negyvennyolcas zászló (2.) varrásait és szegesét minden bizonysággal később varrták át a jelenlegi gépi varrással. A többi zászlót (1., 3—6.) selyemfonallal, kézzel varrták. A selyemdamaszt ép széleit baloldalról keskenyen összefogva tűzőöltéssel varrták végig, a vágott széleket keskeny, ráhaj­tott varrással, szegő átöltéssel rögzítették. 12 A zászlók pere­mét, a céhzászlók (3—6.) esetében a damasztot fonákoldalra 2. Tisztítás—szárítás (3. zászló részlete). 2. Reinigung —Trocknung (Teilstück der Fahne Nr. 3.). 2. Nettoyage —séchage (détail de la 3e bannière). 2. Очистка и сушка (фрагмент знамени № 3). hajtva keskenyen, szegő átöltéssel szegték. A török zászló (1.) peremére azonban a szövött bordűr ép szélei kerültek, szegetlenül. Zászlóink készítéséhez alkalmazott öltések igen szép egyenletesek és sűrűek, így kitűnően állták a fel­használt anyag tekintélyes súlyát. E megfigyelések során derült ki, hogy céhzászlóink egyikének (3.) mostani szövete másodlagos. Szokatlan alakja már előbb is feltűnt. A rojt kiegyengetésekor tisztán látszott az átszabás. Az eredeti zászlóról nem fejtették le a rojtot, csak nagyon keskenyen körülvágták, így az eredeti sarkokat a régi zászlóanyag még ma is összetartja. Két-két derékszögű és hegyesszögű sarok egymástól való távolságából rekonstruálhattuk, hogy alakja fecskefarkú volt egyenlőtlen szárakkal. Szélessége 124 cm, hosszabbik szára 211 cm, rövidebbik szára 138 cm. Az árul­kodó sarkokat a restaurálásnál nem tüntettük el, bár a zászló eredeti alakjának visszaállítása nem volt lehetséges. A tanulmányozás alapján itt kell eldöntenünk, hogy az egylapos-kétoldalas zászlók egyetlen textillapjának melyik oldalát mentsük meg. A választást a műtárgy állapota dönti el. A díszítetlen zászlóknál a damaszt kopása, fakultsága lehet irányadó, a többinél a díszítés vagy felirat fontossága, mennyisége és főleg állapota. ANYAGVÁLASZTÁS A textília megmentésre kerülő oldalához válasszuk ki a res­tauráláshoz szükséges anyagokat. Ehhez szükségünk van az eredeti textília finomságának és szövésbeli jellegzetességé­nek megállapítására. Ezek a tulajdonságok tisztítás, vasalás után könnyen és jól megfigyelhetők. Alábélelőnek elsősorban növényi eredetű textilféleséget válasszunk még akkor is, ha a helyreállítandó tárgy selyemből készült. A Vásznak olyan előnyös tulajdonságokkal bírnak (erősek de egyben puhák, is, finomságuk széles skálájú, elöregedéskor a selymekkel ellentétben nem foszlanak), amelyek a restaurált tárgy élet­tartamát megnövelik. Ügyeljünk arra, hogy a választott anyag vastagsága ne haladja meg az eredetiét, annál kissé puhább, de erősebb legyen, támasztékul szolgálhasson. Szövése leg­alább hatásában közelítse meg a műtárgy alapszövését. Az említett szempontok alapján alábélelőnek, ill. erősítő­nek a török zászlóhoz (1.) a cérnapiké fonák oldalát vettük. A negyvennyolcas zászlóhoz (2.) részben lazaszövésű vász­nat, részben klottot tartottunk: megfelelőnek. A klottot a fehér sáv egy részéhez színoldalával, a zöld sáv sávoly ózott­ságához fonákoldalával használtuk fel. A céhzászlók alá egyrészt klottot (5.), másrészt cérnapuplint fektettünk. Ezek­kel egyidőben történt a restauráláshoz felhasználandó fonal 459

Next

/
Thumbnails
Contents