A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában II. SZERELEM, HÁZASSÁG, SZÜLETÉS ÉS HALÁL A gyűjtés körülményeit és egyéb szükséges megjegyzéseket az előző rész bevezetésében elmondhattam már (VMMK 9, 1970,247—274), erre felesleges lenne újból visszatérnem. Utalhattam arra, hogy ezt az anyagot a második világháború és az azt követő hadifogság idején gyűjtöttem össze. Akkori körülményeinkből adódóan az „élet szükségeinek" kérdése más megvilágításban, de más súllyal is jelentkezett, mint a polgári életben szokásos. Ez okozza a most közölt részek aránytalan terjedelmét, egymáshoz viszonyítva. A vonatkozó anyagrészeknél ismétlés helyett hivatkozom csak a megfelelő rész sorszámára. Az anyagközlést folytatni szeretném még, értékelésre a teljes anyag közlése után kerülhet majd sor. A falu és élete, földművelés, állattenyésztés, háziipar anyaga későbbi számunkban kerül majd bemutatásra. SZERELEM Vö.: 1/17, 406, 407, 413, 414, 415, 416, 559, 560, 566, 609 és 612. 1. A férjhezmenendő lányok András napkor ólmot öntenek. A megolvadt ólmot kiskanállal, kulcs fokán hideg vízbe csurgatják. A megmerevedett ólomlepény alakjából következtetnek aztán a leendő férjükre, foglalkozására stb. — Török Zoltán géplakatos, Ózd, Borsod megye. 2. Andrásnap „vigiliáján" szokás az ólomöntés. Nagyobb kanálban felolvasztják az ólmot, aztán kulcs fokán át hideg vízbe öntik. Ebből jósolnak, főleg a leányok, hogy ki veszi el őket. Szilveszteri ólomöntés nem szokásos. Imrich István r. k. kőműves 1923, Pereces, Borsod megye. — Családja Szepességből ered, édesapja 20 éves korában jött ide, édesanyja itt született magyar, de az ő szülei is szepességiek. 3. András nap „vigiliáján" szokásos gombócba belegyúrni azoknak a cédulára írt nevét, akik érdeklődnek a lány iránt. Forró vízbe egyszerre beledobják a gombócokat, amelyiket elsőnek veti fel a víz, a gombócban levé név tulajdonosa veszi el a lányt. Imrich István r. k. kőműves 1923. Pereces. 4. András estéjén a fiatalok „derelyét főznek". Elsőnek alanyok írnak fel egy csomó férfinevet, beleteszik a tésztába, aztán a forró vízből, csupasz kézzel kikapnak egyet. Amilyen nevet találnak a kivett dereJyében ,az lesz leendő férjük neve. Ezután a legények teszik ugyanezt. — Urbán József ref. földműves, 1923, Abara. 5. András napkor gombócot főznek. A lányok négy-négy cédulára felírják egy-egy udvarlójuk nevét, a cédulákat gombócokba gyúrják. Egy gombócot csupasz kézzel kikapnak a forró vízből. A gombócban lévő cédulán lévő név lesz a férjük neve. — Török Zoltán géplakatos Ózd, Borsod megye. 6. András napkor szokásos, hogy három át nem látszó pohár, vagy bögre alá karikagyűrűt, kenyeret és földet tesznek. Valaki, aki nem tudja, hogy mi van az egyes poharak alatt, egyet felemel. Ha azt emeli, ami alatt karikagyűrű van, hamar férjhez megy, vagy megnősül. Ha azt emeli fel, ami alatt kenyér van, a házassága sikerül. Ha a földet takaró poharat vette fel, valaki meghal a családjából. — Török Zoltán géplakatos Ózd, Borsod megye. 7. „Újév nagyszombatján" sötét este kimegy a lány egy „sorompolyos kerítéshez". Oszlopok közé font sövénykerítés ez. „Viszen egy piros kötőt és ráköti egy oszlopra". Másnap reggel aztán megnézi. „Ha bogosra kötötte, gazdalegény, ha vékonyra, szegénylegény lesz az ura". — Katona Ferenc r. k. földműves, Andrásfalva, Románia. 8. A lányok „újév nagyszombatján" este „galuskát" főznek. Minden lány vesz egy „galuskát" és a padra teszi. Behívják a kutyát. Akinek a gombócát elsőnek eszi meg a kutya, az az új évben férjhez megy. Katona Ferenc r. k. földműves, Andrásfalva, Románia. 9. Ha a lány szilveszterkor éjjel éjfélkor maga van a szobában és lámpát gyújt, annak a képe jelenik meg előtte, aki az ura lesz majd. — Marti Gáspár r. k. földműves, 1923, Kézdiszentlélek. 10. „Csillagszámolás". Kilenc este meg kell kilenc csillagot számolni. A kilencedik éjjel megálmodja az ember leendő életpárja nevét. — Urbán József ref. földműves, 1923, Abara. 11. Lányos háznál napnyugta után nem szabad seperni, mert „kiseprik a legényt!" —Mátyás János r. k. földműves 1923. Monó. 12. Lányos háznál nem ültetnek kaktuszt, mert pártában marad a lány. — Gruzniczky Béla bányatisztviselő Nagybánya. 13. Ha valaki szerelmes valakibe és azt akarja, hogy a másik mindig rá gondoljon, a következőket kell tennie. Vegyen egy békát és dugja be hangyabolyba. Akkor kell onnét kivenni ha a békának csak a csontja maradt már meg. Ezt kell elvinni és illetőhöz és a csonttal háromszor meg kell ezt érinteni. Öreg háztartási alkalmazottjától hallotta Farkas Endre r. k. tanító, 1922, Csörnyeföld, Zala megye. 14. Ha egy lány el akar bolondítani egy legényt, megszerzi annak a kapcáját és odaadja egy „kuruzslóasszonynak". Az belemártja valamibe és a legény házánál a „csukott lerben elégeti". „Ennek a szagától menthetetlenül elbolondul a legény". „Mikor otthon voltam, akkor is csinálták ezt!" — Veress Miklós unit. földműves, 1923, Vargyas, Udvarhely megye. 15. Ha valakit meg akar „fogni" a lány, akkor meghívja az illető legényt a házukhoz. Itt szokás a „kapun beléptetés", „megétetés", „megitatás". Hogy ezek miben állnak, nem tudja az elbeszélő. — Sata Mihály r. k. villanyszerelő 1923. Pécska, Arad megye. 441