A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

16. A lány haját „metélttésztába" gyúrva etetik meg a kiszemelt legénnyel. Ezzel tudják „megfogni" a legényt. — Herbai László r. k. földműves, 1923. Atkár. 17. Vörösborba cseppentett „havibajt" itatnak a kiszemelt legénnyel, ezzel tudják „megfogni". — Kiss István r. k. vincellér, 1923, Hegyesd 18. Ha férfi és női szeméremszőrt (fanszőrt) összekötnek, hásasság lesz a dolog vége. Szeged-Tanyavilág. Törvényszéki társgyalás alapján: dr. Thuróczy Miklós. 19. Esküvő után 5 évvel találta meg a férj a nő „szemérmes testrészének szőrit" a kalapja bélésében. — Tóth Pál r. k. földműves, 1923, Csatár. 20. „A padka" két deszka szélességű, karfás hidacska a házak előtti mély árkon, amelyek az utcát szegélyezik. A fiatalok a „padkán" udvarolnak esténkint és minden „padkán" egy-egy pár ül. — Bátori István ref. tanító Gerjen. 21. Amikor végeztek a fosztassál, minden legény hazakíséri szíve választottját. Hazaérve a lány lefekszik a kamrában, vagy az első szobában, ahol éppen aludni szokott. A legény bemegy hozzá és az ágy szélére ülve beszélgetnek még. Elbeszélő külön kiemelte, hogy náluk így szokás udvarolni, nem az utcaajtóban, vagy a szülők jelenlétében. Amelyik legény bizalmasabb viszonyban van a lánnyal, az ruhástól le is fekszik az ágyra. Természetesen gyakori eset, hogy egyik-másik lány teherbe esik, ezen azonban nem ütközik meg senki. — Petrovics Ferenc Varsány Nógrád megye. 22. „Legény nem vesz a szomszédból lányt, mert azt megunja". — Simon Dénes rk. földműves 1923 Csókfalva. 23. Két legény jár egy lányhoz. Akit a lány kikosarazott, az „bosszúból, bor árán" felfogadja barátait, akik éjjel szétszedik a szekeret és a csűr tetején rakják össze. — Veress Miklós unit. földműves 1923 Vargyas Udvarhely megye. 24. „Fogadott keresztapa". Torkosabb lány elfogad keresztapának „legényeket", akiképpen úgy visznek neki ajándékot, mint a rendes keresztgyerekeknek szoktak. „Van olyan gazdag lány, akinek van 15 fogadott keresztapja is". — Pétery Lajos ev. földműves 1923. Pusztaszentlászló, Zala megye. 25. „Ügyes lány" = szép, kedves lány. Háromszékben általános. — Páll István rk. földműves 1923 Szentkatolna. 26. Szerelmes levelet kap, aki kitépett szempilláját a mellébe dugja. — Kovács Kálmán Győr. HÁZASSÁG Vö.: 1/17, 406, 407, 413, 414, 415, 416, 559, 560, 566, 609, 611,612.11/1—10. 27. Amikor elmennek megkérni a lány kezét, a legény barátai az ablak alatt láncra, madzagra kötött fazekakat csörgetnek és éktelen lármát csapnak. A háziak közül a gazda, gazdaasszony kérik őket, maradjanak csendben. Majd a lány is ki szokott menni. Ha a lány és legény együtt megy ki, jó házasságra utal. — Falkenheim László rk. tisztviselő 1922 Teklafalu. 28. Haegy legény megkéri egy lány kezét, barátai a legény házától a lányéig polyvát hintenek. Télen még vízzel is lelocsolják, hogy ne lehessen felseperni. •— Falkenheim László rk. tisztviselő 1922 Teklafalu. 29. Legény jár egy lányhoz és komoly szándékai vannak, megmondja a lánynak: „Csütörtökön eljövünk kérőbe!" A lány kezét a legény édesanyja szokta megkérni. Bevett szokás, hogy a lánykérésénél a legény édesanyja „eláztatja" a fiát, elsorolja összes rossz tulajdonságait. Természetes, ezt nem veszik komolyan. Ha a lány szülei beleegyeznek a dologba, „szombaton elmennek a paphoz". Legény és lány, meg a két apa megy oda, bejelentik az esküvőt. Ezen a napon a „kézfogó" is. Ezt a lányos háznál tartják, ebéd és vacsora is van, amire csak a legény szülei hivatalosak. Ekkor állapítják meg a lakodalom napját. Az eljegyzés és lakodalom között van a „gyűrűvevés". A jegyesek bemennek a városba és az ékszerésznél a vőlegény megveszi a gyűrűket, amit ott tüstént fel is húznak. Ezen a napon vetetnek mértéket a csizmadiánál a „vőlegényi