A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Sonkoly István: Kodály 7 dallamlelete Bakonybélből

A MALOM KEREKE Formája : А А В A

v

. В rész lépcsőzetesen lefelé haladó ereszkedő jellegű melódiája kvart hangközzel lesüppedve ismétlődik szekvenciálisan. Ez is dúr-dallam, de a harmadik sorában leszállított ti-vel, mely mixolidos karaktert kölcsönöz ennek. Szótagszáma: 11, 11, 12, 10, záróhangjai: 1, 1, 2. DUDANÓTA A magyar falu és tanyavilágban a dudajáték tradíciója több évszázados múltra tekinthet vissza. Ez a népi fúvós hangszer hasonló szerepet töltött be a XVII. század magyar zenekaraiban, mint később a cimbalom. ,,A duda ebben a korban feltűnt szóló-instrumentumként is, sokáig nélkülözhetetlen basszus hangszere volt a vonósegyütteseknek, s a nagyobb zenekaroknak is... A hangszereknek mozgalmas játékát, a cikornyás előadást úgylátszik a duda »támasztotta meg«, s kíséreten, basszuson, kitöltő szólamokon kívül bizonyos egységet adhatott a játéknak. Ez volt az a funkció, melyre később más hangszereket, gordont és cimbalmot alkalmasabbnak találtak".

10 Tehát a duda fokozatosan veszített fontosságából, miután más hangszerek háttérbe szorították. Kodály megállapítása szerint: „a pásztornépből kerülnek ki a dudások... s a cigány sohasem használ citerát, furulyát, dudát". Kodály utalt a duda szóló szerepére is, s hivatkozott arra, „még az 1880-as 3. A malom kereke с dal. Kodály kézírása. 3. Zoltán Kodály 's Handschrift. 3. «La roue du moulin.

..» — autographe de Kodály. 3. Песня «Мельничное колесо» — автограф Кодая. 4. Dudanóta. 4. Dudelsackweise 4. Musette 4. Дунайская песня években igen sok helyen, módos lakodalomban is beérték dudával".

11 Részletesen foglalkozott a duda dallamformáló és kialakító hatásával Vargyas Lajos,

12 aki csokorra való dudanótát publikált, melyek jól kapcsolhatók egy törzsdallamhoz. A 8 szótagú sorokban pergő bakonybeli dudanóta — melyet közölt Vargyas is — lényegében kétütemű frázisnak egy pontos és két variált visszaverődése. Jól nyomon követhető ez különböző vidékeken, könnyű rátapintani elterjedési vonalára. Táblázatunkon csupán 5 variánsával párhuzamosítjuk, a többit csak megemlítjük, miután közismertek és könnyen hozzáférhetők. Nem találjuk lényegesnek táblázatunkon feltüntetni Szélről legeljetek с iskolai énekeskönyvekben is megtalálható dalt, továbbá felesleges felidézni Arany feljegyzését, miután az könnyen hozzáférhető a Kodály—Gyulai-féle kritikai kiadásban, (I. 64. sz.) s csaknem teljesen megegyezik a Tóth István kéziratában találhatóval. Elejtjük a Veress gyűjteményéből ismert Sopron-megyei dudaszót is, mert annak első két sza425