A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

bély a saját borotváját használta, azt megveszik és azt teszik a koporsóba. — Szegedi Imre ref. tisztviselő 1919, Balmazújváros. 143. Lőrincfalván, amely tiszta református vallású, két este virrasztanak a halott felett. A halottat az „első házban" ravatalozzák fel. Itt „nyújtópadot "csinálnak. Pár szál deszkából, padból, vagy asztalból áll ez, úgy, hogy a halott feje magasabban legyen. Erre lepedőt tesznek, majd ráfektetik a felöltöztetett halottat. A halott dereka alá két szép kendőt fektetnek át. Ezeket a kendőket eltemetik a halottal együtt. A „hátsó szobában" gyülekeznek össze a virrasztásra összejött férfiak. Erre az alkalomra a család összeszed egy nagy csomó széket és padot. Ezeket rendesen a rokonságtól kérik kölcsön. A virrasztóba jövők részvétüket fejezik ki, majd leülnek és a halottról beszélgetnek. Csakhamar előkerül a kártya is. Éjfélkor elénekelnek pár egyházi éneket, majd értelmesebb ember „elköszöni" a halottat, minden szépet és jót mond róla, vigasztalja a hátramaradottakat. Ezután kenyér, bor, vagy pálinka kerül az asztalra, esznek, isznak, majd folytatják a kártyázást. Általában 2—3 óráig maradnak, bár mindenki addig van, ameddig akar. Nők nappal járnak „halottat nézni". — Csiky Sándor ref. földműves, 1923, Lőlincfalva. 144. „Az első ház", ahol a halott fel van ravatalozva, el van sötétítve. A tükör feketével van bevonva. Amikor a temetési menet elindul, az elsötétítést megszüntetik és kinyitják az ablakokat is. A család valamelyik idősebb tagja szokott otthon maradni, vagy a szomszédból kérnek meg valakit erre. — Csiky Sándor ref. földműves, 1923, Lőrincfalva, Marostorda megye. 145. Az a szoba, ahol a halott fel van ravatalozva, teljesen sötét. A tükör feketével van bevonva, a falon csak a szentképek vannak fent. Amikor a temetési menet elindul, kinyitják az ablakot. — Kiss István rk. tanító, Barna. 146. Abban a szobában, ahol a halottat felravatalozzák, a tükröt megfordítják. Egy rokona temetésén figyelte meg Paszabon, Szabolcs megyében Szépe Antal tisztviselő. 147. A ravatalozó szoba ablakait besötétítik, a falon megállítják az órát, a tükröt lefedik. Otthon marad valaki „szellőztetni", aztán, amikor a halottas menet elindul, kinyitja az ablakokat és kiseper. — Ágoston Imre rk. gazd. alkalmazott, 1923., Andráshida. 148. Azt a szobát, ahol a halottat felravatalozzák, lefüggönyözik, ablakot és profán képeket feketével vonják be, az órát megállítják. — Csizmadia Ferenc rk. tanító, 1922, Nagykanizsa. 149. Azt a szobát, ahol a halottat felravatalozzák, lefüggönyözik a szentkirályszabadjai reformátusok. — Horváth Kálmán ref. asztalos 1923. 150. A tükröt nem takarják le Nemesvámoson. — Horváth Kálmán ref. asztalos 1923. 151. Egyik bajtársam mesélt valamit a többieknek édesapja haláláról: „...édesapám a hidegágyon feküdt, a kalapja mellé volt téve..." — Horváth István rk. gazd. alkalmazott. 1923, Szabadhídvég, Somogy megye. 152. Haa„halotas háznál" (sic!) gyerek is van, hogy ne álmodjon rosszat, megfogatják vele a halott lábát. Elbeszélővel is megtették, amikor a nagyapja meghalt. — Nagy Emil ref. tanító Eted. 153. Szakítanak a szemfedőből, vagy tépnek egy koszorúból, esetleg a halott hajából vágnak egy tincset, aztán, ha valaki „megirtózik a halottól", vagy a halott álmában kísérti, gyorsan megfogja ezeket a félretett dolgokat. Hasonló célból „füstölni" is szoktak ezekkel. — Csiky Sándor ref. földműves 1923, Lőrincfalva. 154. Tiszadadán a rokonok és ismerősök „virrasztóbajárnak". Kb. 2 óráig vannak. „A virrasztás azért van, hogy az utolsó perceket együtt tölthessék szeretett halottukkal". — Orosz László ref. földműves 1923, Tiszadada. 