A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

171. Férfi halott mezítláb, női harisnyában kerül a koporsóba. — Turánszky Imre rk. földműves 1923 Kiskőrös. 172. Halottak cipő nélkül kerülnek a koporsóba. — Orosz László ref. földműves 1923 Tiszadada. 173. Nagyapját cipőben temették. — Fogarasi Sándor ref. tisztviselő 1921 Balázsfalva. 174. Ha a koporsóba belefér a halott kalapja, eltemetik azt is. Halottakat lábbeliben temetik, de leveszik a patkót, hogy „ne kopogjon a túlvilágon". Aki túl sok koszorút kap, annak sírjába is tesznek. Füleki Benedek rk. földműves 1923 Gyöngyössolymos Heves megye. 175. Ha nőtlen fiatalember hal meg, éppen olyan bokrétát tűznek a mellére, mint a vőlegénynek szoktak esküvő napján. — Kakukk Károly rk. földműves 1923 Poroszló Heves megye. 176. Idősebb nőket „székely fejkötőben" temetnek el. — Rokay Alajos rk. földműves 1923 Gyergyócsomafalva. 177. Öregasszonyokat menyasszonyi fátylukkal temetik el. — Csizmadia Ferenc rk. tanító 1922 Nagykanizsa. 178. Pénzt szoktak a halott alá tenni a koporsóba, hogy a „halott a másvilágon Szent Péternél tudjon alamizsnálkodni". — Agárdi József ev. tanító 1915 Nyíregyháza. 179. Koporsóba fekete szegélyű zsebkendőt tesznek. Szőcs János rk. cipész 1923 Torja. 180. A püspökladányi reformátusok vagy összekulcsolják a halott kezét, vagy kinyújtják. — Bíró Ferenc ref. földműves 1923 Püspökladány. 181. Torján a katolikus halott kezét összekulcsolják, a reformátusokét kinyújtják a test mellett. — András Antal rk. földműves 1923 Torja. 182. Egyik Tapolca környéki faluban csak annak az asszonynak kulcsolják imára a kezét, amikor meghalt, aki kereszteltetett már. — Horváth Imre rk. vasutas 1910 Akaii. 183. A Bihar megyei gör. kat. oláhok a halott imakönyvén és olvasóján kívül zsebkendőt, pénzt és egy kis öklömnyi kalácsot tesznek a koporsóba. A pénzt Szent Péternek szánják bebocsátásért a túlvilágra. A kalácsot azért teszik, hogy a halott is részesüljön saját halotti torából. — J. Muresan Érmellék Bihar megye. 184. Koporsó leszögezése előtt, megcsókolják a halottat — Kiss István rk. tanító Barna. 185. A koporsóba a legközelebbi hozzátartozó is ver be egy szöget. — Fogarasi Sándor ref. tisztviselő 1921 Balázsfalva. 186. Férfi kalapját a koporsóra szögezik. — Turánszky Imre rk. földműves 1923 Kiskőrös. 187. A koporsó négy sarkára négy fenyőkoszorút szegeznek fel és így temetik azt el. — Orosz János Ikafalva Háromszék megye. 188. A búcsúztató Barnán ma is szokásos, bár el van tiltva. Szövegét segédkönyvek felhasználásával a kántor állítja össze. Háznál a latin szertartás Végén énekli el a kántor. — Kiss István rk. tanító Barna. 189. Nagykőrösön a reformátusok nem temetnek el halottat „kántus" nélkül. A „kántus" a tanítóképző énekkara. Van „egész kántus", „fél kántus" és „ingyenes kántus" is. Ezek az énekesek számában különböznek csak. — Bátori István ref. tanító Nagykőrös. 190. Amikor a temetési menet útja a templom közelében halad el, a koporsót beviszik a templomba, ahol a pap elbúcsúztatja a halottat. Amikor a menet elkerüli a templomot, a következő vasárnap búcsúztatja el a pap a halottat a falu lakóitól. — Veress Miklós unitárius földműves 1923 Vargyas Udvarhely megye. 