A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Sonkoly István: Kodály 7 dallamlelete Bakonybélből

kasza hangról-hangra, és a harmadik-negyedik pedig csontvázában megegyezik Kodályéval, s Vargyas közölte ezt már az említett dolgozatában.

13 A bakonybeli „dudaszó"-nak tehát csak öt változatát hozzuk egymás alatt. Természetesen a változatoknak alapmodellje nincs. Makám jellegükben rejlik az örök változás. Forrásban levő énektípus ez, mely örökké vándorolva kifejleszti folyton mozgásban levő formaalakulatait, zenei hullámzását. Legfelőlre Kodály bakonybeli dallama kerül, majd követi ezt a Vargyasgyűjtötte „medve" ének, melynek csak harmadik tagja nem igazodik Kodály leletéhez. A harmadik számú régi betlehemes mondókának, úgyszintén a harmadik sora tér el, továbbá a végső szakasza 3 üteművé szélesedik. A negyedik a régi Pálóczi Horváth-féle idézet végig megegyezik az előzőkkel, de 3 ütemű sorokra bővülve. A két utolsó változat egy szempontból azonos: mindkettő bővül négy ütemes középrésszel. Ezáltal a 8 ütemű nótából 12 ütemű lesz, hol az 5—8 taktus epizódszerű ereszkedő jellegű toldalékszerű töredék. Ilyen Tóth István becses énekeskönyvének idevonatkozó melódiája.

14 Az egri kávésnak... eleje ugyan eltérő, a középső része ismétlődő szekund-szekvencia, de az utolsó 4 ütem feltűnően egyezik a bakonybeli dallammal, csak a vége ellassul. Visszájára fordítva egyező ezzel formailag a végső változat, a karácsonyi ének; hol az 1—4 ütem azonos a bakonybélivel, melyet középen 4-szer ismétlődő figura követ, s a vége változó. HEJ A VADÁSZ A felváltva 8 és 7-es sorokban gördülő А В С B

v formájú parlando jellegű nótában domináló szerepű a hármashangzat felbontás. Megkérdőjelezhető, nem nyugati hatás lappang ebben is? Csaknem végigvonul lebegésén a jambikus ritmizálás, néhol choriambus is. Záróhangjai : 5, 1,2. Négy versszakával a vadászdalok számát növeli, ez a funkciós jellegű nóta. LIBANOTA Feltűnő vonása ennek a terczáródás. A második sorát kivéve, valamennyi szakasza tercen végződik. Arany János, a költő dalgyűjteményében ennek is felismerhető a szöveg- és dallamvariánsa. Éneke elég szabad szárnyalású, a szövege azonban jól hasonul. Szótagszáma Kodály kéziratában: 11, 13, 13, 13. Aranynál: 11, 11, 13, 13. Formája: А В С A. Számos változatára felesleges hivatkoznunk, miután rámutatott azokra Kodály az Arany népdalgyűjteményében a libanótával kapcsolatban. Szinte csodálatos, a jegyzetapparátusban nem idézte saját gyűjtési eredményét.

15 M.Sz. 1680 2. versszak; Megtömték a libát.. 6. Libanóta. 6. Gänselied. 6. Chanson d'oie. 6. «Гусиная песня». Végül nem maradhat említés nélkül Bánom, hogy mentem ma reggelre a templomba kezdetű dalocska, mely úgyszintén nyugati hatásról árulkodik. Ez is hármashangzat felbontással indul. A magyar népdalok többségére oly jellegzetes négyszelvényes típusba nem sorolható ez a 12 ütemű példánk. Kodály meglelte ezt már a bakonybeli útja előtt a Szatmár megyei Turricsén is 1921 novemberében. Mind az utolsó, mind az előző két dallamívben mutatkozó funkciós jelleg sok idegen (német és szlovák) hatást feltételez, melyet okozhatott az osztrák telepesek beszivárgása is. Az apátság 13 szlovák családot betelepített Bakonybélbe,

16 így a szlovák nyelv is terjedt a falu társadalmi életében. Mind az itteni, mind a környéki; így a lókúti, pénzeskúti, borzavári szlovákok zenéjének áthagyományozó ereje sem múlt el nyomtalanul, érezhető a Kodály gyűjtötte dalok egy részében is. 7. Bánom, hogy mentem ma reggelre a templomba с dal. 7. „Bánom, hogy mentem ma reggelre a templomba"-Lied. 7. «Je regrette que je me sois rendu à l'église ce matin...». 7. Песня «Жалею, что ходила утром в церковь». 426