155. A „virrasztók" csupa jót mondanak a halottról, bármilyen gonosz ember is volt életében. Ez szabály ! — Csernátoni Lajos rk. tisztviselő 1923, Székelykövesd. 156. A hozzátartozók és ismerősök közösen virrasztanak. Ha nincs nagy munkaidő, mindenki elmegy egy kicsit virrasztani. — Geiger Ferenc rk. földműves 1923, Miklósi, Somogy megye. 157. „Koporsótétel"-nek nevezik, amikor a felravatalozott halottat másnap beteszik a koporsóba. — Marti Gáspár rk. földműves 1923., Kézdiszentlélek. 158. Letenyén (Zala m.) az a szokás, hogy miután a halottat elvitték, a szobát, ahol a halott fel volt ravatalozva, azonnal kiseprik. Szerintük ez azért van, hogy a halott vissza ne térjen. — Csizmadia Ferenc rk. tanító 1922. 159. A legközelebbi rokonok egyike a temetési menet elindulása után otthon marad, kinyitja a ravatalozó szoba ablakát és elkészíti a paprikást. — Turánszky Imre rk. földműves 1923 Kiskőrös. 160. Szerbiában az előző szokás szintén él Sumadia vidékén. Itt házicseléd vagy idős hozzátartozó marad otthon. — Kiss Sándor Újvidék. 161. Hard pusztáról autóval vitték kórházba Benedek Ignácot. (Cece községhez tartozó puszta.) Az öreg még soha nem ült autóban. Annyira megtisztelve érezte magát, hogy felhúzta azt a szürke ruháját, amit külön a temetésére vett és nem is akart soha felhúzni. — Takács László rk. tisztviselő 7922 Budapest. 162. Rád községben a halottakat olyan ruhában temetik el, amilyent a haldokló kíván magának. Elbeszélő nagyapját, aki ács volt, zokniban, hosszú fehér gatyában, ingben és kalapban temették el, mást nem adtak rá, mert ez volt a kívánsága. Ha a halottnak nem volt külön kívánsága, akkor a férfiakat fekete ruhában, fehér ingben, a lányokat, akár menyasszonyok voltak, akár nem, menyasszonyi ruhában, idős nőket fekete ruhában temetik el. Fiatal házasokat menyasszonyi ruhában, illetőleg vőlegényi csokorral temetnek el. Ha előre számítanak a halálra, a nőknek rendkívül díszes ruházatot készítenek el. Sokan maguk készítik el a halottas ruhájukat, amit életükben soha nem hordanak. — Kökény Miklós rk. tisztviselő 1919 Rád. 163. Fiatalok fehér ruhában, fehér harisnyában, cipő nélkül kerülnek a koporsóba. A menyasszonnyal eltemetik a menyasszonyi fátylat is. — Agárdi József ev. tanító 1915 Nyíregyháza. 164. Idős halottakat tiszta fekete „uj gúnyában" temetnek el. Rendesen ki kell a ruhát hátul hasítani, hogy fel tudják öltöztetni a halottat. Lábbelit nem húznak a halottra. — Csiky Sándor rk. földműves 1923 Lőrincfalva. 165. Halottra nem húznak lábbelit, így teszik be őket a koporsóba. A férfiak fekete ruhában vannak, a kis kabátot nem gombolják be. (Vö.: paraszt mindig begombolva hordja!) — Szőcs János rk. cipész 1923 Torja. 166.„Nyolc éves korában meghalt az öcsém. Volt egy kis ,görbeszáru' csizmája. Az volt az utolsó kívánsága, hogy abban temessük el. Nem tudtuk azonban a lábára húzni, mert a lábai annyira dagadtak voltak." — Horváth Kálmán ref. asztalos 1923 Nemesvámos. 167. A halottakat „inneplő ruhában és csizmában" temetik el. — Ágoston Imre rk. gazd. alkalmazott 1923 Andráshida. 168. Halottakat lábbeli nélkül temetik Nemesvámoson. — Horváth Kálmán ref. asztalos 1923. 169. Halottakat lábbeli nélkül temetik el. — Csizmadia Ferenc rk. tanító 1922 Nagykanizsa. 170. Halottakat lábbeli nélkül temetik el. Férfiak ingben, gatyában és fekete mellényben vannak, kalapjukat a mellükre teszik. Férjes nőket a „jegyruhájukban" temetik el, a lányokat fehér ruhában. — Gelencsér Lajos rk. földműves 1914 Rezi. 450