191. A halottvivők fejkendőt, a ministránsok viszont zsebkendőt kapnak. Idős halott esetében ezek színe fekete, fiatalnál fehér. Ha zászlókat is visznek a temetési menetben, gyermek temetésénél zsebkendőt, felnőtt halott esetében pedig fejkendőt kötnek ezekre. A szertartási keresztre is, vagy zsebvagy fejkendőt kötnek. A pap és kántor egy-egy szentelt gyertyát kap. Temetési menetben elöl viszi egy ministránsgyerek a nyeles szertartási keresztet. Ennek külön neve van, amit az elbeszélő sajnos nem tud. Ezt követik a „lobogó-vivők", majd a sírkeresztet Viszik, ezután megy a kántor. A kántor tulajdonképpen a halottat jelenti, helyette énekel a búcsúztatóban is. Ministránsgyerekek, pap, majd kocsin, vagy „szentmihálylován" viszik a halottat. Ez attól függ, közel, vagy távol van-e a temető. A halottat a rokonság követi. (Itt az az eltérés van, hogy a kántor nem a pap mellett megy !) A koporsón lévő keresztre behantolás előtt fehér zsebkendőt kötnek. Makó környékén az idős emberek temetésén az idősebb emberek a kántor mellett mennek és segítenek neki énekelni. — Markos András rk. tanító Makó. 192. Gyermek hal meg, fiúk és lányok (6 + 6) felváltva viszik a temetőbe. — Orosz László ref. földműves 1923 Tiszadada. 193. Fiatal nőtlen legények és lányok temetésén 6—6 „vőfény és koszorúslány" van. Lány temetésén a vőfélyek, legény temetésén a koszorúslányok viszik a koporsót, illetve a „szentmihálylovát". Ezek kiválasztása ugyanolyan alapon történik, mint a rendes esküvő esetében, az első vőfély és koszorúslány a rokonok sorából, többiek a barátok köréből kerülnek ki. Lányok fehérben, legények fekete ruhában vannak és mint a rendes esküvőnél, egy kis szalag van a bal mellükre tűzve. Ezt a sír behantolásakor a sírgödörbe dobják. — Fodor László Pókaszepetk. 194. Ha csecsemő hal meg, lánykát lányok, fiúcskát legények viszik ki a temetőbe. Felnőtt halottaknál gyászkocsit használnak. A csecsemővivők „vőfélycsokrot" tűznek, valamint az is, aki a koszorút viszi. A „vőfélycsokrot" a sír behantolásakor mindenki a sírgödörbe veti. Egy marok rögöt mindenki dob a sírba. Amikor legény hal meg és sok barátja volt, őt is vállon viszik ki a temetőbe. Ha volt menyasszonya, ő vezeti a halottas menetet. A menyasszonyt a halott két barátja vezeti. Temetés után visszamennek a halottas házhoz, ahol már elkészítették az ételeket ekkorra. A koporsót négy legény Viszi. A többi halottvivő egy-egy lánnyal karonfogva követi a koporsót úgy, mint a nászmenetben szokás. Ezek a halottas háznál még táncolnak is. Teljes lakodalmi kép ez! — Sata Mihály rk. Villanyszerelő 1923 Pécska Arad megye. 195. Taszáron a régiek szőttest akasztottak a temetési menetben vitt keresztre. A második világháború elején gyári törölköző került már a keresztre. — Kalmár Károly rk. plébános Taszár. 196. Marcaliban kis gyermek temetési keresztjére (amit temetési menetben visznek és nem a sírkeresztre!), zsebkendőt akasztanak. Felnőtt halottnál szalvéta kerül rá. — Kalmár Károly rk. plébános megfigyelése. 197" Mosdóson lakó rk. magyarok a temetési menet élén vitt szertartási keresztre szőttest szoktak akasztani. A pap és kántor is egy-egy törölközőt kapnak. — Zala József rk. tanító 1918 Mosdós. 198. Szerbiában a temetési menetben haladó szertartási keresztre kendőket és törölközőket akasztanak Sumadia vidékén. — Kiss Sándor rk. tisztviselő 1919 Újvidék. 199. Pap és kántor a baranyamegyei Szőke községben egy-egy törölközőt kapnak temetés után. — Markos András rk. tanító. 200. Asszony temetésénél a kántor mindig kap egy paraszt törölközőt. Esküvőkor a pap kap ilyent, amiben egy „morvány" (üres kalács) és 1 liter bor van. Ezt a vőlegény bérma29 * 451