és menyasszonyi csizmáról". A kész csizmákat a csizmadia a lakodalom előtti napon viszi, vagy viteti el a vőlegény házához. (Elbeszélő édesapja csizmadia!) A vőlegény fekete posztóruhát csináltat magának és vesz egy fekete kalapot is. Három-négy héttel a lakodalom előtt kezdődik a „hívogatás". A vőlegény és menyasszony külön-külön hívja meg a vendégeket. A vőfélyeket és nyoszolyólányokat ugyanakkor kérik fel. Nős ember nem lehet vőfély. Az első vőfély a „kereszttestvér", a keresztapa fia. A vőfélyek a rokongyerekek közül kerülnek ki. Ha a keresztapának történetesen nincs fia, akkor a legidősebb rokongyerek lesz a „fővőfény". Ez a korai meghívás azért van, hogy készülni tudjanak a meghívottak a lakodalomra. Lakodalom előtti napokban a „vőlegényes és menyasszonyos háznál" nagy a készülődés. Marhát, borjút, birkát vágnak, sütnek és főznek. A menyasszony a lakodalom előtti nap elmegy minden „vőfényjelölthöz". A „vőfényjelöltek" aranyos rozmaringot kapnak a kalapjukra tőle, amivel „felbokrétázzák" a kalapjukat és a „vőfénybotjukat". A vőfények felírják a címeket, kiket kell meghívni a lakodalomba. A legtöbb vendéget a „fővőfény" hívja meg. (Ez a meghívás formális, hiszen a vőlegény és a menyasszony korábban meghívta már a Vendégeket!) „Van egésznapos és félnapos lakzi", aszerint, hogy az esküvői szertartást délelőtt, vagy délután tartják meg. Cigányt csak a vőlegényes ház fogad. A cigányokat a lakodalom előtti nap a vőlegényes házhoz viszik, ahol este megkezdődik a mulatozás. Ezen a lakodalomra meghívott egész vendégsereg jelen van. Az asszonyok ezen a napon készítik a „csigatésztát", amit kevés liszttel hintenek meg, hogy ne ragadjon. Másnap a húslevesbe főzik, meg pörkölt mellé köretnek is adják. Az esküvő előtti napon van az „ágyvivés" és a „szekrényvivés". A vőlegény násznagya a vőfélyekkel elmegy a menyasszonyos házhoz a menyasszony ágyáért és szekrényéért. Ezeket nagy huzavona után kapják csak meg. Nagy alkudozás kezdődik, mert ezekért a holmikért rendes pénzben fizetni kell. A pénzt a vőlegényes ház biztosítja. Ha a vőlegény küldöttei egy párnát is „el tudnak lopni", vagyis ki tudnak észrevétlenül az udvarról csempészni, már nem kell fizetni. Ha ez nem sikerül, a vőlegény küldöttei kezdik számolni a kialkudott összeget, közben mindenféle rossz pénzekkel iparkodnak becsapni a menyasszony násznagyát. A menyasszonyos ház vendégei közben mindenféle apróbb tárgyakat iparkodnak a vőlegényes ház küldöttei zsebébe csempészni. Ha ez sikerül nekik, nagy nevetés közben veszik elő, mondván, hogy azt el akarta lopni. A „félnapos lakzi" olcsóbb. Elmarad ilyenkor az előző napi mulatozás és a cigány csak a lakodalom napjának délelőttjén jön meg. A házasságkötés a községházánál minden különösebb ceremónia nélkül történik, csupán a fiatalok és a két násznagy van jelen. A templomi esküvőre a vőlegény és menyasszony házától egyidőben indulnak el. Elöl mennek összekapaszkodva a vőfélyek, akiket a fiatalabb nős emberek követnek. A menyaszszonyt násznagya vezeti, két oldalt meg a „nyoszolyóslányok" mennek. Az „asszonynépség" jön ezután. A násznagyokat arról lehet felismerni, hogy egyenes, aranyozott rozmaring van a kalapjukba tűzve, míg a násznép egyéb férfitagjai csak egyszerű rozmaringot tűznek a kalapjuk mellé. A vőlegény nászmenetét a cigánybanda is elkíséri. A „násznépség" bemegy a templomba, itt megtörténik az egyházi esküvő. A cigányok a harangozó házához mennek be. A jókedvű, vagy kicsit már italos vendégek elkísérik a cigányokat és az egyházi szertartás idején is vigadnak. A harangozónak az egyik rokon bort, kalácsot, ennivalót visz a vőlegény és menyasszony házától is. Az egyházi szertartás után a két „násznépség" összevegyül a templom előtt, kínálgatják egymást borral, pálinkával, be442